Lakásépítés: Magyarország az európai élbolyban

ingatlan.com

Európai összevetésben is kimagasló a magyarországi lakásépítési kedv, a múlt év harmadik negyedévében 232 százalékkal nőtt a társasházak építésére kiadott engedélyek száma. Ennél pedig csak Írország ért el jobb eredményt Európában – derül ki az ingatlan.com elemzéséből.

Magyarország továbbra is az európai élbolyba tartozik a tervezett lakásépítésekről szóló Eurostat-adatok szerint. A legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma 232 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Ez a második legmagasabb érték az európai rangsorban. Magyarországot csak Írország, ahol 300 százalékos növekedést mért az Eurostat, előzi meg, a rangsorban a harmadik Málta 174 százalékos növekedéssel – áll az ingatlan.com friss elemzésében.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a nemzetközi adatokat értékelve azt mondta, Magyarország tartja a tempót a társasház-építési engedélyek alapján, a múlt év második negyedévben a legjobb eredmény volt a magyar az európai rangsorban, akkor még Portugália volt a második helyen. A harmadik negyedévben elért 232,5 százalékos magyarországi növekedés sokszorosa az uniós átlagnak, amely szerint alig több mint 14 százalékkal nőtt a legalább kétlakásos társasházakra kiadott engedélyek száma a 28 tagországban. Jelentős, 145 százalékos volt a növekedés még Lettországban, amelyet Horvátország követ 77 százalékos emelkedéssel.

A kiugróan jó magyar adatok részben a lakásépítéseket elősegítő intézkedéseknek köszönhetőek, részben pedig annak, hogy alacsonyak voltak a bázisadatok, azaz 2015-ben még közel sem volt olyan mértékű a lakásépítési kedv, mint a tavalyi évben. Az ingatlan.com adatai szerint az új lakások iránti kereslet 31 százalékkal volt magasabb, mint 2015-ben. Ezzel párhuzamosan 76 százalékkal több újépítésű lakást hirdettek meg eladásra 2016-ban mint 2015-ben. Az idei év első hetében is több mint 10 ezer új lakás szerepelt a kínálatban, ám ezek között vannak olyanok, amelyek még csak tervezőasztalon szerepelnek, vagyis az építésük még el sem indult – mondta Balogh László.

Óriási különbségek országon belül

A ténylegesen megépült lakásokat nézve jelentősek az országon belüli különbségek. A hivatalos – múlt év első kilenc hónapjára vonatkozó – KSH-adatok szerint Magyarországon átlagosan tízezer lakosra 5,4 új építésű lakás jutott. Ebből a szempontból Győr-Moson-Sopron megye ért el kiemelkedő eredményt, ahol 25 lakás jutott tízezer lakosra, a második helyen Vas megye állt 10 lakással, a harmadik pedig Budapest 8 lakással. Ezzel szemben Békés, Nógrád, Heves és Borsod megyében 0,4-1 megépült lakás jutott 10 ezer lakosra.

Az ingatlan.com elemzéséből kiderül az is, hogy az élénk lakáspiaccal rendelkező Győr-Moson-Sopron megye központjában, Győrben január elején egy 60 négyzetméteres új építésű lakás átlagára 21,5 millió forint volt, Sopronban viszont több mint 24 millió forint. Vas megye székhelyén, Szombathelyen pedig 20,6 millió forintot tett ki. A megyeszékhelyek közül magasabb az új lakások ára Székesfehérváron, Kecskeméten és Debrecenben, ezekben a városokban ugyanis 22,9-23,3 millió forint volt egy új építésű 60 négyzetméteres lakás átlagára január első hetében.

Szegeden és Egerben kevesebb 20 millió forint volt a 60 négyzetméteres lakások átlagára, míg Nyíregyházán is csak 18 millió forintba került egy hasonló lakás. A legdrágább továbbra is Budapest: a fővárosban egy 60 négyzetméteres új lakásért átlagosan 33,8 millió forintot kell fizetni.

2018 végéig 15-20 ezer új lakás átadása várható, de a fejlesztések első hulláma várhatóan már 2017 utolsó negyedévére elkészül.

Forrás: Napi.hu