Az építőipari cégek 90%-a mikrovállalkozás

KSH

A KSH Jelentés az építőipar 2015. évi teljesítményéről c. júniusi kiadványa szerint az építőipart a korábbiakhoz hasonlóan továbbra is a szervezetek nagy száma, a mikro- és kisvállalkozások túlsúlya jellemzi.

2015 végén 88.734 építőipari vállalkozást regisztráltak, 1,2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál (92.211). A legtöbb vállalkozás (59.066) a speciális szaképítés ágazatban található, ezen belül közel 30 ezer – az összes építőipari vállalkozás 30%-a – az épületgépészeti szerelés alágazatban.

A mikrovállalkozások túlsúlyát mutatja, hogy az építőipari vállalkozások 89,9%-a 5 főnél kevesebbet foglalkoztat. Számuk különösen a speciális szaképítésben, ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés alágazatokban jelentős.

Az előző évtized első felét jellemző építőipari létszámnövekedés 2007-ben megtört, azóta a termelés visszaesésével összhangban 2013-ig 38 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. 2014-ben és 2015-ben a termelés növekedésével együtt kismértékben a foglalkoztatás is bővült.

Az építőiparban –a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében – 111,4 ezer fő állt alkalmazásban. Az itt működő nagyszámú – 5 főnél kevesebbet foglalkoztató – kisvállalkozásnak köszönhetően az összes foglalkoztatott létszámából 6,5%-kal részesedik. Az alkalmazásban állók bruttó nominális keresete és nettó átlagkeresete 2015-ben egyaránt 4,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál.

Az építőipari átlagkeresetek 2015-ben a nemzetgazdaság egészénél nagyobb mértékben nőttek, ennek ellenére továbbra is jelentősen, 20,6%-kal a nemzetgazdasági átlag alatt maradtak, ezzel az építőipar a nemzetgazdasági ágak között az utolsók között van. A lemaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya (73%, szemben a nemzetgazdaság 54%-os arányával), mivel mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete elmarad az átlagostól (9,0, illetve 10%-kal). Az építőiparban a bruttó átlagkereset 196,8 ezer forint volt.

2015-ben folytatódott az építőipari termelés 2013-ban elkezdődött növekedése, a volumen 3,0%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A bővülés következtében a termelés meghaladta az ezredfordulón mért szintet, ugyanakkor a válság előtti évektől (2005–2006) negyedével elmaradt. 2015-ben mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett. Ezen belül az épületek építése 4,8, az egyéb építményeké 1,6%-kal. Az épületek építésének emelkedése elsősorban ipari beruházásoknak köszönhető.

A magyarországi bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez az építőipar 2015-ben 0,1 százalékponttal járult hozzá. Nemzetgazdasági súlya 1995 óta folyó áron számítva 3,9–5,8% között változott, ugyanakkor 2006 és 2013 között folyamatosan csökkent, majd 2014-ben 4,4%-ra emelkedett.

Az építőipari beruházások 2013-ban és 2014-ben mért, elsősorban az uniós forrásoknak köszönhető 20, illetve 29%-os fellendülését követően 2015-ben a növekedés megtorpant. A beruházások volumene 2015-ben 7,6%-kal visszaesett az előző évhez képest. A csökkenéshez jelentős mértékben hozzájárult, hogy az építőipari vállalkozások a korábbi években már megvalósították a piaci igények teljesítéséhez szükséges kapacitásbővítő beruházásaikat.

Az építőipar termelői árai a korábbi évekhez hasonlóan 2015-ben is nőttek, ezúttal átlagosan 2,5%-kal. Az árak az építőipar mindhárom ágazatában emelkedtek. A legnagyobb mértékben az egylakásos épületek és a nagy- és kiskereskedelmi épületek árai nőttek. Az árak emelkedéséhez a termelés bővülése mellett a költségek növekedése is hozzájárult.

2015 folyamán mindhárom építőipari ágazat termelése nőtt. Az épületek szerkezetkész építését tartalmazó épületek építése ágazat termelése 2015-ben a különböző ipari beruházások, oktatási és egészségügyi épületek építésének és felújításának eredményeként 4,3%-kal emelkedett, az új lakások építése viszont elmaradt a 2014. évitől.

A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján Közép-Magyarország kivételével mindegyik régióban emelkedett a odatartozó építőipari szervezetek termelése. A legnagyobb növekedést a nyugat-dunántúli (24,4%) és a dél-alföldi (18,6%) székhelyű vállalkozásoknál figyeltük meg. A közép-magyarországi székhelyű szervezetek termelésük 2015. évi 2,8%-os csökkenése ellenére továbbra is meghatározóak az építőiparon belül, a kibocsátás csaknem fele hozzájuk köthető.

Forrás: KSH