Fordulat következhet a hazai lakáspolitikában – írja a Telex egy, a birtokába jutott előzetes háttéranyag alapján. Az eddigi lakhatási és családpolitikai programot kritikusan elemző és újszerű javaslatokat megfogalmazó Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című dokumentum azt vetíti előre, hogy eddig nem látott elemekkel bővülhet a kormányzati család- és támogatáspolitika, amely az építőipar helyzetbe hozását is megcélozná.
A tervezetben felmerülő kritikák szerint az elmúlt évtizedben Magyarországon vált az egyik legnehezebben elérhetővé a lakhatás az Európai Unióban, különösen a fiatalok számára. A kormány eddig a demográfiai célokat támogató lakáspolitikai intézkedésekre helyezte a hangsúlyt, amelyek eredményei azonban elmaradtak a várttól. A dokumentum felhívja a figyelmet arra, hogy a 18–40 éves korosztály lakhatási szükségleteit nem lehet kizárólag a piaci folyamatokra bízni, ezért az államnak aktívabb beavatkozásokra van szüksége.
A háttéranyag hangsúlyozza, hogy a demográfiai alapú lakáspolitikai konstrukciók nem hozták meg a várt eredményeket. A fiatalok lakhatási problémái ugyanis jelentősen csökkentik a családalapítási hajlandóságot, ezért a kormányzatnak sokkal változatosabb, innovatív lakhatási megoldásokat kellene kínálnia. Kiemelik, hogy számos társadalmi csoport, köztük a fiatalok, romák, egyszülős családok és bizonyos állami alkalmazottak számára a jelenlegi támogatási programok nem jelentenek valódi segítséget.
Részletesen elemzik a fennálló lakhatási támogatási rendszer elemeit. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) és a Babaváró kölcsön bár hozzájárult a lakásvásárlásokhoz, azonban a várt demográfiai eredményeket nem hozta meg. Ugyanakkor keresleti oldali támogatásként szerepük volt a lakás- és építőanyagárak erőteljes növekedéséhez, ami kevesebb lakás megépítéséhez vezetett. A Babaváró kölcsönről például megjegyzik, hogy rendkívül költséges, és sok igénylő eleve befektetési céllal vette igénybe, valódi gyerekvállalási szándék nélkül.
A stratégia javaslatai között szerepel a lakásépítési támogatások átalakítása, amely nemcsak a demográfiai célokat szolgálná, hanem figyelembe venné a lakhatási piac változatos igényeit. Eszerint szükség van a rugalmasabb, az életciklusokat figyelembe vevő lakhatási megoldásokra, valamint a munkaerőpiaci mobilitást támogató programokra is.
A dokumentumban külön hangsúlyos az építőipar gazdasági szerepe. A kormány számára fontos cél, hogy a hazai építőipari szereplők részesüljenek a nagy állami beruházásokból, és az építőipari teljesítmény növelése hozzájáruljon az általános gazdasági növekedéshez. Ennek érdekében az építkezések ösztönzése és az energiahatékonysági beruházások is előtérbe kerülnek.
A tervezet ambiciózus célokat fogalmaz meg a következő évekre. A legfontosabbak között szerepel az évente épülő új lakások számának növelése 25–30 ezerre, a lakásbővítések és energetikai korszerűsítések előmozdítása, valamint a GDP-arányos lakásberuházások növelése. Továbbá nagyszabású kollégiumépítési és szolgálatilakás-programokat indítanának, így évente 3-5 ezer új szolgálati lakás épülne vagy kerülne felújításra az állami alkalmazottak számára.
Az anyag hangsúlyozza a lakáspiaci beavatkozások szükségességét is, különösen a szociálisan rászorulók, például az alsó jövedelmi tizedbe tartozók támogatásának bővítését. Emellett egy új lakásmegtakarítási termék bevezetését is javasolja, amely évente legalább 150 ezer forintos állami hozzájárulással ösztönözné a lakáscélú megtakarításokat.
A dokumentum említést tesz az úgynevezett „zöld csok” bevezetéséről is, amely a fenntarthatósági szempontokat figyelembe vevő építkezéseket támogatná. Ezzel párhuzamosan bevezetnék a „csok plusz” rávezető programot, amely fiatal párok számára biztosítana olcsó bérlakásokat, hogy az így megspórolt pénzzel könnyebben hozzájussanak később a támogatásokhoz.
Összességében a Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 egy átfogóbb és komplexebb lakáspolitikai megközelítést vázol fel a Kormányzat eddigi elsősorban demográfiai megközelítésű, és gyakran ötletszerűnek tűnő intézkedéseihez képest.
A 36 oldalas dokumentum nem végleges, inkább egy döntés-előkészítő anyag, amely azt sejteti, hogy a kormány lakáspolitikája új irányt vehet a következő hónapokban. Erre utalt Gulyás Gergely miniszter múlt heti megszólalása a megfizethető lakhatás fontosságáról, és ezzel összefüggésben a lakásépítések felgyorsításáról, a kollégiumi férőhelyek bővítéséről, lakbérszabályozásról.
Az előzetes anyag egyes elemeit minisztériumi források is megerősítették, és a Telex úgy tudja, a megújuló lakástámogatási rendszer és annak eredményei a 2026-os választási kampány központi elemei lehetnek.
Forrás: Telex
