A Tisza-kormány nem kivezetni, hanem célzottabbá, ellenőrizhetőbbé és költségvetésileg fenntarthatóbbá tenné a támogatott hiteleket, mondta el a mai sajtószóvivői tájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök. A tervezett felülvizsgálat középpontjában az áll, hogy az államilag támogatott vagy kamatmentes konstrukciók valóban az eredeti céljukat szolgálják, és ne váljanak pénzügyi nyereségszerzés eszközévé.
Elhangzott, hogy a babaváró hitellel kapcsolatban a kormány abból indul ki, hogy sok pár jóhiszeműen, gyermekvállalási szándékkal vette fel a támogatott konstrukciót. A hitel kedvezményességének ugyanakkor fontos feltétele volt az élve született gyermek. Ha ez egészségügyi okból nem valósult meg, és ezt orvosi igazolás is alátámasztja, akkor a kormány indokoltnak tartja a felmentést.
A kormányzati álláspont szerint ezen a területen egyszerre van szükség méltányosságra és jogkövető magatartásra. Ezért a babaváróval kapcsolatos jelenlegi határidőt meghosszabbítják, hogy az érintett pároknak legyen idejük rendezni a helyzetüket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy nem céljuk a határidők folyamatos kitolása: a jövőben következetesebb szabályalkalmazásra készülnek.
A babaváró egyik legnagyobb problémájának azt tartják, hogy ha a gyermekvállalási feltétel nem teljesül, a piaci kamatok és az évek alatt felhalmozódott büntetőkamatok sok családot lehetetlen pénzügyi helyzetbe sodorhatnak. A kormány ezért egyeztetést kezdeményezne a bankokkal annak érdekében, hogy bár a szerződéses feltételek nem teljesítése esetén a piaci kamatokat meg kell fizetni, a teher ne váljon büntető jellegűvé.
A cél egy olyan megoldás kialakítása, amely nem engedi el a szabályok betartását, de nem is bünteti aránytalanul azokat a családokat, amelyek önhibájukon kívül nem tudták teljesíteni a gyermekvállalási feltételt. A Pénzügyminisztérium külön is vizsgálná azokat az élethelyzeteket, amelyekre az eddigi szabályozás nem volt megfelelően felkészülve. Ilyen lehet például a válás, illetve az a tragikus helyzet, amikor a család elveszíti az egyik szülőt vagy házastársat.
A kormány szerint ezekben az esetekben körültekintő mérlegelésre van szükség, mert olyan nem várt élethelyzetekről van szó, amelyekre a párok sem tudtak előre felkészülni. A gyermekvállalásra készülő családok nyilvánvalóan nem abból indulnak ki, hogy kapcsolatuk válással végződik, és még kevésbé számolhatnak azzal, hogy az egyik házastárs időközben életét veszti. Ezért a Pénzügyminisztériumnak olyan szabályozási megoldásokat kell kidolgoznia, amelyek egyszerre kezelik méltányosan az érintetteket, de közben nem nyitnak teret visszaéléseknek.
A kormányzati tájékoztatóval párhuzamosan már társadalmi egyeztetésre került a babaváró hitel szabályainak módosítása. A tervezet lényege, hogy a gyermekvállalási feltétel teljesítésére vonatkozó, 2026. június 30-án lejáró határidőt további négy hónappal, 2026. november 1-jéig meghosszabbítanák. A hosszabbítás azokat érinti, akik 2019. július 1. és 2021. június 30. között vették fel a babaváró kölcsönt, és a korábbi haladék ellenére sem teljesítették még a gyermekvállalási feltételt.
A változtatásra azért van szükség, mert a feltétel nem teljesülése esetén az érintetteknek akár 5-7 évnyi kamattámogatást kellene egy összegben visszafizetniük, miközben a havi törlesztőrészletük is megemelkedne. A társadalmi egyeztetés június 19-ig tart, a kormány pedig enyhébb, de jogkövető feltételrendszer kidolgozását ígéri. Mintegy 24 ezer szerződés lehet érintett.
