Június 25-én, szerdán reggel útnak indult Kapu Tibor, a legújabb magyar űrhajós a Nemzetközi Űrállomásra. A küldetés ráirányítja a figyelmet arra, milyen kihívásokkal jár az extrém kis alapterületű lakóterek használata – nemcsak az űrben, hanem a nagyvárosok lakáspiacán is.
Élet a Nemzetközi Űrállomáson
A Nemzetközi Űrállomás lakható lakótere mintegy 388 köbméter, ami nagyjából egy 150 négyzetméteres, 2,6 méteres belmagasságú családi ház légterének felel meg. Az űrállomás életterét Kapu Tiborék érkezéséig hét fő osztja meg egymással. Az állandó személyzet számára hét darab hálófülke áll rendelkezésre, amelyek a Nemzetközi Űrállomás orosz Zvezda, az amerikai Harmony, valamint az európai Columbus moduljaiban helyezkednek el. A hálófülkék mérete egy telefonfülkéhez hasonlíthatók. Kapu Tiborékkal együtt a legénység 11 főre bővül, ezért átmeneti alvóhelyeket kell kialakítani más modulokban vagy a magyar űrhajóst is szállító Dragon űrkapszulában.
A Nemzetközi Űrállomás belső kialakítása a funkcionalitás és ergonómia szempontjai szerint történik, hogy minimális méretű térben biztosítsák az alvás, munka, étkezés és higiénia lehetőségét. Ez a mérnöki megközelítés egyre gyakrabban jelenik meg a földi lakhatási megoldásokban is, különösen az olyan minigarzonok esetében, ahol hasonlóan szűk terekben kell minden alapfunkciót biztosítani.
A minigarzonok világa már nem sci-fi
Az űrutazás apropóján az ingatlan.com megnézte, hogy a mostani kínálatban mennyibe kerülnek a Nemzetközi Űrállomásra jellemző méretű minilakások.
Magyarországon jelenleg csak Budapesten találhatók olyan, legfeljebb 10 négyzetméteres, önálló lakóegységként hirdetett ingatlanok, amelyek konyhával, fürdőszobával és alvóhellyel rendelkeznek. A jelenlegi kínálat legolcsóbb minigarzonját egy 9 négyzetméteres, 16,8 millió forintért kínált VII. kerületi ingatlan képviseli. A legdrágább minigarzon viszont érdekes módon a legkisebb. Az újlipótvárosi 8 négyzetméteres minilakás 31 millió forintba kerül, ami közel duplája a legolcsóbb ingatlannak. Az árkülönbséget a belvárosi elhelyezkedésen kívül a praktikus és ergonómikus kialakítás egyaránt megmagyarázza.
„Száz négyzetméteren könnyű minden funkciónak megfelelő helyet találni egy ingatlanban. Ha viszont tizedakkora terület áll rendelkezésre, akkor ott olyan precizitásra és ergonómiára van szükség, amit még a NASA mérnökei is megirigyelnének. Az erőfeszítések jutalma, hogy egy jól kialakított minigarzon pillanatok alatt vevőre talál, mert még mindig ezek a főváros legolcsóbb ingatlanai” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
A Duna House szerint a minilakások iránt 2025-ben is élénk a kereslet, különösen a fővárosban és a nagyvárosokban. Ezek a kisebb alapterületű ingatlanok rendkívül keresettek, elsősorban befektetési célból, és az értékesítési idejük is jelentősen rövidebb a nagyobb ingatlanokénál.
Adataik alapján Budapesten a 15-30 négyzetméter közötti kislakások átlagos négyzetméterára 2025 második negyedévében elérte az 1,4 millió forintot. Az idei év legdrágább minilakása 2,5 millió Ft/m2 áron kelt el, ami jól mutatja a prémiumlokációk és a modern kialakítás iránti erős fizetőképes keresletet. Példaként említhető még egy nagyon jó állapotú, modern kialakítású, 6. kerületi 22 négyzetméteres minilakás is, amely 55 millió forintért talált gazdára. A piac alsóbb szegmensét élénk aktivitás jellemzi: a legolcsóbb minilakás 470 ezer Ft/m2-es áron kelt el, így egy jó állapotú, 23 négyzetméteres ingatlan a 18. kerületben 11 millió forint alatt került új tulajdonosához.
Vidéki nagyvárosokban a minilakások átlagos négyzetméterára jelenleg 780 ezer Ft/m2, azonban alacsonyabb, 48%-os arányú a befektetési célú vásárlások aránya, mivel ebben a szegmensben nagyobb arányban vannak jelen az első lakásvásárlók, mint Budapesten.
Mint írják, a kis alapterületű, energiahatékony, jó elhelyezkedésű és modern lakások iránti kereslet növekedését elsősorban a fiatalabb generációk életmódbeli elvárásai hajtják. Ebben a szegmensben a design és a funkcionális kialakítás nem pusztán esztétikai kérdés, hanem lényeges tényező a lakhatóság és a piaci érték szempontjából. A multifunkcionális bútorok (pl. tárolóval ellátott ágyak, összecsukható asztalok), a vertikális térkihasználás (pl. galériák, magas polcok), a világos színek és a letisztult, minimalista elrendezés mind hozzájárulnak a kompakt, mégis élhető lakóterek kialakításához. „Az ingatlanfejlesztők is egyre nagyobb figyelmet fordítanak erre a szegmensre: egyre több új építésű projekt kínál kifejezetten minilakásokat, amelyek a befektetők és a fiatal vásárlók számára is vonzóak. Emellett a moduláris otthonok, mint például az úgynevezett a tiny house-ok és konténerlakások is egyre inkább teret nyernek a hazai piacon is, gyorsan és költséghatékonyan megvalósítható lakhatást kínálva” – tette hozzá Szegő Péter, a Duna House PR és elemzési szakértője.
A trend más országokban még extrémebb. Hongkongban például elterjedtek az úgynevezett „koporsólakások”, amelyek alapterülete mindössze 1,4–1,6 négyzetméter. Ezeknek a lakóegységeknek az átlagos havi bérleti díja 100 ezer forint körüli összeget tesz ki. Az ingatlan.com szakértői szerint Kapu Tibor űrutazása nemcsak tudományos és technológiai szempontból jelentős, hanem ráirányítja a figyelmet arra is, hogy a kis méretű lakóterek megtervezése és berendezése a nagyvárosi életforma egyik kulcskérdésévé válhat a jövőben.
Forrás: ingatlan.com, Duna House
