Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység szabályai (Frissítve: 2017.10.19.)

maraczi logo

2017-ben is lényegesen módosultak a lakóépületek engedélyezésének / bejelentésének szabályai. Az Építési törvény módosult 2016 májusában, majd újabb módosítások léptek hatályba 2017. 01.01-jén és 2017.04.27-én.

Írta: Dr. Fellegi Nándor

 

Tartalomjegyzék

 

I. Előzmények

II. Egyszerű bejelentést szabályozó főbb jogszabályok

III. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tárgyi hatálya

Az „összes hasznos alapterület” fogalma

A „lakóépület” fogalma

 

IV. Egyszerű bejelentési eljárás

1. Tervezési szakasz

1.1. Kivitelezési dokumentáció

1.2. Kivitelezési dokumentációtól való eltérés

1.3. Helyi építési szabályzat – „csonka HÉSZ” – figyelembe vétele

1.4. Szakhatóságok megkeresése

1.5. Szolgáltatók jóváhagyása

1.6. Szakági tervezők bevonása

1.7. Energetikai követelmények

2. Bejelentési szakasz

2.1. Eljárásjogi alapvetések

2.2. E-napló készenlétbe helyezése

2.3 Jogutódlás bejelentése

3. Hatósági tudomásszerzési szakasz

3.1. Építésügyi hatóság tudomásszerzése

3.2. Építésügyi hatóság bejelentést követő tájékoztatási kötelezettsége

4. Kivitelezési szakasz

4.1. Építési tevékenység

4.2. Kötelező tervezői művezetés

4.3. Műszaki ellenőr

4.4. Projekttábla elhelyezése

4.5. „Kaláka”

4.6. Építés lehetősége építési tilalom ideje alatt

4.7. Szabálytalan építési tevékenység

4.7.1. Jogszerűtlen építési tevékenység

4.7.2. Szakszerűtlen építési tevékenység

4.7.3. Fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztése

4.7.4. Építési engedély iránti kérelem előterjesztése

4.7.5 Kivitelezési tevékenység folytatásának tiltása

4.7.6. Bírság

4.7.6.1. Építésügyi bírság

4.7.6.2. Építésfelügyeleti bírság

5. Záró szakasz

5.1. Hatósági bizonyítvány kiállítása

5.2. Rendeltetésváltoztatás tilalma

5.3. Épület lebontása

 

V. Kötelező felelősségbiztosítás

V.1. Tervező

V.2. Fővállalkozó kivitelező

 

Egyéb megjegyzések

_________

 I. Előzmények

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 2016.01.01. napja óta tartalmaz rendelkezéseket az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység vonatkozásában.

Azóta az Étv., az egyszerű bejelentés részletszabályait tartalmazó, a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EB Rendelet), valamint számos egyéb, építésügyi tárgyú jogszabály ismét módosult.

Az alábbiakban az egyszerű bejelentés 2017.06.28. napjától hatályos szabályait mutatjuk be.

 

 II. Egyszerű bejelentést szabályozó főbb jogszabályok

– Étv.;
– EB Rendelet;
– Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eljárási Kódex);
– Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kivitelezési Kódex)
– Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: TNM Rendelet);
– Az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet1);
– Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet2);
– Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK).

 

 III. Egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység tárgyi hatálya

A) Egyszerű bejelentéssel történik
a) a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése,
b) műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése, valamint
c) az a) és b) pontban foglalt építési munkákhoz szükséges tereprendezés, támfalépítés. [Étv. 33/A. § (1)]

B) A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha
– azt saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
– az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz. [Étv. 33/A. § (2)]

C) A természetes személy építtető – műemlék kivételével – egyszerű bejelentéssel bejelenti a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi. [Étv. 33/A. § (3)]

– Egyszerű bejelentéshez kötött a B), illetve C) pont építési munkáihoz szükséges tereprendezés, támfalépítés is. [Étv. 33/A. § (1) c), EB Rendelet 1. § (1) e)]
– Legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén nincs lehetőség építési engedélyeztetési eljárás lefolytatására. [Eljárási Kódex 17. § (1)] [Az egyszerű bejelentésnél elmarad az előzetes hatósági ellenőrzés, ezért a jogszabályokban foglalt előírások betartása az építtető és a tervező (építész és szakági tervezők) együttes feladata és felelőssége. [1]]

[1] Miniszterelnökség, Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság, Építésjogi és Hatósági Főosztály 2016.06.30. napján kelt lakossági tájékoztató (a továbbiakban: Lakossági Tájékoztató) 1. o.

