A lakhatási bizonytalanság Európa-szerte növekvő probléma, amelyet elsősorban a megugró lakbér- és jelzálogköltségek okoznak. A Prindex 2024-es jelentése szerint világszerte 1,1 milliárd ember, a felnőttek 23%-a érzi bizonytalannak a föld- és lakástulajdonhoz való jogát, ez jelentős növekedést mutat az elmúlt négy évben.
A jelentés a föld- és lakhatási jogok bizonytalanságának erőteljes növekedését mutatja. Ma a vizsgált 108 országban 1,1 milliárd felnőtt – a felnőtt lakosság 23%-a – érzi magát bizonytalannak a tulajdonhoz vagy földhöz való jogát illetően, és a helyzet az elmúlt négy évben romlott, különösen Kelet-Ázsiában, a csendes-óceáni térségben és Észak-Amerikában.
A tanulmány feltárja a félelmek mögött meghúzódó okokat, és rávilágít a szakpolitikai célok – például az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG 1.4) – és a milliók által tapasztalt rideg valóság közötti növekvő szakadékra. Cselekvés nélkül az egyenlő föld- és lakhatási jogok biztosítása 2030-ig egyre inkább veszélybe kerül.
Cselekvés nélkül az egyenlő föld- és lakhatási jogok biztosítása 2030-ig egyre inkább veszélybe kerül. A jelentés sürgős globális erőfeszítéseket sürget e jogok védelme érdekében.
Európa
Európában és Közép-Ázsiában a felnőttek 19%-a érzi magát létbizonytalannak a pénzügyi nyomás, például a növekvő lakhatási költségek miatt. A lakhatási biztonság megítélése országonként eltér: Törökországban és Görögországban a létbizonytalanság szintje meghaladja a 35%-ot, amit pénzügyi instabilitás, bérleti trendek és gazdasági nehézségek okoznak. Ukrajnában 33%-os ez az arány, ami az invázió következménye. Cipruson 25%, Albániában 20%, míg az Egyesült Királyságban 14% érzi bizonytalannak a lakhatását. A legbiztosabbnak Litvánia (6%), Bulgária és Moldova (7%) lakosai érzik magukat, Magyarországon ez az arány 12% – idézi a jelentést az Euronews.
2020 és 2024 között Ukrajnában nőtt leginkább a lakhatás bizonytalansága, 10%-ról 33%-ra, főként az orosz invázió pusztító hatásai miatt, mint a lakások lerombolása és a kitelepítések. Görögországban a bizonytalanság érzése 16%-ról 35%-ra emelkedett, amit pénzügyi válságok, jövedelemkülönbségek, és a másodlagos jelzáloghitelek végrehajtása okozott. Ezek bérlők és lakástulajdonosok körében is fokozott félelmet eredményeztek. 2020-ban és 2024-ben is Törökország vezetett a lakhatási bizonytalanságban, 31%-kal, míg Franciaországban 18%, az Egyesült Királyságban pedig 11% volt az arány.
A lakhatás bizonytalanságának fő okai globálisan a pénzügyi problémák és konfliktusok, amelyek miatt sokan nem tudják fizetni a lakbért, jelzáloghitelt vagy más költségeket. Európában és Közép-Ázsiában két meghatározó tényező emelkedik ki: a „tulajdonos vagy bérlő általi távozásra kényszerítés” (10%) és a „pénzhiány” (9%). Törökországban különösen magas (31%) a távozással kapcsolatos aggodalom, amit az infláció, a piaci árak emelkedése és a bérleti viták súlyosbítanak. A pénzhiány miatt érzett bizonytalanság Törökországban 25%, Görögországban 20%.
A jelentés a következő célzott, országspecifikus stratégiákat javasolja a birtoklás bizonytalanságát okozó különböző tényezők kezelésére.
- pénzügyi biztonsági hálók és szociális védelmi politikák a pénzügyi kihívásokkal küzdő bérlők és jelzáloghitelesek támogatására;
- a megfizethető lakhatási programok kiterjesztése, beleértve a szociális lakhatást és a közösségi földalapokat;
- fokozott erőfeszítések a nemek közötti egyenlőtlenségek kezelésére, mivel a nők világszerte továbbra is kisebb valószínűséggel rendelkeznek biztonságos tulajdonjoggal, mint a férfiak (40% a 48%-kal szemben).
2024 Prindex-jelentés
A Prindex 108 országból származó adatok és több mint 107 000 interjú alapján követi nyomon a lakhatás bizonytalanságának változását 2020 és 2024 között. A középpontban az a kérdés áll, hogy mennyire valószínű vagy valószínűtlen, hogy a mgkérdezett a következő öt évben elveszítheti a jogot, hogy ezt az ingatlant vagy annak egy részét akarata ellenére használja?