A CSOK esetében a kormány különbséget tenne azok között a helyzetek között, amikor a gyermek már megszületett, és a család az adott ingatlanban él, illetve azok között, amikor a támogatás feltételei még nem teljesültek. A miniszterelnöki álláspont szerint a CSOK-nál válás esetén nem lenne indokolt automatikusan visszafizettetni a támogatást, ha a gyermekek már megszülettek. Az érvelés szerint ez a támogatás végső soron a gyermekek lakhatását szolgálta: azt, hogy emberhez méltó, jó körülmények között nőhessenek fel. Ők pedig nem tehetnek arról, ha szüleik kapcsolata időközben megromlik és válással végződik.
A babaváró hitelnél ugyanakkor a kormány óvatosabb megközelítést tart szükségesnek, mert ott éppen az jelent problémát, amikor a vállalt gyermek még nem született meg. A kabinet szerint ezért nem biztos, hogy a babaváróra ugyanazokat a szabályokat lehet alkalmazni, mint a CSOK-ra. A visszaélések kockázatát is mérlegelni kívánják, például azt az esetet, ha valaki pusztán a visszafizetési kötelezettség elkerülése érdekében válna el papíron.
A kormány ezzel párhuzamosan egy átfogóbb demográfiai és családtámogatási döntéscsomagot is ígér, amely nem kizárólag pénzügyi eszközökre épülne.
Felülvizsgálnák a támogatott hiteleket
Mint Magyar Péter elmondta, a támogatott hitelek egészét tekintve felülvizsgálatra van szükség. Nem tartják elfogadhatónak azt a gyakorlatot, amikor az alacsony kamatozású vagy kamatmentes, államilag támogatott hiteleket nem az eredeti hitelcélra használják fel, hanem például állampapírba fektetik, és a kamatkülönbözetből nyereséget érnek el. A kormány álláspontja szerint ebben az esetben végső soron az állam finanszíroz egy olyan pénzügyi előnyt, amely nem a támogatási konstrukció eredeti célját szolgálja.
A vállalati hitelek, például a Széchenyi-hitelek esetében is felülvizsgálatot tartanak szükségesnek. A kormány szerint nem szerencsés, ha olyan cégek is kedvezményes forgóeszközhitelhez jutnak, amelyeknek egyébként jelentős betétállományuk van, és nem feltétlenül szorulnak rá ilyen típusú támogatásra.
Ezért a jövőben nagyobb hangsúlyt kaphat az eredeti hitelcélok ellenőrzése és betartatása. A kormány szerint a támogatott hiteleknek valódi vállalkozói, családi, lakossági vagy gyermekvállalási célokat kell szolgálniuk, nem pedig pénzügyi arbitrázsra vagy kamatnyereség elérésére kell lehetőséget adniuk.
A támogatott hitelek szerepét a kormány a kamatkörnyezet alakulásával is összekapcsolja. Álláspontjuk szerint azon kell dolgozni, hogy a piaci hitelkamatok és a jegybanki alapkamat csökkenő pályára kerüljenek. Ha a kamatkörnyezet kedvezőbbé válik, akkor a támogatott hitelek jelentősége is mérséklődhet, miközben a költségvetés terhei is csökkenhetnek.
A kormány szerint ugyanis a magas piaci kamatok mellett a kamattámogatott konstrukciók rendkívül költségessé válnak az állam számára. Minél nagyobb a különbség a támogatott kamatszint és a piaci kamatok között, annál nagyobb terhet visel végső soron a költségvetés. Ezért a támogatott hitelek felülvizsgálata mellett a kamatkörnyezet normalizálását is kulcskérdésnek tartják.
Összességében a kormány a támogatott hitelek rendszerét nem felszámolni, hanem fegyelmezettebbé és célzottabbá kívánja tenni. A babaváró esetében méltányosabb eljárást ígérnek az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került családoknak, miközben a támogatott hitelek egészénél erősebb kontrollt vezetnének be annak érdekében, hogy az állami támogatás valóban a meghatározott társadalmi célokat szolgálja. A konkrét döntésekről a szakmai és társadalmi egyeztetések után ígérnek részletes tájékoztatást.
