A CONSTRUMÁN HALLOTTUK
Mennyi európai uniós forrás várható energiahatékonysági beruházásokra, lakásfejlesztésre? Hogyan és mire lenne érdemes és fontos felhasználni ezeket a forrásokat? A MÉASZ konferenciáján ezekre a kérdésekre is vártuk a választ az előadóktól.
Kevés biztosat lehet tudni a várható EU-s pályázati kiírásokról, hiszen a kormány még csak ezen a héten nyújtja be Brüsszelnek a kereteket tartalmazó operatív programokat, amelyekből konkrét programok és pályázatok valószínűleg csak ősszel lesznek. Annyi már most bizonyos, hogy az építésgazdaság több OP-ban érdekelt lesz. Az energiahatékony építéssel kapcsolatos programok a GINOP-ban, a KEHOP-ban (lakossági programok), VEKOP-ban és a TOP-ban (felújításokat, helyettesítő új építéseket is lehetővé tevő programok) szerepelnek hangsúlyosan.
Az is jól látható már most, hogy a fő hangsúlyok az energiahatékonyságon és a gazdaságfejlesztésen vannak, tehát olyan felújítások és építések kaphatnak majd forrásokat, amelyek kapcsolódnak ezekhez az irányokhoz, célokhoz. Az előadásokból egyértelműen kiderült, hogy az energetikai beruházások kötelezettségét azonban pozitív oldalról nézve inkább kitörési pontként érdemes felfogni.
Ladányi Ágnes, a Magyar Téglás Szövetség ügyvezetője előadásában hangsúlyozta, hogy integráltan kell vizsgálni az épületenergetikai beruházásokat, hiszen azok nemcsak az épületállomány megújítását jelentik, hanem a munkahelyteremtés, a társadalmi hatékonyság, a tartós rezsicsökkentés, a gazdaságosság,a költségvetési megtérülés szempontjait is figyelembe kell venni. Legyen szó épületenergetikai korszerűsítésről, helyettesítő új építésről vagy energiahatékony új (zöldmezős) építésről a választásnak mindig gazdasági és költséghatékonysági döntésnek kell lennie.
Lenne igény a fejlesztési beruházásokra: a lakosság negyede szeretné lakásást, házát felújítani a következő három évben – ismertetett egy fontos adatot Vidor Győző, a MÉASZ (Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség) elnöke. A korszerűsítés mellett új lakásokra is szükség van, hiszen nem minden lakást éri meg felújítani. Mégpedig jó minőségű lakásokra, ám a szabályozás hiányosságai, a piacot elárasztó, olcsóbb, ám gyenge minőségű építőanyagok, a valamint a minőség-ellenőrzés hiánya sajnos nem ebbe az irányba mutat.
Évente 40 ezer új lakást kellene építeni a lakásállomány 100 évenkénti megújításához – tette hozzá Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke. A 2013-as lakásépítési számokat (alig több mint 7000) nézve azonban 600 év alatt újulna meg a hazai lakásállomány. Egyelőre azonban nem látható állami szándék lakásépítésre, bérlakásépítésre.
Az EU-s pénzek elköltésének tervezés elébe ment a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) és szakmai partnerei által 2013-ban kidolgozott Hazai Hatékonyság Program, amely adófizetői források felhasználása nélkül kínál pénzügyi megoldást energiahatékony beruházások finanszírozására. Hatvan milliárd forint uniós forrás mellé tennének kétszer ennyi kereskedelmi, illetve fejlesztési banki forrást, így összesen évi 180 milliárd forintot lehetne fordítani a lakosság, a kkv-k, az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásainak finanszírozására.
Így évente felújíthatnának 40 ezer lakást, a kkv-k évi átlag 20 milliárd forintnyi rezsiköltséget spórolhatnának, megújulhatna a közterületek 4 százaléka. Mindemellett létrejönne 40 ezer új munkahely, a költségvetés évi átlag 70 milliárd forint többletbevételhez jutna, s 2020-ra már évente közel 100 milliárd forintnyi energiaköltséget takarítana meg az ország.
Egyelőre az azonban várunk a megvalósítható ötletek felkarolására. A kormányzati felújítási, építési tervekről keveset tudni. Bejelentették a panelprogram folytatását, de a többi lakóépület felújításának támogatásáról sem szabad megfeledkeznünk. Csak a panelek felújításával nem oldódik meg a lakáskorszerűsítés – hívta fel a figyelmet Bart István, a MEHI igazgatója. Hozzátette, hogy a hazai energiahatékonysági potenciál elsősorban a családi házaknál mutatható ki, s mégis eddig ide érkezett a legkevesebb támogatás. Fontos előrelépés viszont, hogy a korábbiakkal ellentétben már támogathatók a lakossági energiahatékonysági beruházások is.