Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint versenyhátrányt okozna, ha az unió elfogadná azt a tervezetet, amely szerint átlagbért kell fizetni az építőiparban.
Több mint 68 ezer magyar munkavállalót érinthet az Európai Bizottság (EB) március elején előterjesztett javaslata, amely felülvizsgálná a munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályokat az Európai Unióban. A tervezet szerint azonos munkáért azonos helyen azonos bért kellene alkalmazni, vagyis az adott szektorra jellemző átlagbért kellene fizetni a munkavállalóknak a kiküldetés ideje alatt. Jelenleg csak a fogadó országban érvényes ágazati minimálbért kell fizetni.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke az M1 műsorában azt mondta, több uniós országban is ágazati bértarifák vannak, e szerint egy német építőipari munkás két és félszer többet kap, mint egy magyar szakmunkás óránként. Ha ágazati átlagot kellene fizetni, akkor a magyarok versenyhátrányba kerülnének, mert a nyugati-európai vállalkozók felénél drágábban kellene vállalkozniuk. Hozzátette, nem érti, hogy Brüsszel miért akar beavatkozni, hiszen a lépés sérti a szabad verseny elvét.
– Az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy a magyar cégek bérelőnye megmaradjon a nyugat-európai piacon – olvashatóközleményükben.
A magyar építőipar alapvetően nem exportorientált. Az éves tevékenység 6-7 %-a között mozog az építési export aránya, ami meghatározóan az Európai Unió országaiba irányul. Mindezekkel együtt az ÉVOSZ fontosnak tartja, hogy adminisztratív eszközökkel a piac és benne a munkaerő szabad áramlását Brüsszel ne befolyásolja.
Az Európai Bizottság módosító szabályokat fogalmazott meg tervezetben a külföldre kiküldött munkavállalók bérezésére vonatkozóan. A régi tagállamok egy része azt a javaslatot támogatja, hogy azonos munkáért, azonos helyen, azonos bér alkalmazásával az adott szektorra jellemző átlagbért kapjanak a munkavállalók a kiküldetés ideje alatt, míg másik része a szolgáltatásnyújtás szabadságát preferálná.
Az évek óta napirenden lévő módosítás a legnagyobb létszámban a Németországban vállalkozási tevékenységet végző magyar cégeket érinti. „Az itt tevékenykedő mintegy 200-300 magyar építőipari cég jelentős része már évek óta az ágazati kollektív szerződésben meghatározott kötelező minimál órabért – 14,45 eurót (4500 forint) – fizeti a munkavállalóinak, ami jóval magasabb a 8,50 eurós (2600 forintos) országos minimál órabérnél” – mondta a Világgazdaságnak Mervai Péter, az ÉVOSZ németországi tagozatának titkára. A probléma az, hogy az EB által megcélzott ágazati átlagbérek ennél jóval magasabbak, 18-19 eurónál kezdődnek, de szakmánként és régiónként is eltérnek, amivel viszont már nem tudnak versenyezni a magyar cégek. A helyi cégekkel szemben nekik ráadásul nemcsak a munkabért kell kifizetni, hanem a munkavállalók szállásköltségét is.
A gazdaság szereplőinek a verseny az érdeke, ahol a magyar vállalkozásoknak bérelőnye van, még, ha csökkenő mértékben is, aminek megtartása szükséges.
Az ÉVOSZ nem támogatja az Európai Bizottság javaslatát, mert elfogadásuk esetén a magyar vállalkozások versenyelőnye csökkenne az Európai Unió országaiban, hatósági eszközökkel akadályozná a versenyt, a szolgáltatások áramlását.
Forrás: ÉVOSZ, napi.hu, vg.hu
