Az építőipar helyzete kezelhető, de az orosz-ukrán konfliktushelyzet azonban negatív irányba fordítja a kilátásokat a 2022-es évre, és sok a bizonytalanság – foglalja össze helyzetjelentését az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Közleményük ben úgy értékeli a helyzetet, hogy összességében a tavalyi építőipari ágazati 13%-os termelésnövekedés után idén stagnálás és az állami megrendelések jelentős visszaesése várható.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) tagszervezeteit és az építőipar további jelentős szereplőit, 400 céget megkeresve felmérte, hogy 2021. évben milyen változásokat hoztak a piaci körülmények, illetve a cégek milyen várakozásokkal tekintenek a 2022. évre a háborús konfliktus árnyékában.
A COVID-19 járvány ellenére 2021. évben a vállalkozások több mint háromnegyedének nőtt az árbevétele az előző évihez képest. Tíz százalékuknál változatlan maradt és csak tizennégy százalék nyilatkozott úgy, hogy 2021-ben csökkent árbevétele 2020. évhez képest. Összességében 5389 Mrd Ft volt a 2021. évi termelési érték, 13%-kal magasabb a 2020. évinél, úgy, hogy minden alágazat növekedett.
2022. évre az év elején még 5-6%-os termelésbővülést prognosztizáltunk, azonban az orosz-ukrán háború tükrében, jelenleg stagnálásra számítunk. Az állami megrendelések jelentős, mintegy 500 Mrd Ft-os csökkenésével kalkulálunk.
A lakossági megrendeléseknél is stagnálást prognosztizálunk. Az áremelkedések hatására a lakásépítési és felújítási volumen egyelőre nem csökken. Bővülő megrendelést a magánszektor ipari, mezőgazdasági és logisztikai célú beruházásai hozhatnak 2022. évben.
2021. évben az ágazat átlagos árbevétel-arányos jövedelmezősége 12% körül volt. 2022. évben az árbevétel-arányos jövedelmezőséget tekintve a cégek közel fele csökkenésre számít, csak 17%-uk vár javulást.
Növekedést a hazai magánmegrendelések területén várnak. Egyenletes szerződéskötésekre 2022. évben nem számítanak az építőipari vállalkozások.
Az ÉVOSZ 400 céget kérdezett meg az aktuális piaci helyzetéről. A válaszadó cégek 83%-a tevékenységüket leginkább akadályozó tényezőként ezúttal is a szakemberhiányt emelték ki. Nem sokkal maradt le mögötte azonban az orosz-ukrán háború, amit a felmérésben részt vevő cégek 80%-a jelölte meg akadályként. Az üzleti tevékenység harmadik leggyakoribb akadályozó tényezőjeként a beszerzési nehézségeket említették.
Az építőipar szereplői közül a kivitelezők és a megrendelők is komoly vesztesei a háborús helyzetnek. A kivitelezések mérhetetlenül lelassulhatnak és jóval drágábbak lesznek. A lakásügy területén nehéz finanszírozási helyzet alakulhat ki, ha a kereskedelmi bankok nem lesznek képesek a lakosságnak alacsony (5-6%-os) kamat mellett biztosítani a hiteleket. Az orosz-ukrán háború miatt bekövetkezett árfolyam-ingadozás a válaszadó cégek 93%-nak okozott veszteséget. 89%-uknál építőanyag-hiányt, 33%-nál munkaerőhiányt, 30%-nak piacvesztést okoz a háború. A válaszadók alig 4%-a nyilatkozott úgy, hogy a háború nem befolyásolja a cég tevékenységét.
A válaszadó cégek közel 85%-a nyilatkozta, hogy nem rendelkezik megfelelő számú és összetételű szakmunkással a megrendelések teljesítéséhez. Legnagyobb hiányt a szakipari munkáknál jelezték, de hiány van mérnökökből is. A nemzetközi konfliktushelyzet miatt csökkent a külföldi munkaerő-kapacitás, az ukrajnai vendégmunkások a háború kitörésénél otthonrekedtek. Komoly kihívást jelent a munkaerő megtartása, képzése, továbbképzése. Csak a válaszadók 27%-a számol a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növelésével a következő fél évben. 2021-ben a KSH adatai szerint átlagosan 9%-kal nőtt a havi bruttó átlagkereset, 2022 év végéig a felmérésben részt vevő cégek közel 15%-os átlagos bérköltség növekedéssel számolnak.
A COVID-19 ellenére a válaszadó cégek közel háromnegyede biztosított képzést, továbbképzést munkavállalói számára, és ennél is nagyobb arányban, 80%-uk tervezi az elkövetkező egy évben, hiszen ez is a munkaerőmegtartás egyik eszköze.
2022. évre vonatkozóan a felmérésben szereplő vállalkozások kevésbé optimisták a szerződésállomány alakulásával kapcsolatban. Egyharmaduk vár növekedést, 27% stagnálást, 40% pedig a szerződésállomány csökkenésére számít.
Az elmúlt időszakban felmerülő forráshiány finanszírozására a felmérésben részt vevő vállalkozások közel 40%-a vett igénybe vissza nem térítendő állami támogatást, és több, mint fele igényelt 2021-ben banki hitelt a cég tevékenységének finanszírozására. A lízing is népszerű finanszírozási forma volt, 2021-ben a válaszoló cégek 60%-a vette igénybe ezt a finanszírozási módot. Közel 27% belső forrásból oldotta meg a finanszírozást.
2021. december 31-én a felmérésben szereplő cégek 30%-ának volt kintlévősége, melynek átlagos nagysága az árbevétel 13% volt. A kintlévőséggel rendelkező cégek szerint ennek a tartozásnak csak a 91%-a behajtható. Véleményük szerint a lánctartozás az elmúlt évek során tapasztalható lassú, de folyamatos növekedése összességében megmarad. Amennyiben a lánctartozás növekedése az utóbbi egy évben tapasztalt dinamikával folytatódik, 2022 végére ágazati szinten elérheti a 240-250 Mrd Ft nagyságot.
A vállalkozások várakozásai szerint ebben az évben az építőanyagok ára (25%), a fuvarköltség (23%), az építési törmelék elszállítása és lerakása árának változása (22%), valamint az alvállalkozói díjtételek változása (17%) lesz a legnagyobb mértékű. A válaszadók az építőanyagok közül a hőszigetelő anyagok 29, a faanyagok esetében pedig 28%-os árnövekedésre számítanak, de minden építőanyag esetén az inflációt meghaladó árnövekedéssel számolnak.
Ebben a helyzetben a cégek szeretnének megállapodni a megrendelővel a többletköltségek megosztásán. Az új szerződéseknél beépítik az emelkedő árakat, az emelkedő béreket és a járvány, valamint a háború okozta többletköltségeket. 2022. év második felétől erősebb piaci versenyre számítanak, ami az éves nyereség csökkenését hozhatja magával.
Forrás: ÉVOSZ
