Már most több lakásépítést jelentettek be, mint tavaly összesen

2016 I. félévében 3420 új lakás épült, 11%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek és az új lakóépületek építésére vonatkozó egyszerű bejelentések együttes száma 13 236 volt, ami több mint kétszerese a 2015. I. félévinek – jelentette ma reggel a Központi Statisztikai Hivatal.

A friss adatokból látszik, hogy a bevezetett intézkedéseknek jelentős lakásépítéseket generáló hatása volt, ám ahhoz, hogy a lakásépítések száma a megfelelő szintre emelkedjen és ott tartósan megmaradjon, szükségesnek tartunk néhány további intézkedést.

Szerencsésnek tartanánk, ha a családokat nem terhelné a gyermek előre vállalásának nyomása, ezért javasoljuk, hogy a kormány vállalja a kiforrott CSOK-rendelet fenntartását legalább egy szándéknyilatkozattal minimum 10 évig.

Javasoljuk továbbá egyértelműsíteni a CSOK elbírálás folyamatának felelősségi köreit: a támogatásra való jogosultság elbírálásáért a folyósító pénzintézet, a valóságnak megfelelő adatszolgáltatásért pedig az igénylő magánszemélyek felelnek.

A támogatások potenciális kedvezményezettjei számára fontos volna egy integrált, felhasználóbarát szakmai és hírportál mielőbbi kialakítása, amelyen az összes információt megtalálja az építkező, vagy lakást vásárló család.

Kiemelt jelentőségű kérdés az épülő lakások minősége. Most alakul a jövő város- és faluképe, lakhatási minősége. Emiatt is fontos, hogy a mai lakásépítések hosszú távra jelentsenek műszaki és építészeti minőséget, alacsony rezsit és környezettudatosságot.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

2016 I. félévében az előző év azonos időszakához képest a KSH adatai szerint:
• az épített lakások száma a községekben 21%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9%-kal nőtt;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54%-ra emelkedett;
• az új lakóépületek között 54-ről 43%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46%-ra nőtt;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 92 m2-re csökkent;
• a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 13.236 volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés;
• a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79%-kal több, összesen 5.434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3.072 darab) 52%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

A KSH lakásépítési gyorsjelentését ITT olvashatja, a részletes adattáblák ITT találhatók.

Értékelésünket a cikk alatti letölthető mellékletben olvashatják.

A TLE további javaslatai a lakásépítések, lakásfelújítások számának növelése érdekében

A lakásépítések számának növeléséhez elengedhetetlen, hogy az önkormányzatok a potenciális helyszíneket előkészítsék a magánépítkezők, illetve a beruházók számára. E nélkül rövid időn belül hiány lesz a beépíthető területekből, ami gátja lesz az új lakások építésének.

A hosszú távú kiszámíthatóság – amely kulcsfontosságú tényező az építőipari anyaggyártási és kivitelezési kapacitások kialakításának, fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és szakképzés tervezésének szempontjából – tovább erősödne, ha kedvezményes áfa fenntartása is hosszabb időszakra biztosított lenne.

Ezt erősítené, ha megszületne egy, a lehető legtöbb parlamenti párt által elfogadható, legalább 10 évre szóló lakáspolitikai minimum Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A lakáspolitikai konszenzus a pártok közötti pozitív hozadékú verseny lehetne a közösen elfogadott lakásprogram minél jobb megvalósítása érdekében.

A támogatási rendszer és a lakásügy koherens kezelése érdekében továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

A lakásállomány minőségi megújításához a felújítások – és nem csupán az energetikai felújítások – is elengedhetetlenek. A lakásépítésekhez hasonlóan a felújítások is nagy lendületet kapnának, amennyiben ezekre is visszaigényelhető lenne az áfa.

Fontos lenne ugyanakkor minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra. Ez évente nagyságrendileg százezer lakás felújítását jelenthetné, ami a lakásépítések mellett szintén hozzájárulna az építőipar és az építőanyagipar felfutásához.

Lakasepitesek_2016_ev_I_felev_TLE_ertekeles.doc