 

 Az „Összes hasznos alapterület” fogalma

Az összes építményszint hasznos alapterülete. [OTÉK 1. melléklet 46a. pont]

Építményszint: az építmény mindazon használati szintje, amelyen helyiség van. Nem építményszint a padlás, valamint az a tetőszint, amelyen a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül más helyiség nincs. [OTÉK 1. melléklet 34. pont]

Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. [OTÉK 1. melléklet 46. pont]

Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. [OTÉK 1. melléklet 88. pont]

Belmagasság: a padlószint és a födém vakolt (burkolt) vagy az álmennyezet alsó síkja közötti függőleges távolság. [OTÉK 1. melléklet 15. pont]

 

 A „Lakóépület” fogalma

– Jellemzően lakást és a hozzá tartozó kiszolgáló helyiségeket magába foglaló épület. [OTÉK 1. melléklet 78. pont]

– Amennyiben a lakó rendeltetésű egységek területe nagyobb, mint a más egységeké, úgy az épület lakóépületnek minősül. [Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárság Építésjogi és Hatósági Főosztály (a továbbiakban: Miniszterelnökség) 2016.12.06-i tájékoztatása]

 

 IV. Egyszerű bejelentési eljárás

 1. Tervezési szakasz

 1.1. Kivitelezési dokumentáció

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészei:

– Aláírólap tervjegyzékkel
– Helyszínrajz
– Kitűzési helyszínrajz
– Utcakép
– Eltérő szintek alaprajzai
– Metszetek
– Homlokzatok
– Tartószerkezeti tervek
– Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás
– Műszaki leírás
– Költségvetési kiírás [Étv. 33/A. § (4) c); EB Rendelet 1. § (1a) a); 1. melléklet I. pont]

A munkarészek elkészítéséhez a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara együttes szabályzatát [2] (a továbbiakban: MÉK-MMK Szabályzat) kell figyelembe venni. [EB Rendelet 1. § (1a) a); 1. melléklet II. pont]

A bejelentés a fenti, EB Rendelet szerinti kivitelezési dokumentációval megtehető, azonban az építtető feladata ezen túlmenően a Kivitelezési Kódex szerinti kivitelezési dokumentáció[3] meglétéről való gondoskodás, az abban foglaltak betartatása. [Kivitelezési Kódex 7. § (2) c)]

[2] https://igylakunk.hu/wp-content/uploads/2016/07/Egyszeru_bejelentes_szabalyzat_20170525.pdf

[3] A Kivitelezési Kódex szerinti kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

 

 1.2. Kivitelezési dokumentációtól való eltérés

Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba (a továbbiakban: e-napló) történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás
– az épület alaprajzi méretét,
– az épület beépítési magasságát,
– a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
– az épület telken belüli elhelyezkedését
érinti. [Étv. 33/A. § (4) d); EB Rendelet 4. § (2)] [4] 

[4] Az e-naplóba feltöltött kivitelezési dokumentációtól a hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem benyújtásáig el lehet térni.

 

 1.3. Helyi építési szabályzat – „csonka HÉSZ” – figyelembe vétele

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a helyi építési szabályzatban meghatározott alábbi elemeit kell figyelembe venni:

– övezet, építési övezet területi lehatárolását;
– övezetre, építési övezetre vonatkozóan
– a védelemmel és korlátozásokkal érintett területeken a szennyvízelvezetés vagy tisztítás szabályait közegészségügyi szempont szerint,
– a megengedett legnagyobb beépítettséget,
– a telken, az építési telken elhelyezhető épület, valamint az önálló rendeltetési egység számát és a megengedett vagy kizárt rendeltetését,
– a megengedett legnagyobb beépítési magasságot vagy építménymagasságot,
– a szabályozási vonalat,
– a beépítési módot, az építési helyet és
– a minimális zöldfelület mértékét;
– országos vagy helyi építészeti örökségvédelemmel, – településképi rendelet hiányában – a településképi védelemmel, országos régészeti-, táj- és természetvédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá a veszélyeztetett területekre, a természeti csapások elleni védelemre, a katasztrófavédelemre vonatkozó követelményeket, védőterületet, védőtávolságot (a továbbiakban együttesen: „csonka” HÉSZ) [Étv. 13. § (2)].

Az Étv. az OTÉK vonatkozásában nem tartalmaz hasonló rendelkezést, tehát az OTÉK rendelkezéseit teljes egészében figyelembe kell venni.

 

 1.4. Szakhatóságok megkeresése

Egyszerű bejelentés esetén – amennyiben az Eljárási Kódex 6. mellékletében meghatározott feltételek fennállnak – a tervező köteles a szakhatóságokat önálló hatóságként megkeresni.[5]

[5] Lakossági Tájékoztató 2. o.

 

 1.5. Szolgáltatók jóváhagyása

Ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra 8 napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni. [Étv. 33/A. § (4) b)]

 

 1.6. Szakági tervezők bevonása

– A szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról.

