A CSOK 2015-ös bevezetése és a lakáspiaci áfa 2016-os csökkentése óta jelentős áremelkedés történt az ingatlanpiacon. A GKI megvizsgálta mely településtípusokat érintette erőteljesen a lakásárak növekedése, hol tűntette el a CSOK hatását, és hol van még érdemi szerepe a támogatásnak.
Településtípus szerinti bontásban a használt lakások esetében a budapesti vevők jártak a legrosszabbul az elmúlt évek árváltozásával. A három gyerek után felvehető CSOK több mint 3-szorosával, 7,2 millió forinttal nőtt egy átlagos, 60 m2-es használt budapesti ingatlan ára. Vagyis a legmagasabb összegű CSOK is csak kevesebb, mint 10%-át fedezi egy átlagos, használt budapesti ingatlan árának, míg a megyeszékhelyeken a lakásár 18%-át adja a CSOK.
A városoknál és a községeknél valamivel kedvezőbb a kép, ezeken a településtípusokon az árnövekedés „csak” az egy gyerekes kedvezményt emésztette fel. Összességében a városok esetében a három gyermek után igényelhető CSOK a teljes használt lakásár negyedét, község esetén a 37%-át fedezi.
Az új lakások esetén is Budapestet érintette leginkább a lakásárak növekedése, a 10 millió forintos CSOK kétharmadát felemésztette a lakásárak emelkedése. A megyeszékhelyeknél ez az arány 34% volt, míg a városok és községek esetében a 20%-ot haladta meg. Ezáltal 2017-ben egy új építésű lakás árának harmadát fedezte a 3 gyerekes CSOK Budapesten, a többi településtípus esetén pedig a felét haladta meg.
Kétséget kizárólag döntő erejű lehet a harmadik gyermek bevállalásánál a 10 millió forintos CSOK, mivel Budapesten még a 2017-es átlagáron számolva is megközelítőleg 15 m2 pluszt (egy nagyobb szobát) jelentett, azonban ez a hatás elmarad a 2015-ös 25 m2 -től.
Forrás és eredeti ábrák: GKI GAZDASÁGKUTATÓ ZRT