A hőszigetelt családi házak átlagosan 15%-kal drágábban értékesíthetők – derül ki a Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu közös felméréséből. Egy 100 négyzetméteres házat akár 3 millió forinttal is magasabb áron tud értékesíteni tulajdonosa akkor, ha az megfelelően hőszigetelt, vagyis az energiahatékonyságba fektetett összeg már az ingatlan eladási árában akár kétszeresen megtérül.
Korábban írtunk arról az Igylakunk.hu-n, hogy az eladókat, illetve a vásárlókat nem érdekli különösebben a lakások energetikai besorolása, és az árban sem nagyon mutatkozik meg a különbség. Akkor az ingatlanszakértő úgy vélte, hogy a vásárlók nem fizetik meg az energiahatékony beruházások költségét, még az új építésű lakóingatlanok esetében sem figyelnek erre a vásárlók, ezért a most épülő társasházak esetében a beruházók kizárólag a szabványoknak akarnak megfelelni.
A Knauf Insulation és az Otthontérkép.hu most 20.000 családi ház hirdetését elemezte abból a szempontból, hogy tulajdonosaik milyen arányban jelölik ingatlanjaik energiahatékonyságát és a hőszigetelés meglétét a hirdetésekben, illetve, hogy a hőszigetelés megléte miként befolyásolja az eladás árat és az ingatlan eladhatóságát más, azonos jellemzőkkel rendelkező, de nem szigetelt ingatlanokhoz viszonyítva.
Az elemzésből kiderült, hogy országos átlagban a családi ház hirdetések 21%-ában tüntették fel a tulajdonosok a hőszigetelés meglétét. Érdekesség ugyanakkor, hogy az észak-keleti országrészben több hirdető utal ingatlanának energiahatékonyságára.
Annak hátterében, hogy ezekben a megyékben hirdetnek több családi házat energiahatékony ingatlanként tulajdonosaik, az Otthontérkép.hu szakemberei szerint az állhat, hogy az átlagosnál rosszabb ingatlanállománnyal rendelkező térségekben a hőszigeteléssel épült ingatlanok aránya alacsonyabb, így a hőszigetelés megléte fontosabb, árnövelő hatása az ingatlan értékesítéskor is jobban érvényesül.
Van, ahol 25%-kal is többet ér egy hőszigetelt családi ház
A szigetelőanyag-gyártó és az ingatlanportál elemzése rámutat arra is, hogy amíg a hőszigetelés nélküli családi házakat országosan, átlagosan 204.000 forintos négyzetméteráron lehet értékesíteni, addig a hőszigetelt ingatlanok 15%-kal magasabb átlagáron, négyzetméterenként 233.000 forintos áron kelnek el. A hőszigetelés árnövelő hatása a jellemzően rosszabb ingatlanállománnyal bíró régiókban a legszembetűnőbb. Ezen országrészekben akár 20-25% is lehet a különbség egy azonos tulajdonságokkal bíró hőszigetelt és nem hőszigetelt családi ház ára között.
A kistelepüléseken nagyobb a szigetelés értéke
Az elemzés rámutatott arra is, hogy nemcsak megyei szinten, de településtípusonként is különbségek mutatkoznak a hőszigetelt és a nem hőszigetelt családi házak áraiban. Míg a megyei jogú városokban 10%, a városokban pedig 14% a hőszigetelés árnövelő hatása, addig a községekben már akár 24%-kal drágábban is értékesíthető egy megfelelően hőszigetelt, rezsibarát és pénztárca kímélő otthon.
A minősített családi házak fele jelentős korszerűsítésre szorul
Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült, amelyekben közel 7 millió ember él. Iparági statisztikák szerint ezen lakóingatlanok 80%-a energiahatékonysági szempontból korszerűtlen. Ezt támasztják alá az épület energiahatékonysági tanúsítványok adatait összesítő Lechner Tudásközpont kimutatásai is.
Magyarországon 2015 decemberétől kötelező ingatlan bérbeadás és eladás esetén az energetikai tanúsítvány, azaz a „lakcímke” megszerzése. A Lechner Tudásközpont adatai szerint 2016 januárja óta az ország területén 68.505 családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt állítottak ki.
A vizsgált lakcímkék alapján a családi házak alig 0,7%-a érte el az AA vagy annál nagyobb AA+ és AA++ minősítési fokozatot, közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynek (BB kategória) csupán az ingatlanok 1% felelt meg, míg korszerű (CC és DD kategória) minősítést mindössze a családi házak 16%-a kapott. BB szintet vagy annál jobb besorolást egyébként kizárólag azok a családi házak érhetnek el, melyekben a felhasznált energia legalább negyedét megújuló energiaforrások segítségével biztosítják.
Átlagos (FF kategória) vagy annak környékén mozgó (EE és GG kategória) besorolást a tanúsított a családi házak 19%-a ért el, míg az ingatlanok 53%-át ennél rosszabb (HH, II, JJ) kategóriába sorolták, vagyis jelentős korszerűsítést igényelnek.
Forrás és további részletek a kutatásról: ingatlanhirek.hu