Az ingatlan iránt érdeklődők száma jelentősen csökken, a hirdetési kínálat nő, erősödik a vevők pozíciója, az eladási idő kitolódik és egyes szegmensekben elindult az árak lassú csökkenése, a kereséseknél az alacsony rezsi a legfontosabb.
Lipták Zsuzsa, az OTP Otthonmegoldások Kft. ügyvezetője tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az újépítésű ingatlanoknál és a korszerű lakásoknál az eladás lassulását egyelőre nem érzik, a nagyobb családi házak, elavultabb lakások hirdetései ugyanakkor jóval hosszabb ideig vannak fent a portálokon.
Az árak tavalyhoz viszonyítva magasabbak, azonban a pálya ezen a téren is „szétnyílik”, az újépítésű, a jó energiahatékonyságú, a panel és a modern kis ingatlanoknál növekedés tapasztalható, a korszerűtleneknél azonban stagnálás és csökkenés figyelhető meg.
Az ügyvezető szerint a lassulás hatásaként tisztulni fog a piac, a hiteles szolgáltatók szerepe felerősödik, a közvetítők jelentősége nő.
Lipták Zsuzsa úgy véli, 20 százalék körüli visszaeséssel lehet számolni 2022-re tavalyhoz képest, a jövő évet azonban nehéz előre látni, sok múlik például az állami támogatások alakulásán.
Az OTP új startupjaként egy új online platformot fejlesztenek, ami segít az ügyfeleknek eligazodni a kínálatban, túljutni az ingatlanvásárlással együtt járó stresszpontokon és átláthatóvá teszi a folyamatot – mondta. Számos olyan pontot azonosítottak, ahol az ingatlanvásárlók támogatásra szorulnak: így például a reális ár meghatározása, finanszírozási kérdések, jogosultság a különféle állami ösztönzőkre, jogi kérdések, vásárlás utáni teendők.
Az alacsony rezsi a kulcsszó
Az eladó ingatlanok számának növekedéséből és négyzetméterárak lassú csökkenésésből arra lehet következtetni, hogy a kínálati piac felé közelítünk -– áll az OTPOtthon.hu ingatlanhirdetési portál legutóbbi közleményében. A kínálatinak nevezhető a piac, amikor átlagosan 6 hónapnál hosszabb idő szükséges az ingatlanok értékesítéséhez.
Az idén augusztusban indult ingatlanhirdetési portál tapasztalatai alapján a tavalyi évre jellemző ingatlanpiaci felfutás már a múlté, az eladó ingatlanok száma növekszik.
A korábban jellemző, városból történő kiköltözési hullám most fordulóponthoz érkezett, ennek következtében a családi, nagyobb, korszerűtlenebb házaknak megnőtt a darabszáma az ingatlanhirdetési piacon. A 20-30 millió forintos kategóriájú kislakások gyakorlatilag eltűntek és nagyon lecsökkent a 30-40 milliós árkategóriájú lakások száma is. Ezzel egyre szélesebbre nyílik az olló – a korszerűtlenebb lakások kevésbé kelendőek, viszont az energiahatékonyság, korszerűség és alacsony rezsi felértékelődni látszik.
A portálon mostanra a korábbiakhoz képest jóval többen keresnek rá az alacsony rezsihez kapcsolódó kulcsszavakra.
Egyre többet tudnak alkudni a vevők
Az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adataiból az derül ki, hogy tovább nőttek a vevők lehetőségei a lakáspiacon. Idén ősszel különösen a házaknál nyílt nagyobb tér az alku előtt, ami jórészt a rezsiköltségek nehezen kiszámítható megnövekedésének következménye lehet. Az elemző szerint a vevők alkupozícióját tovább javítja, hogy az eladók lassan reagálnak a kereslet csökkenésére.
Az alkuval elérhető árcsökkenés (a végső hirdetési és a szerződéskötéskori ár különbözete), ami június-augusztusban országos átlagban 5,8 százalék volt, őszre 6,6 százalékra nőtt, s ezzel az utóbbi két év legmagasabb értékét érte el. Ehhez legközelebb (6,1%) akkor járt, amikor 2020 őszén a koronavírus járvány hatásai mellett a 2021. januártól elérhető, kibővített otthonteremtési támogatások bejelentése is kivárásra ösztönözte a vevőket.
Három részpiacon az országos mintát követve ért kétéves csúcsra az alkulehetőség: a megyei jogú városoknál (6,2%), a kisebb városoknál (8,1%) és a községeknél (7,8%). Egyedül Budapest lógott ki a sorból: itt az idei ősz (2,9%) még a nyárinál (3,1%) és a két évvel korábbinál (4,4%) is szűkebb teret hagyott a kedvezőbb vételár elérésére.
Az elmúlt két évben soha nem különbözött ennyire egymástól a különféle lakóingatlanok alkuálló-képessége. Míg idén ősszel a panellakások hirdetési áraiból átlagosan 4,2 százalékot sikerült lefaragni, addig a (nem panel) társasháziakéból csupán 3,8 százalékot, viszont a családi házakéból 8,5 százalékot. A változás üteme, sőt iránya is eltérő a megelőző három hónap mutatóihoz képest. Míg a nem paneles lakásoknál minimálisan, 0,1 százalékponttal csökkent az alku lehetősége, addig a paneleknél 0,9 százalékpontos, a családi házaknál pedig 1,7 százalékpontos a növekedés.
Az önálló házak aktuális árazása körüli jelenlegi nagyobb bizonytalanság még jobban kitűnik, ha a különféle ingatlanoknak a megelőző két évben mutatott átlagos alkuképességéhez viszonyítunk. A nem panel lakásoknál e történelmi átlaghoz (3,9%) képest 0,1 százalékpontnyi a csökkenés. A paneloknál (ahol ez a referenciaérték 3,6%) idén ősszel 0,6 százalékpontnyival bővebb tere látszott az alkunak. A családi házaknál – melyek eddig átlagosan 6,2 százalékos „árlebeszélési” lehetőséget ígértek – most 2,3 százalékpontnyi növekedés mutatkozott.
„A házak eddig is nehezebben voltak árazhatóak a sokféleségük miatt – emlékeztet magyarázatában Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője –, de a rezsi-érzékenységgel nyár óta bejött egy újabb bizonytalansági tényező.” Így most olyan dolgokat is pontosabban meg kell becsülni például, hogy mennyit ér egy hatékony fűtési rendszer, vagy mennyit kell engedni az árból egy gyengébb szigetelés miatt. Ezeken is milliók múlhatnak.
Forrás: MTI, OTPOtthon, OTP Ingatlanpont