Elfogadták az építési törvény módosítását

Az Országgyűlés által megszavazott törvénymódosítás értelmében figyelembe kell venni a helyi építési szabályokat, és tervezői művezetőt kell alkalmazni a 300 négyzetméternél kisebb alapterületű lakóházak építésénél is.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter által 2016. február 26-án az Országgyűléshez benyújtott T/9369. számú törvényjavaslat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (Étv.) eredményez jelentős módosításokat. Az Étv. módosítás már csak a kihirdetésre vár.

A most elfogadott szabályozás értelmében megnő az építészeti-műszaki tervező felelőssége. Az építtető köteles tervezői művezetőt alkalmazni családi ház építésénél is, akinek díjazását a kormány rendeletben állapítja majd meg, s kiviteli tervet is kell készíteni. Szintén kormányrendelet részletezi majd a tervezői felelősségbiztosítás szabályait. Fontos változás lesz, hogy július 1-jétől kizárólag elektronikus úton lehet bejelenteni a 300 négyzetméternél nem nagyobb lakóházak építését az építésügyi hatóságnál.

Új lakóépület létesítésekor is figyelembe kell venni a helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokat. Számításba kell venni például a megengedett legnagyobb beépítettséget és magasságot, a beépítési módot és az építési helyet, a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy -tisztítás közegészségügyi szempontok szerinti szabályait, az örökségvédelemmel, régészeti, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, valamint a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket.

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a bürokráciacsökkentés, mint alapelv továbbra is kiemelt szempont az építésügyi jogszabályok megreformálása során. Ennek egyik vetülete az engedélyezési eljárási folyamat lerövidítésére, valamint az új, legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépületek építésének, tervezésének megkönnyítése. Az Étv. módosítása nem változtat a 2016. január 1. napjától bevezetett jogintézményen, de sor kerül az előírások egyértelműsítésére, pontosítására, javítására.

A törvényjavaslat átalakítja a fennmaradási engedélyezési eljárást, és pontosítja az építési napló vezetési kötelezettség elmulasztásának előírásait is.

Fontos kiemelni, hogy az Étv. módosítás hatályba lépésével egyidejűleg az egyszerű bejelentést szabályozó, annak végrehajtására kiadott külön 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben is komolyabb módosítások várhatóak. Valószínűleg több, az építésügyben releváns egyéb kormányrendelet is változni fog, és ezek tartalmazzák majd az Étv. módosítás által kijelölt főbb irányvonalak részletes szabályait. Így például az Étv. által kötelezővé tett tervezői művezetés jogszabályban meghatározott ellenértéke, valamint a tevékenység végzésének részletszabályai sem ismertek még, ezeket is külön kormányrendelet határozza meg.

Lázár János eközben felhatalmazást kapott a kormánytól a településképi törvény benyújtására, amely a helyben jellegzetes építészeti szokások törvényi kereteit határozza meg. Mint kifejtette, minden magyar önkormányzatnak rendeletet kell hoznia arról, milyen legyen a településkép, amelynek betartása minden építész számára kötelező lesz – egy 300 négyzetméteresnél kisebb alapterületű ház építésének bejelentésekor is.

A tárca szerint a változtatások és kiegészítések azért fontosak, hogy a későbbiekben ezeknek a bejelentéseknek megfelelő családi házak épüljenek fel. Az építészszakmában komoly felzúdulást kiváltó eddigi szabályozás rendezésének szükségességét jól mutatja, hogy a Magyar Építészkamara január eleji állásfoglalásában elfogadhatatlannak nevezte a megkötések nélküli bejelentés bevezetését, e jogszabály kidolgozásában ugyanakkor tevékenyen részt vett.

Forrás: Magyar Idők, Építési Jog