Bevált a giccsadó Óbudán

Giccsadót vezetett be tavaly Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a kerület építésügyi szempontjait figyelmen kívül hagyó építkezőkkel szemben. A kerületi főépítész véleménye alapján eddig 61 építtetőt fenyegetett az adó befizetése, de 60-an mentességet kaptak, miután módosították a terveket – derül ki a Portfolio cikkéből.

A településkép-védelmi települési adóról szóló rendeletet, vagyis a giccsadóként ismertté vált adót az önkormányzat azokra az egyszerű bejelentéssel épülő 300 négyzetméter alatti lakóépületekre veti ki, amelyeket nem a helyi előírásoknak megfelelően terveznek és kiviteleznek. Az évente félmillió forintos adót azon lakóingatlanok esetében veti ki az önkormányzat, amelyeknél az épület a főbb építési előírásoknak megfelel ugyan, de a rendelet által előírt övezeti és településképi előírásokat figyelmen kívül hagyja, vagyis jelentősen elüt a szomszédos épületektől, megbontva ezzel az egységes utcakép látványát.

Ha valaki építkezni akar a III. kerületben, akkor az építési szándék egyszerű bejelentését követően 15 napon belül az elsőfokú adóhatóságnál be kell jelentkeznie. Ezt követően 60 nap áll rendelkezésre a főépítészi vélemény beszerzéséhez, ami után – ha az kiadásra került – egy bevallást kell benyújtani az adóhatósághoz, ami alapján eldől, hogy keletkezik-e adófizetési kötelezettség. Ezt követően a lakóház felépítése – a használatbavételi engedély kiállítása – után 30 napon belül a tulajdonosnak újabb bevallást kell tennie és főépítészi véleménnyel igazolnia, hogy a tervek szerint létesült lakóház is megfelel az ÓBVSZ (Óbuda-Békásmegyer Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló rendelet) előírásainak. Ekkor dől el véglegesen, hogy kell-e települési adót fizetni.

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata szerint az adó az épített környezet megóvását segíti elő, aminek különösen az olyan történelmi hagyományokkal bíró településrészeken van jelentősége, mint Békásmegyer-Ófalu. Egy családiházas övezetben épülő többlakásos társasháznál előfordulhat, hogy a beruházó a maximális területkihasználás érdekében nem lakáscélú helyiségeket, például a garázst is lakáscélúvá alakítja utólag. Ezzel növeli a hasznos alapterületet, a parkolási lehetőséget viszont csökkenti, az utcára kerülő gépkocsik pedig zavarhatják a szomszédokat. Az önkormányzat az ilyen esetek megelőzése érdekében indokoltnak tartja az ellenőrzést.

Az önkormányzat szerint az adó jelentős visszatartó erővel bír az esetleges szabálytalanságokkal szemben. Az építészek és a fejlesztők ennek hatására többször is egyeztetnek előzetesen és a tervezés során mind a Főépítészi és Várostervezési Irodán, mind az Építési Hatósági Osztályon, hogy a terveik és az épület biztosan megfeleljen az előírásoknak.

Forrás: Portfolio