Az európai lakástulajdonosok jelentős része nem áll meg egyetlen ingatlannál: sokan nyaralóként, befektetésként vagy jövőbeni nyugdíjas otthonként vásárolnak második lakást. A jelenség azonban egyre nagyobb társadalmi vitát vált ki, és több ország már szigorításokkal próbálja mérsékelni a hatásait.
Európában az emberek 69 százaléka saját ingatlanban él, és a ReMax friss kutatása szerint minden negyedik lakástulajdonos rendelkezik második otthonnal is. Ezeket jellemzően nyaralásra (44%), nyugdíjas éveik leendő helyszíneként (23%) vagy bérbeadásra (16%) használják. Emellett sokan befektetési célból vásárolnak újabb lakást, illetve két település között ingázva tartanak fenn több ingatlant.
A földrajzi eltérések jelentősek: Bulgáriában a lakástulajdonosok közel fele birtokol második otthont, míg Hollandiában és Írországban alig 8–11 százalék. A hidegebb éghajlatú országok lakói, például az írek, inkább külföldön vesznek második ingatlant. Görögország és Horvátország szintén az élmezőnyben van, ahol az otthontulajdonosok több mint harmadának van második lakása.
A második otthonok terjedése azonban növekvő feszültségeket szül. Kritikusai szerint a jelenség hozzájárul az ingatlanárak drágulásához, az üresen álló ingatlanok miatt létrejövő „szellemvárosokhoz” és a túlzott turizmushoz. Erre válaszul több ország szigorította a rövid távú lakáskiadás szabályait, illetve megemelte a második lakásokat terhelő adókat, hogy mérsékelje a társadalmi és gazdasági hatásokat.
Forrás Euronews
