A lakáspiaci forgalom visszatért a járvány előtti szintre, az árak megint emelkednek. Különösen egyes területeken indultak meg erősen felfelé a lakásárak, így például a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén – derül ki a KSH a tavalyi első háromnegyedévre vonatkozó árindexéből.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő 2020. évi visszaesés után 17%-kal bővült a lakáspiaci forgalom 2021 I –III. negyedévében, és ezzel visszaállt a 2019. évi szintre. A használt és az új lakások piaca egyaránt visszatért a korábbi szintre. 2021 I–III. negyedévében használt lakásból 17, új építésűből 26%-kal többet adtak el, mint 2020 azonos időszakában. 2020-ban a szerződések 6,7%-a vonatkozott új építésű lakásra, 2021 I–III. negyedévében az eddig beérkezett adatok szerint ez az arány 4,6%-ra mérséklődött.
Ami az árakat illeti, a lakásárak emelkedése ismét felgyorsult: 2021 I. negyedévében 9,4%-kal nőtt a használt és 7,8%-kal az új lakások ára, ennek hatására a III. negyedévben a használt lakások ára már 15, az újaké 13%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A legerőteljesebb növekedés a budapesti agglomerációban és a Balaton környékén volt, ugyanakkor a főváros központi területein lassult az árak emelkedése.
Az új lakásoknál lassult az áremelkedés
A járvány idején megfigyelt, 2020. évi lakáspiaci visszaesés az áralakulás szempontjából is átmenetinek bizonyult. 2021 I. negyedévében – az új otthonteremtési támogatások hatására – gyors ütemben emelkedtek az árak: 9,4%-kal drágultak a használt és 7,8%-kal az új lakások a megelőző negyedévhez képest. A II. negyedévben további, 3,5%-os emelkedés történt a használt és 2,7%-os az új lakások körében. A III. negyedév hasonlóan alakult a használtlakás-piacon (3,2%), míg az új lakásoknál az eddig ismert adatok egyelőre csak kisebb elmozdulást mutattak (0,6%).
A 2021. évi gyors áremelkedés hatására a III. negyedévben a használt lakások ára 15, az újaké 13%-kal meghaladta az előző év azonos időszaki szintet. A 2015. évi bázishoz képest pedig már több mint kétszer annyiba kerülnek a lakások: a használt lakások bázisindexe 207, az újaké 211% volt 2021 III. negyedévében.
2021 I–III. negyedévében 40,6 millió forint volt egy új lakás átlagos ára, 4 millióval több, mint az előző év átlagában.
Budapesten egy új lakás átlagosan 49,8 millió forintba került, ez 6,3 millió forinttal több, mint 2020-ban. Ugyanekkor a négyzetméterárak 10%-kal, 875 ezer forintra emelkedtek. Meghatározó a XIII. kerület súlya, ahol ebben az időszakban több eladásra szánt lakás épült, mint a főváros többi kerületében együttvéve. Ebben a kerületben 868 ezer forint volt az új lakások négyzetméterára. Ugyancsak sok új lakást adtak el a VIII. és a IX. kerületben, ahol az árak 900 ezer forint körül alakultak, míg a XI. kerületben ezt meghaladó, 980 ezer forintos négyzetméteráron értékesítették az új lakásokat. A budai hegyvidéki kerületekben eddig regisztrált kisszámú új lakás jellemzően 1,2 millió forint fölötti négyzetméteráron kelt el.
A megyeszékhelyeken adták el az új lakások több mint egynegyedét, átlagosan 530 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 16%-kal drágábban, mint 2020-ban. A legnagyobb újlakás-piaccal rendelkező Győrben és Debrecenben megközelítette, illetve el is érte a 600 ezer forintot a fajlagos ár, ugyanakkor Nyíregyházán ennél jóval kevesebbe, átlagosan 417 ezer forintba került a lakások négyzetmétere. A 2020. évi szinthez képest Zalaegerszeg kivételével mindenütt drágultak a lakások, ám több olyan megyeszékhely is van, ahol eddig elenyésző számú újlakás-eladást regisztráltunk.
