A magyar és európai szakértők közreműködésével készült útmutatót mutat be jövő heti konferenciáján a Magyar Energiahatékonysági Intézet. A kiadvány részletes áttekintést ad arról az uniós irányelvről, amelyet Magyarországnak 2026 tavaszán kell átültetnie a nemzeti jogba, és amely a következő évtizedekben meghatározza a hazai épületállomány energetikai felújításának, üzemeltetésének és építésének kereteit.
Az „Útmutató az Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) magyarországi átültetéséhez” című ingyenes kiadvány a vállalati szektor, szakmai szereplők, szakújságírók, államigazgatási szereplők számára teszi érthetővé az EPBD tartalmát.
Az európai változat nagy sikerrel futott, jók a szakmai visszajelzések az épületfelújításokban érdekeltek körében. Az Efficient Buildings Europe európai szintű eredeti kiadványát magyarra fordították, és felkértek egy-egy hazai szakértőt, hogy egyes témákat helyezzenek magyar kontextusba.
A kiadvány online és 200 nyomtatott példányban készül, és reméljük, minden hazai döntéshozó polcán használatban lesz a következő években.
Február 12-ei, a Kortárs Építészeti Központban megtartandó eseményre itt regisztrálhat: https://forms.gle/JvKqEWzbaeRvSmY67
Ide kattintva megtekintheti az előzetes programtervet: minikonferencia-programterv.pdf
Az energiamegtakarítás mint kitörési lehetőség
A legolcsóbb és legbiztonságosabb energia az, amit el sem kell fogyasztanunk. Az épületek energiahatékonyságának javítása érdemben csökkenti Magyarország földgázimport-függőségét és az energiaáraknak való kiszolgáltatottságot.
100 ezer családi ház mélyfelújítása félmillió tonna CO2 fogyasztás-csökkenést eredményezne évente, és több tízezer munkahelyet teremtene – döntően kis- és középvállalkozásoknál –, és nem mellékesen javítaná a lakosság egészségi állapotát a tisztább beltéri és kültéri levegő révén. A beruházások jellemzően helyben valósulnak meg, erősítik a vidéki gazdaságot, és hosszú távon fenntartható megélhetést biztosítanak.
Az energiahatékonysági felújítások nemcsak alacsonyabb rezsiköltséget jelentenek, hanem egészségesebb lakókörnyezetet is: kevesebb penészt, jobb levegőminőséget és komfortosabb otthonokat. Ez nem egyszeri rezsicsökkentés, hanem hosszú távú rezsibiztonság.
A most megjelenő útmutató hangsúlyozza: az EPBD nem részletszabályozás, hanem egy olyan keretrendszer, amely jelentős nemzeti mozgásteret biztosít. Magyarország saját ütemezést, prioritásokat és végrehajtási modellt alakíthat ki – feltéve, hogy időben és felkészülten lép.
A hiteles tervre épülő, előrelátó megvalósítás politikailag, gazdaságilag és társadalmilag is lényegesen olcsóbb, mint a késői alkalmazkodás. Az EPBD hazai végrehajtása így nem kényszerű kötelezettség, hanem energiafüggetlenségi, szociálpolitikai és gazdaságpolitikai befektetés Magyarország számára.
Ezekről a témákról hallhatnak beszélgetéseket a szakértő vendégekkel és érintett vállalatok vezetőivel.
Néhány kiemelt téma a február 12-én bemutatkozó kiadványból:
Az Energetikai tanúsítvány Épületfelújítási útlevéllé fejlődik – írja Csoknyai Tamás, a BME professzora, akit 2025-ben Magyarország energiahatékonysági bajnoka díjjal tüntettek ki a Kelet-Közép-Európai energiahatékonysági fórumon. – Az Épületfelújítási útlevél az épület korszerűsítésének egyes lépéseit és a helyes sorrendet mutatja meg. Ez különösen fontos ott, ahol egyben nincs forrás a teljes felújításra, és szakaszos felújítás vezet el a korszerűsítéshez. Az útlevél iránytű lesz a tulajdonosoknak és a bankoknak is. Segít elkerülni az elhibázott, pazarló beruházásokat, és hozzájárul egy átláthatóbb, tisztább piac kialakulásához.
Kibocsátásmentes épületek: mi a jövő szabványa? – veti fel a kérdést Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építési Egyesület (HuGBC) elnöke – A kibocsátásmentes épületek hamarosan nem kivételek, hanem alapelvárások lesznek az új építés során, hosszú távon pedig a felújításoknak is ide kell vezetniük. A hangsúly az alacsony energiaigényen és a megújuló energián lesz. A jövő épületei egészségesebbek, tisztábbak és kiszámíthatóbbak lesznek.
A legrosszabb épületek felújítása: egyszerre klíma-, szociális és egészségügyi kérdés – Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője – Magyarország épületállományából több mint kétmillió súlyosan energiapazarló, és lakóik gyakran energiaszegények. Számukra a felújítás az egészség és a komfort javítását is jelenti: melegebb otthonokat, jobb levegőt és kevesebb megbetegedést. Az EPBD egy energiamegtakarítási pálya felállítását javasolja a lakóépületek esetén, kezdve a rosszabb állapotúak felújításával. Magas fajlagos energiaigényük alapján a régi családi házak kerülnek így fókuszba, de tagállami mozgástér van abban, hogy e körön belül mely épülettípusok felújítása kapjon prioritást, differenciálva akár a műszaki állapot, a lakók jellemzői vagy vidékfejlesztési szempontok alapján. A felújítási pálya kijelölése tehát nem pusztán statisztikai feladat, hanem szakpolitikai mérlegelést és döntést igényel. A hangsúly a nemzeti felújítási pályán és a támogató programokon van, amelyekkel a legrosszabb energetikai állapotú épületállomány arányát kell csökkenteni, társadalmi és gazdasági szempontokat is mérlegelve.
Okosépületek: amikor az épület is gondolkodik – Balogh Zoltán a KNX szövetség elnöke – Egyre többen használnak okosórát, ami nemsokára nemcsak a testük, hanem otthonuk fogyasztását, működését is mutatja majd. Az okosépületek mérik, elemzik és optimalizálják az energiafelhasználást. Az automatizálás révén a komfort és az energiatakarékosság egyszerre javul. A tapasztalatok szerint akár 30% százalékos energiamegtakarítás is elérhető az optimális használattal, így az okosépület nem luxus, hanem üzleti racionalitás.
Fosszilis fűtés kora lejár – Perger András, az Energiaklub programvezetője – Magyarországon több mint hárommillió lakás fűt fosszilis energiával. A jövő fűtése döntően elektromos alapú lesz. Hőszivattyúk, megújuló távhő és tiszta villamos energia kerül előtérbe. A korszerűsítés csökkenti a rezsit és a légszennyezést. Ez egyszerre nyereség a bolygónak és az egyénnek is.
