Az idei első félévben látványos növekedést produkált a budapesti újlakáspiac. A kínálat 90%-kal, a forgalom pedig bő kétszeresére bővült ebben a szegmensben – derült ki az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképéből. Ugyanakkor az áremelkedés éves viszonylatban hatszázalékos, az első negyedévben csak 1,9 százalékos volt az Otthon Centrum szerint.
Az új építésű projektekben kínált budapesti lakások átlagos négyzetméterára jelenleg 1,687 millió forint, ami az előző negyedéves adatokhoz képest mindössze 1,9 százalékos emelkedést jelent. Éves viszonylatban mindössze 6 százalékkal emelkedtek a négyzetméterárak. Az árnövekedés főként az új beruházásokkal magyarázható, a fejlesztők többsége ugyanis nem emelt árat az előző negyedévhez képest.
Budapesten 321 újlakás-beruházás van folyamatban, ezekben 23,8 ezer lakás épül. Az előző negyedévhez képest a projektek és a lakások száma is 5 százalékos visszaesést mutat. Az elkezdett beruházások 26,5 százaléka, összesen 6,3 ezer lakás hirdetése még el sem kezdődött, ami abszolút értékben és arányait tekintve is kevesebb az előző negyedévinél.
A budapesti 1,687 millió forintos átlagos négyzetméterár felső és alsó határa között hatalmas a különbség – mutatja az OTP elemzése.
A legdrágább kerületek sorrendjében lényegében holtverseny alakult ki az V., a II. és a XII. kerület között. Míg az V. kerületben négyzetméterenként 3,08 millió forintért, addig a II. kerületben 3,07 millió, a XII. kerületben pedig 3,06 millió forintért kínálják az új építésű lakások négyzetméterét a fejlesztők. Alulról súrolja a 3 millió forintot az I. kerületben irányadó, 2,95 millió forintos átlagár. A kerületek döntő hányadában azonban ennél jelentősen mérsékeltebbek az árak.
A budai és a belvárosi kerületek többségében másfél és kétmillió forint között alakult az átlagos négyzetméterár. A jelentős újlakás állományú XIII. kerületben 1,59 millió, a III. kerületben 1,67 millió, a XI. kerületben 1,79 millió, a IX. kerületben 1,84 millió forint a kínálati négyzetméterár átlaga. Budai oldalon a XXII. kerület, a belváros részéről pedig a VIII. kerület árazása nem éri el a másfél millió forintot, csakúgy, mint a külső pesti kerületek esetében, ahol minden kerület 1-1,5 millió forint közötti átlagárral bír. A legolcsóbb a XXIII. kerület 1,03 millió forinttal, legdrágább pedig a XVIII. kerület 1,5 millió forinttal.
Ebben a negyedévben 23 projekt 942 lakásának kivitelezése kezdődött el, amelyből 18 projekt 335 lakása már kikerült a piacra. A folyamatban lévő projektek száma azonos, a lakások száma viszont most kevesebb, mint három hónappal korábban.
A Budapesti Újlakás Értéktérkép alapján a legtöbb projekt és lakás továbbra is a XIII. kerületben épül: a 62 projekt és 7,7 ezer épülő és tervezett lakásszám kiemelkedő. Angyalföld legnagyobb kihívója a budai oldalon, hagyományosan, a XI. kerület, Kelenföldön 40 projektben 4,8 ezer lakás építése van folyamatban. Projektszámban a III. kerület a harmadik 35 beruházással, míg az épülő lakások számában a IX. kerület fért fel a dobogóra 3000 ingatlannal. A legkevesebb projekt az I., az V., a XVIII., a XX. és a XXI. kerületben indult el (2-2 darab), míg lakásszámban az V. kerület mellett a XVI. kerületben épül a legkevesebb lakás (kevesebb mint 50).
Minden kerületben várható társasház-átadás, de továbbra is a XIII. kerület a legélénkebb, a projektek darabszáma alapján pedig a XI. kerület áll az élen. Idén a jelenlegi adatok szerint a tavalyinál 13%-kal több, mintegy 6450 új társasházi lakás átadására számíthatunk Budapesten.
Hasonló képet mutat az Otthon Centrum statisztikája: a 2023-as zuhanás után, azzal összevetve idén egyértelműen élénk a budapesti újlakás-piac. A legnagyobb fejlesztők szinte mindegyike már az első hónapokban új projekttel, vagy projekt-ütemmel lépett piacra, s számtalan kisebb társasházi beruházás is indult városszerte. A növekvő kínálat alapja az ugyancsak élénkülő kereslet. Az ismét emelkedő reálbérek, az alacsonyabb infláció, a mentális limit közelébe csökkenő lakáshitel-kamatok, illetve az állampapírok visszaeső hozama – és az ezekhez kapcsolódó aktuális (kamat)kifizetések – mind a kereslet élénkülését hozzák. A befektetési célú vásárlók növekvő száma és aránya is érezhetővé vált idén. Mindez pedig a fő piaci mutatókban is leképeződik.
Az idei első hat hónapban 97 új, kétlakásosnál nagyobb projekt értékesítése indult el Budapesten, melyek keretében mintegy 3 ezer lakás épül. Ez az előző fél évhez képest 60%-os, a tavalyi első fél évvel összevetve közel 90%-os bővülést jelent
A fő keresleti indikátor, az eladott új társasházi lakások száma adatbázisunk szerint, idén június végéig 3500 volt, ami a megelőző fél évhez képest két és félszeres, 2023 első fél évéhez képest bő kétszeres növekedés. Ilyen magas értékesítési volument utoljára két éve, a Zöld Otthon Program vonzó hitelkonstrukciója által pörgetett időszakban láthattunk” – összegezi a fő indikátorokat Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
A növekedést támogatja, hogy tavasszal hiszen újabb két évvel meghosszabbították az 5%-os lakásáfát a 2026 végéig megszerzett építési engedélyek esetében és a lakásvásárlóknak teljes áfa-visszaigénylési lehetőséget biztosító rozsdaövezeti akcióterület státuszra is egyre több fejlesztés jogosult.
Összességében tehát minden jel arra mutat, hogy – a lakáspiac egészéhez hasonlóan – az újlakás-piac is túllépett a tavalyi mélyponton, és 2024-től már jobb évek várnak a szegmensre, noha a korábbi csúcsévek volumeneit még nem közelítjük meg.
Forrás: Portfolio