– Amennyiben szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség. [Kivitelezési Kódex 9. § (2a)]

 

 1.7. Energetikai követelmények

Új épület létesítése során
– 2020.12.31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjének[6]
– 2017.12.31-e után a fentiek alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie a költségoptimalizált követelményszintnek[7]. [TNM Rendelet 6. § (2) a), c)]

A használatba vételre kerülő megfogalmazás egységesen értelmezhető az épület tervezett rendeltetésre való alkalmasságának kezdetére, így az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványra is.

Ennek megfelelően a közel nulla energiaigényű épületek követelményszintjét az egyszerű bejelentéssel végzett tevékenységekre is alkalmazni kell. [Miniszterelnökség 2016.10.07-i tájékoztatása]

[6] TNM Rendelet 6. melléklet

[7] TNM Rendelet 5. melléklet

 

 2. Bejelentési szakasz

Egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt 15 nappal – kormányrendeletben meghatározottak szerint – a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a kormányrendeletben kijelölt szervnek.

Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az e-napló készenlétbe helyezésével valósul meg. [EB Rendelet 1. § (1a)]

 

 2.1. Eljárásjogi alapvetések

– A bejelentés az EB Rendelet szerint zajlik, annak nem háttérjogszabálya az Eljárási Kódex.

– A bejelentés nem minősül közigazgatási hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemnek, sem hivatalbóli eljárás megindítására okot adó körülménynek. [EB Rendelet 2. § (1)]

– Fentiekre tekintettel az eljárás során nem alkalmazandóak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendekezései. (Erre tekintettel pl. a bejelentéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.)

– A bejelentésre tekintettel az építtetőt nem terheli illetékfizetési kötelezettség.

 

 2.2. E-napló készenlétbe helyezése

– Az építtető az e-napló készenlétbe helyezését elektronikusan az OÉNY[8] e-napló alkalmazási felületén keresztül kezdeményezi. [Kivitelezési Kódex 24/B. § (1)]

– A készenlétbe helyezés feltétele:

a) a bejelentés mellékleteként az építész tervező által az e-naplóba feltöltött kivitelezési dokumentáció kötelező munkarészei,
b) a tervező nyilatkozatának megtétele az e-naplóban a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosítója nevéről,
c) tervező feltölti az e- naplóba a biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll [9], valamint
d) 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű új lakóépület építése vagy bővítése esetén az építtető teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. [EB Rendelet 1. § (1a)]

– Az e-napló készenlétbe helyezéséhez az építtető köteles az e-napló üzemeltetője (Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, a továbbiakban: üzemeltető) részére rendszerhasználati díjat[10] fizetni[11].

– Az üzemeltető a készenlétbe helyezett e-napló adatainak feltüntetésével PDF formátumú, letölthető visszaigazolást állít elő. [EB Rendelet 1. § (2)]

– Az e-napló készenlétét az építésfelügyeleti hatóság megszünteti, ha a készenlétbe helyezést követő legfeljebb 180 napon belül az e-főnaplót nem nyitották meg. [Kivitelezési Kódex 24/A. § (6) ba)]

[8] Országos Építésügyi Nyilvántartás

[9] Az igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki. [EB Rendelet 6/E. § (4)]

[10] A rendszerhasználati díj mértékét az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete határozza meg.

[11] Lakossági Tájékoztató 7. o.

 

 2.3 Jogutódlás bejelentése

– Egyszerű bejelentéssel épített, 300 négyzetméternél nagyobb összes hasznos alapterületű lakóépület esetében, amennyiben az építtető személyében jogutódlás következik be, az új építtetőnek is meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:
– az építési tevékenységet
saját lakhatás biztosítása céljából végzi és
– az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.

– Az új építtetőnek haladéktalanul fel kell töltenie az egyszerű bejelentéssel készenlétbe helyezett e-naplóba a teljes bizonyítóerejű magánokiratban tett nyilatkozatát arról, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. [EB Rendelet 5/A. §]

 

 3. Hatósági tudomásszerzési szakasz

 3.1. Építésügyi hatóság tudomásszerzése

A bejelentésről az építésfelügyeleti hatóság a készenlétbe helyezett e-naplóból értesül. [EB Rendelet 2. § (2)]

 

 3.2. Építésügyi hatóság bejelentést követő tájékoztatási kötelezettsége

A) Az építésfelügyeleti hatóság haladéktalanul tájékoztatja a bejelentőt:

– amennyiben az egyszerű bejelentés a III. pont B), illetve C) pontja alapján történt, de
– a bejelentő nem felel meg az ott leírt feltételeknek.

