Szeptember 1-jétől új szabályok léptek életbe az Elektronikus Ingatlan-nyilvántartási rendszerben (E-ING): havi egy ingyenes tulajdoni lap maradt, ám az ingatlanok alapadataihoz már kizárólag fizetős formában lehet hozzájutni. Ez jelentős változás ahhoz képest, hogy korábban bárki havonta akár húsz alkalommal is ingyen lekérdezhette egy ingatlan legfontosabb jellemzőit.
A földhivatal online felületén szeptembertől szinte minden lekérdezésért fizetni kell. Míg korábban a telek pontos címét, méretét, besorolását, valamint havi 1–2 tulajdoni lap szemlét térítésmentesen lehetett elérni, mostantól mindössze havi egy ingyenes tulajdoni lap jár. Az ingatlan-nyilvántartási adatok ellenőrzése – például egy hirdetés valódiságának vizsgálata – immár 4800 forintba kerül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érdeklődők, vevők és szakemberek egyaránt többletköltséggel szembesülnek, ha pontos információkra van szükségük.
Az E-ING rendszer 2025 januárjában indult el részlegesen, hosszú évek előkészítése után. A cél egy digitális, gyorsabb és átláthatóbb ingatlan-nyilvántartás létrehozása volt, amelyben a papíralapú dokumentumokat elektronikus formában lehet benyújtani, és az eljárások teljes egészében online zajlanak.
A valóságban azonban az átállás lassan halad: egyes ügyek továbbra is papíron intézhetők, és földhivatalonként eltérő a gyakorlat. Ez sok bizonytalanságot okoz az ügyvédek és az ügyfelek számára. Bár a rendszer elvileg lehetővé tenné a szerződések és engedélyek elektronikus aláírását, illetve a digitális tulajdoni lapok fokozatos elérését, ezek az előnyök még nem érhetők el teljes körűen.
A változással tömegek számára válik költségessé a mindennapi ellenőrzés. Egy átlagos lakásvásárlás során több tulajdoni lap lekérése is szükséges, ami tízezres nagyságrendű pluszkiadást jelenthet.
Bár a rendszer célja a nagyobb átláthatóság és a csalások visszaszorítása, a díjfizetési kötelezettség épp azt eredményezheti, hogy kevesebben ellenőrzik a hirdetések és szerződések valóságtartalmát.
Az E-ING hosszú távon valóban gyorsíthatja az ügyintézést, de jelenleg felemás képet mutat: egyes folyamatok digitalizáltak, mások papíralapúak, az ügyvédek pedig sok esetben továbbra is postai úton kapják meg a dokumentumokat.
