Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország kétmilliárd euróval, mintegy 760 milliárd forinttal emelje meg a Magyar Fejlesztési Bank tőkéjét. Az RRF-ből finanszírozott intézkedés egyik kiemelt célja az MFB bérlakás- és kollégiumi fejlesztési programjának támogatása, amelyhez az Európai Beruházási Bank forrásai és magántőke is társulhatnak.
Az Európai Bizottság az uniós állami támogatási szabályok alapján jóváhagyta a Magyarország által a Magyar Fejlesztési Banknak nyújtandó kétmilliárd eurós tőkeinjekciót. A mintegy 760 milliárd forintos intézkedést az Európai Unió helyreállítási és ellenállóképességi eszközéből, az RRF-ből finanszírozzák.
A tőkeemelés célja, hogy az MFB azokban az ágazatokban és fejlesztési területeken biztosíthasson finanszírozást, ahol a piaci források nem, vagy nem megfelelő mértékben állnak rendelkezésre. Ezek közé tartozik egyebek mellett az infrastruktúra, az oktatás, a környezetvédelem, valamint a város- és vidékfejlesztés és a regionális felzárkóztatás is.
Magyarország módosított helyreállítási terve négy fő felhasználási területet jelöl meg. A tőkeinjekcióból támogatnák a kis- és középvállalkozások versenyképességi programját, az innovatív, korai növekedési szakaszban lévő, illetve a zöld és digitális átállásban részt vevő vállalkozásokat, továbbá az MFB bérlakás- és kollégiumi fejlesztési programját. A negyedik cél az RRF keretében megvalósuló projektek társfinanszírozása az Európai Beruházási Bankkal.
A kétmilliárd eurós összeg tehát nem kizárólag lakásfejlesztésekre fordítható, a megfizethető bérlakások és kollégiumi férőhelyek létrehozása azonban a konstrukció egyik külön nevesített eleme. Papp Roland, a Lakáspolitikai Főosztály főosztályvezetője LinkedIn-bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy az MFB tőkehelyzetének megerősítése az Európai Beruházási Bank finanszírozásának bevonására is lehetőséget teremthet. Megfelelően előkészített projektek esetén így a rendelkezésre álló források multiplikátorhatása is érvényesülhet.
Ez különösen fontossá válhat a lakáspolitikai feladatoknak a Vitézy Dávid vezette Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülésével. Papp Roland szerint az elmúlt hónapok egyik legfontosabb feladata az RRF keretében tervezett megfizethető lakhatási és kollégiumfejlesztési programok előkészítése volt.
A főosztályvezető hangsúlyozta: a lakásépítéseket nem lehet a környezetüktől és a kapcsolódó infrastruktúrától elkülönítve kezelni. Egy új bérlakás- vagy kollégiumi beruházás hosszú távú működőképességéhez a közlekedési kapcsolatok, a közművek, a közszolgáltatások és a közösségi terek összehangolt fejlesztésére is szükség van. Az Európai Beruházási Bank ebben azért lehet fontos partner, mert nemcsak közvetlen lakhatási beruházásokat, hanem városrehabilitációs, közlekedési és más kapcsolódó infrastrukturális fejlesztéseket is finanszíroz.
Az EIB európai lakhatási programja ugyancsak a megfizethető és energiahatékony lakások építésének, felújításának, valamint az ezekhez kapcsolódó városfejlesztéseknek a felgyorsítását célozza. A bankcsoport 2026-ban mintegy hatmilliárd euróra kívánja növelni lakhatási finanszírozását, miközben az önkormányzatok, állami fejlesztési intézmények és magánbefektetők együttműködésére is épít.
„A lakhatási válság enyhítésére fordíthatunk jelentős forrásokat több milliárd euró értékben, piaci tőke bevonásával, új bérlakások és kollégiumi férőhelyek létrehozására” – idézte Papp Roland Vitézy Dávid közlekedési és beruházási minisztert.
A következő időszak kulcskérdése az lehet, hogy az RRF-forrásokat, az MFB megerősödő finanszírozási szerepét, az EIB hiteleit és a bevonható magántőkét sikerül-e egységes rendszerben működtetni. Ez nemcsak több megfizethető lakás és kollégiumi férőhely létrehozását segíthetné, hanem olyan városrészek kialakítását is, amelyekben a lakhatás, a közlekedés, a közszolgáltatások és a közösségi infrastruktúra összehangoltan fejlődik.
Az Európai Bizottság jóváhagyása ugyanakkor feltételekhez is kötődik. Az MFB finanszírozási tevékenységét a kimutatható piaci hiányosságokra kell korlátozni, és biztosítani kell, hogy az állami fejlesztési bank ne szorítsa ki a kereskedelmi pénzügyi intézményeket, illetve ne kínáljon azokénál indokolatlanul alacsonyabb árú finanszírozást.
