Az építők hosszú ideje várják, hogy a megrendelőjük nemfizetése esetén erősebb jogi eszköz álljon rendelkezésükre valós teljesítésük mértékéig követelésük érvényesítésére, különösen az árviták árnyékában. Erre adhat megoldást az építményi jog újbóli beemelése a magyar Polgári Törvénykönyvbe. A tulajdoni lapra is felkerülő építményi jogra zálogjogot lehet bejegyezni, így hitelbiztosíték is lehet.
A Parlament előtt van az „a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról” szóló törvénytervezete. A tervezetben megjelent az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szorgalmazott javaslat, miszerint, ha az építési beruházások megvalósítása során a közreműködő vállalkozások nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez, a valós teljesítésük mértékéig jelzálogot jegyeztethessenek be az építményre.
A törvénytervezet tágabb környezetbe helyezve az ÉVOSZ javaslatát is kezeli, amikor bevezeti az építményi jog fogalmát, intézményrendszerét, mely a XX. század első felében már a klasszikus magyar magánjog integráns részét képezte. Az építményi jog bevezetésének indokoltsága a gazdaság szereplői részéről vitán felüli. A törvénytervezet ezen részének részletes indoklása és magyarázata iránymutató: „Az építményi jog forgalomképes jog, ami azt jelenti, hogy átruházható és megterhelhető, ezen túlmenően – megszűnéséig – bármely más típusú jogutódlás tárgya lehet. Az építményi jog megterhelhetősége körében a zálogjoggal való terhelést a javaslat nemcsak ennek komoly gazdasági (finanszírozási) jelentősége miatt emeli ki, hanem azért is, mert egyben megteremti az építményi jog jelzálogjoggal való megterhelésének lehetőségét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés által, amely a közbizalmat és a közhiteleséget magas fokon kellő biztonsággal képes biztosítani, (…).”
A törvénytervezet elfogadásától az ÉVOSZ azt várja, hangsúlyozta Koji László, a Szövetség újraválasztott elnöke, hogy az építésgazdaság teljesítései és a teljesítések megrendelői elfogadása területén kevesebb vita lesz. Felgyorsulhat a kivitelezők pénzekhez való hozzájutása, csökkentve ezzel a napjainkban növekvő építőipari lánctartozások értékét.
Az építményi jog átruházható és jogutódlás tárgya is ehet. Az építményi jog zálogjoggal zálogszerződés alapján az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel terhelhető meg. Az építményi jog több jogosultat egyidejűleg és együttesen is megillethet.
A minisztérium indoklása szerint a gazdasági növekedés gátját képezi, hogy a különféle épületek, építmények, műtárgyak, műszaki berendezések létesítésére irányuló beruházások finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik. A problémát az okozza, hogy a jövőben létesítendő épület, építmény, műtárgy nem terhelhető jelzálogjoggal, illetve azt ilyen joggal terhelhető hitelfedezetként nem fogadják el.
A minisztérium konkrét példaként említi, hogy ez jelentős akadálya a naperőművi beruházásoknak, amelyek esetében a befektetés értékét még csak nem is a beépítésre vagy telepítésre kerülő eszköz adja majd, hanem az adott földterülethez kötött erőművi engedély és hosszútávú átvételi garancia. Az építményi jog magyar jogba történő ismételt bevezetésével az ilyen beruházások finanszírozása megoldható, illetve elősegíthető lenne a minisztérium szerint. Ehhez hasonlóan a jelzálogjoggal megterhelhető építményi jog hitelbiztosítéka lehetne a közterületeket érintő építési koncessziók, a közterületeken megvalósuló, azok alatt, illetve felett tervezett építési beruházásoknak (például autópálya, alagút, híd, mélygarázs).
Ugyan az építményi jog újbóli bevezetése a beruházások elősegítéséhez kötődik, de ennél szélesebb körű, az egész ingatlanpiacot befolyásoló hatása lesz.
A jogszabálytervezet szerint az építményi jog határozott időre alapítható írásba foglalt szerződéssel. Az építményi jog létrejöttéhez arra is szükség van, hogy azt a jogosult javára bejegyezzék az ingatlan-nyilvántartásba, azaz szerepeljen az ingatlan tulajdoni lapján. Építményi jogot az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat. Ingatlannak földhasználati joggal terhelt részén építményi jogot csak a földhasználati jog jogosultjának javára és a földhasználati jogának törlésével egyidejűleg lehet alapítani. Közös tulajdonban álló ingatlanon építményi jog csak úgy alapítható, ha ez valamennyi tulajdonostárs tulajdoni hányadát együttesen terheli.
A jogszabálytervezet szerint állami (nemzeti) vagyonra építményi jog határozott időre, de legfeljebb 35 évre alapítható, kizárólag visszterhesen, az építményi jog forgalmi értékének megfizetésével.
A jogszabálytervezet az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt is érinti. Ez alapján a tulajdoni lapra az ingatlanhoz kapcsolódó jogok közé az építményi jog és annak jogosultjai is bejegyezhetők lesznek. Ez a jog létrejötte szempontjából egyben kötelező feltétel is.
Forrás: ÉVOSZ, bank360
