Tudtad?

2018-ban az EU-27 népességének 9,6%-a élt olyan háztartásban, amely a rendelkezésre álló jövedelmének legalább 40%-át lakhatásra költötte. (Eurostat)

1945 előtt épült a magyar lakások 16,3%-a (2011).

1945-1990 között épült a magyar lakások 65,6%-a (2011).

2018-ban a teljes lakosság 9,6%-a, mintegy 946 ezer ember élt a jövedelmének 40%-át meghaladó lakásköltségekkel rendelkező háztartásban. (Eurostat)

2020-ban a magyar lakosság 32%-a lakott lakásban, a többiek családi házban, sorházban stb. (Eurostat)

1990 után épült a magyar lakások 16%-a (2011).

Az EU-27 népesség negyede (24,9%) élt kölcsönnel vagy jelzáloghitellel terhelt, több mint kétötöde (45,1%) pedig nem terhelt saját tulajdonú otthonban. (2018)

Németországban a népesség 51,4%-a, Romániában 96,4%-a lakott saját tulajdonú lakásban; az uniós átlag 70,0% volt 2018-ban. (Eurostat)

Az EU-27 valamennyi tagállamában a népesség több mint fele saját tulajdonú ingatlanban lakott 2018-ban. (Eurostat)

Több költségvetési forrás otthonteremtésre

2016. június 14.

Otthonteremtésre 211 milliárddal többet szán a kormány a 2017-es büdzsében, mint idén. Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést.

Arra számítanak, hogy jövőre nagyobb számban indulnak majd meg az állami támogatást is élvező építkezések. A lakástámogatások nagyjából a négyötöde elsősorban az új lakások vásárlását és a lakásépítést támogatja: csok (95 milliárd forint), nok (3 milliárd forint), áfacsökkentés és adóvisszatérítés (28 milliárd forint), lakás-takarékpénztárra (55 milliárd forint).

Több költségvetési forrás otthonteremtésre

Oszd meg másokkal is!

Ajánlott cikkek