Egyelőre nem indult be a társasházi építményi jog a hitelezésben

A társasházi építményi jog célja az lenne, hogy az épülő lakások vevői már a beruházás korábbi szakaszában is erősebb jogi pozícióba kerüljenek, ami elvileg a banki finanszírozást is felgyorsíthatná. A money.hu cikke szerint azonban a bankok egyelőre nem igazították ehhez a gyakorlatukat, így az új lehetőség előnyei ma még alig érvényesülnek a lakáshiteles piacon.

A március elején bevezetett társasházi építményi jog elvileg segíthetné az új lakások vásárlását, mert lehetővé tenné, hogy a vevők már az építkezés korai szakaszában tulajdont szerezzenek a készülő lakásukon. Ez akár a hitel korábbi folyósítását is megalapozhatná.

A money.hu cikke szerint azonban a gyakorlatban a bankok egyelőre nem követték ezt a jogalkotói szándékot. Az OTP, az Erste és a Raiffeisen visszajelzései alapján továbbra sem alkalmaznak szakaszos folyósítást: a hitelt jellemzően csak akkor fizetik ki, amikor az ingatlan teljesen elkészült, megvan a jogerős használatbavételi engedély, és az albetétesítés is megtörtént. Ezért az új szabályozás előnyei jelenleg még nem érződnek az ügyfelek számára.

A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankok által biztosított hitelkeret-rendelkezésre tartási idő sokszor rövidebb, mint amit a szabályozás lehetővé tenne. Míg a jogszabály akár 3+1 éves kifutással is számolhat, a bankok többnyire legfeljebb 2 évre vállalják ezt, sőt egyes példák ennél rövidebbek: a CIB 11 hónappal, az MBH 540 nappal, az UniCredit 12 hónappal dolgozik.

Ez azért kockázatos, mert ha az építkezés csúszik, a bank új hitelbírálatot kérhet. Ez új jövedelemvizsgálatot, új dokumentumbekérést és új értékbecslést jelenthet, miközben az ügyfél hitelképessége időközben akár romolhat is, ami kedvezőtlenebb hitelfeltételekhez vezethet.

Mindez azt mutatja, hogy jelenleg jelentős rés van a jogszabály célja és a banki gyakorlat között: a szabályozás gyorsítaná a lakásépítéseket és a korábbi finanszírozást, a bankok viszont egyelőre kivárnak a kockázatok miatt. A következő hetek dönthetik el, közeledik-e a gyakorlat a jogalkotói elképzelésekhez.

A teljes cikk itt olvasható.