A lakásépítés dinamikus növekedéséhez az engedélyezési és megvalósítási folyamat további egyszerűsítésére és gyorsítására van szükség – írja közleményében az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A szakmai szervezeta a gyakorlati tapasztalatokból kiindulva fogalmazott meg szakmai javaslatokat a kormányzati döntéshozók felé a telekalakítás, a lakáscélú övezeti átsorolások, az engedélyezési eljárás és a finanszírozás területén.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) prognózisa szerint 2021. évben az építőipar teljesítménye elérheti a járványhelyzet előtti, 2019. évi szintet. Az építőipari tevékenységen belül növekedési pályára kerül a lakásügy, lakásépítés és felújítás. A megrendelői kör erőteljes érdeklődése tapasztalható a tervezési és a kivitelezői kapacitás iránt. A jelenlegi tendenciákból kiindulva 2022. év végére a használatba adható új lakások száma elérheti a 25 000 db lakást, a felújítások pedig tartósan, a szakmailag indokolt 220-250 ezer között lehet.
Az ÉVOSZ hat problémakort felvázolva az alábbi javaslatokat tette:
Telekalakítás
Probléma: Jelenleg a földhivatalok, különösen Budapesten túlterheltek. Az ingatlanok műszaki nyilvántartása, a tulajdoni állapotok és változásainak nyilvántartásán túl a telekalakítási eljárásokat is intézik. A telekalakítási változtatási kérelmek elbírálására elegendő szakértői és információs háttérrel nem rendelkeznek, tartalmi döntést az előírt ügyintézési határidőn belül Budapesten sok esetben nem tudnak hozni.
Javaslat: A telekalakítási eljárások változási kérelmek kezelésének hatósági felelőse, koordinátora az elsőfokú építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok legyenek. A legtöbb információval, helyismerettel és szakértői háttérrel az építésügyi hatóságok rendelkeznek.
Alternatív megoldás lehet, hogy az ügyfél a szükséges szakhatósági állásfoglalásokat maga szerzi be és ezek birtokában nyújtja be a Földhivatalhoz a telekalakítási kérelmet. Ez kevésbé ügyfélbarát megoldás, de a Földhivatalokat tehermentesíti. A cél, a Földhivatalok tehermentesítése, vagy a megerősítésük, különösen Budapesten.
Probléma: A telekalakítási eljárásban hivatalból közreműködők (építési hatóság, szakhatóságok, földhivatal stb.) nemleges állásfoglalását követően a földhivatal elutasító határozata esetén egy teljeskörű dokumentáltságú új kérelmet kell benyújtani.
Javaslat: A nemleges állásfoglalást adó véleményében kifogásolt kötelem teljesítését követően, amennyiben az állásfoglalás egyetértővé változtatható, ennek birtokában a földhivatalnak új eljárás lefolytatása nélkül is legyen jogosultsága határozatot kiadni a telekalakírásra.
Budapest főépítésze szerint a mostani körülbelül évi 5000 új lakásépítés akár 8-10 ezerre nőhet az 5 százalékos lakásáfának köszönhetően. Erő Zoltán a Telexnek adott interjújában elmondta, hogy „Ha konjunktúra lesz és nő a lakások iránti kereslet, ötéves távlatban 50-70 ezer új lakáshoz az kell, hogy haladjon a területek előkészítése és legyen piaci kereslet, valamint az, hogy infrastruktúra-fejlesztések le tudják ezt követni. Ehhez fel kell tűrni az ingujjat.” Hozzátette, hogy a 800 000 – 1 000 000 forintos négyzetméterárú lakások felvevőpiaca egyszer betelik, így talán érdemes lehet egy olcsóbb lakhatási forma kialakításán is gondolkozni. |
Lakáscélú övezeti átsorolás
Probléma: Budapesten az építtető részéről kezdeményezett övezeti átsorolási kérelmek elbírálása átlagosan két évet vesz igénybe. A kerületi és fővárosi jogosultsági szinteken, képviselőtestületeken keresztüli intézése túlságosan bürokratikus és lassú.
Javaslat: A fővárosi és kerületi (vidéken a települési) önkormányzat hatáskörében a szabályozási tervek 2-5 évre szóló elfogadása megmarad, miközben a lakásépítést lehetővé tevő övezeti átsorolási, zöldövezeti, településszerkezeti,
Lakásépítés gyorsított engedélyezési eljárási rendje
Probléma: Az 1000 m2 feletti, több mint 6 db lakóingatlanra (lakásra) vonatkozó építtetői kérelmeknél, ideértve a rozsdaövezeti akcióterületen megvalósuló vegyes funkciójú fejlesztések egészét is, amely lakáscélú használatot is tartalmaz, időben elhúzódó építési engedélyezési eljárások vannak, melynek elsődleges oka a sokszereplős hatósági szervek nem hatékony együttműködése.
Javaslat
· A tényállás tisztázására egyeztetési megbeszélés kötelező részvétellel a hatóságok, szakhatóságok részéről.
· Azt az érdekeltet, aki az egyeztető tárgyaláson meghívás ellenére nem vesz részt, nem képviselteti magát, az eljárás során kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni.
· Az engedélyezési eljárás csak a kérelmező egyetértésével szüneteltethető, vagy függeszthető fel, valamint bírósági határozat esetén.
Legyenek kiemelt lakásfejlesztési létesítmények
Probléma: A nagy lakás számú fejlesztések előkészítésénél és lebonyolításánál rendkívül nagy számú a közreműködők köre, ami az általános eljárási rendeket követve túlzottan lelassítja a lakásépítési folyamatokat.
Javaslat: Legyenek Nemzetgazdaságilag Kiemelt Lakásfejlesztési Létesítmények. Ezeket a létesítményeket a nemzetgazdaságilag kiemelt létesítmények eljárási rendje szerint lehessen előkészíteni és megvalósítani, kérelemre. A komplex gyorsított eljárás kérelemre indul, nem automatikus.
Finanszírozási javaslatok a lakásépítések gyorsuló bővítéséhez
Probléma: Az utóbbi évek jelentős piaci árnövekedése visszafogja a lakásvagyon megújulását, negatívan hat a lakhatási életminőségre. Velünk van a további árnövekedés kockázata.
Javaslat: Települési önkormányzatok (különös tekintettel a kistelepülések) pályázhassanak állami támogatásra lakáscélú ingatlanok területelőkészítésére, ahol az építési telkeket tartós használatú bérbeadással hasznosítják. (Államilag felügyelt egyszeri bérleti díj 20 évre. Ezáltal az ingatlan tulajdoni vételi árak nem terhelik a lakásépítés költségeit. A 20 év alatt bármikor elővásárlási joga van piaci áron a lakás tulajdonosának.)
A munkaadó munkavállalója számára adó- és járulékmentesen adhasson lakáscélú munkáltatói támogatást max. 6 millió Ft összegig, új családi ház építésénél max. 15 millió Ft-ig.
Jogszabály korrigálása
Probléma: Az OTÉK módosításával a lakásépítéseknél a lakásszámhoz kapcsolódó kötelező gépkocsitároló 1 db-ról 1,5 db gépkocsi elhelyezését biztosító megoldásra növelték. Minden bizonygatás ellenére nem életszerű és nagyon drágítja a lakásépítéseket.
Javaslat: Az ÉVOSZ javasolja a korábbi egy lakás/egy gépkocsi tároló kialakítást.
Forrás: ÉVOSZ