A Balaton környéki települések árszintje elérte a négyzetméterenkénti 771 ezer forintot, ami 7,7%-kal magasabb a 2020 évinél. Siófokon az új építésű lakások négyzetmétere átlagosan 795 ezer forintba került, 7%-kal többe, mint 2020-ban.
A használtlakás-piac területi és árarányai átalakultak
2021 I–III. negyedévében az azonos feldolgozottság mellett megfigyelt tranzakciószám Budapesten közel egyharmadával meghaladta a 2020. évi alacsony bázist, azonban még mindig jelentősen elmaradt a 2015–2018 között jellemző szinttől. A megyeszékhelyeken több használt lakást adtak el, mint 2015-ben, és a 2020-hoz viszonyított emelkedés is számottevő volt (23%).
A községekben ugyanakkor több lakást adtak el, mint 2015 óta bármikor. A kisebb települések lakáspiacát kevésbé érintette a Covid19-járvány: a községi lakáspiac szenvedte el a legkisebb visszaesést 2020-ban, de az ezt követő növekedés így is számottevő volt (9,1%).2021 I–III. negyedévében
- egy használt lakás átlagos ára 21,1 millió forint volt, 10%-kal több, mint 2020-ban.
- Az átlagos négyzetméterár 315 ezer forint volt, ami 12%-kal meghaladta az előző év átlagát.
- Budapesten egy lakás átlagos ára 37,6 millió forint volt, 3,8%-kal több, mint 2020-ban. A fajlagos ár ugyanakkor 5,4%-kal, 674 ezer forintra emelkedett, ami jelzi, hogy a fővárosban a korábbinál több kisebb méretű lakás cserélt gazdát. A főváros egészét tekintve az árak emelkedése elmaradt az átlagostól, de e tekintetben jelentős különbségek alakultak ki. A pesti belső kerületekben az átlagár stagnált, és a budai kerületekben is mérsékelt ütemben drágultak tovább a lakások. A fővároson belül csak a pesti oldal külső kerületeiben nőttek az országos átlagot meghaladó mértékben az árak.
- A budapesti agglomerációban 49,5 millió forintra nőtt az átlagos lakásár, ami 32%-kal meghaladta a 2020. évit. A jelentős áremelkedés a fővárosi agglomeráció valamennyi szektorára jellemző volt.
- A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 22,8 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 362 ezer forint volt, mindkét érték átlag fölötti ütemben emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhely Székesfehérvár, ezt Debrecen és Győr követte. Salgótarján továbbra is a legolcsóbb megyeszékhely, és ezen az elmúlt időszak gyors emelkedése sem változtatott érdemben.
- A balatoni agglomerációban a 2020. évi 34,2-ről 39,4 millió forintra emelkedett a használt lakások átlagos ára, ami a vidéki agglomerációk között a legnagyobb (15%-os) növekedést jelentette. A többi vidéki agglomerációban általában átlagos vagy azt kissé meghaladó áremelkedés zajlott, kivételt csak a pécsi agglomeráció jelent, ahol az átlagostól elmaradó, 6,3%-os változás következett be.
- A 2020. évi lassulás után valamennyi lakástípus ára emelkedett, ám a családi házak drágulása megelőzte a többlakásos épületekét. A folyamat főként a központi nagyrégióban érhető tetten, ahol a családi házak korábban nem tapasztalt ütemben drágultak 2021 I–III. negyedévében.
Az EU-tagállamokban mindenütt emelkednek a lakásárak
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2021 III. negyedévében az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi átlag 138,8%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 136,8% volt, mindkét index emelkedett (3,1, illetve 3,3%-kal) a megelőző év azonos időszakához képest.
Forrás : KSH Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2021. III. negyedév