A tájékoztatás tartalmazza:

– az építtető a bejelentése alapján nem jogosult az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésére,
– amennyiben az építtető mégis megkezdené, az építésfelügyeleti hatóság vele szemben az engedély nélküli építési tevékenyégre vonatkozó szabályokat fogja alkalmazni. [EB Rendelet 2. § (2a)]

B) Az építésfelügyeleti hatóság a bejelentésről 8 belül tájékoztatja:

– a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát,
– a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint
– a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik. [EB Rendelet 2. § (3)]

A tájékoztatás tartalmazza:

– az építési tevékenység tárgyát,
– az építtető adatait,
– az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint
– az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését. [EB Rendelet 2. § (4)]

C) Szomszédokra vonatkozó előírás hiánya

– Az építésügyi hatóság nem köteles a szomszédoknak előzetesen tájékoztatást küldeni.

 

 4. Kivitelezési szakasz

 4.1. Építési tevékenység

Az építtető az építési tevékenységet – a bejelentés benyújtását követő naptól számított – 15 napos határidő elteltét követően kezdheti meg. [EB Rendelet 4. § (1)]

A határidők naptári napban értendők, ezért – mivel a Ket. az egyszerű bejelentési eljárás során nem alkalmazandó – akár hétvégére vagy ünnepnapra is eshet a kivitelezés megkezdése. [https://epitesijog.hu/2017-04223-lakoeplet-epitesenek-egyszer-bejelentese-20170101]

Az egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről e-naplót kell vezetni. [Kivitelezési Kódex 24. § (1); Kivitelezési Kódex 22. § (1a)]

 

 4.2. Kötelező tervezői művezetés

– Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni. [Étv. 33/A. § (5), EB Rendelet 3. § (1)]

– A tervezői művezető a kivitelezési folyamatot nem ellenőrzi, sem műszaki ellenőri, sem felelős műszaki vezetői feladatokat nem lát el, ilyen jellegű felelősséget nem vállal át.[12]

– A tervező a tervezői művezetési feladatokat építési műszaki ellenőrként is elláthatja, ha arra jogosultsággal rendelkezik. [Kivitelezési Kódex 15. § (2)]

– A tervező a megrendelő előzetes beleegyezésével a tervezői művezetési feladatokat átruházhatja más jogosult tervezőre, ami nem feltétlenül alvállalkozói viszonyt jelent. Lényegében ezzel a tervező továbbtervezéshez járul hozzá – a tervezői művezetés tervezési feladat -, alkalmazva a szerzői jogokra vonatkozó szabályokat. [Miniszterelnökség 2016.11.24. napján közzétett tájékoztatása]

– A kötelező tervezői művezetés azt kontrollálja, hogy eltértek-e a kivitelezési dokumentációtól.[13] Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel – az e-naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni. Tervezői művezető, ha művezetése során a kivitelezési tervtől, emberi életet veszélyeztető kivitelezést tapasztal és azt a figyelmeztetése ellenére sem szüntetik meg rögtön, köteles azonnal az építésfelügyeletet értesíteni.[14]

– A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább 6 alkalommal[15] – figyelemmel kíséri és az e-naplóban eseti bejegyzést tesz. [EB Rendelet 3. § (1)]

– Tervező építtető jelzésére köteles a tervezői művezetéseket teljesíteni. A jelzés módja szerződésben rögzítendő, idejének 5 nappal kell megelőznie a művezetési időpontot.[16]

– Tervező a tervezési művezetés ellátása érdekében alvállalkozót alkalmazhat. Tervező az alvállalkozójáért úgy felel, mintha a tervezői művezetést maga végezte volna.

– A tervezői művezető a lakóépület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az e-naplóba eseti bejegyzést tesz a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról. [EB Rendelet 3. § (2)]

– A tervezői művezetés 6 alkalomra szóló számított munkadíja a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg. [EB Rendelet 3. § (3)]

– Kiszabható építésfelügyeleti bírságok tervezői művezetővel szemben:

– Tervezői művezető nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal: 100.000,- Ft;
– Írásbeli tervezői művezetői szerződés hiánya: 100.000,- Ft;
– Az építési napló bejegyzésére vonatkozó követelmények megsértése: 80.000,- Ft;
– Egyszerű bejelentés esetén a tervezői művezető legalább 6 alkalmának nem teljesítése: 80.000,- Ft. [Az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet2) 1. melléklet 16., 22., 27., 28. pont]

[12] MÉK-MMK Szabályzat 5.3. pont

[13] A kialakult szakmai szokások szerint a tervezői művezetés az építkezés során az egyes műszaki megoldások értelmezését, az esetleges szükségessé váló módosítások helyszíni egyeztetését szolgálja. Ezzel ellentétben az egyszerű bejelentés esetén a kötelező tervezői művezetés nem feltétlenül terjed ki az általános művezetési feladatokra. [Lakossági Tájékoztató 4. o.]

[14] MÉK-MMK Szabályzat 5.3. pont

[15] A MÉK-MMK Szabályzat rögzíti a javasolt művezetési alkalmakat (5.2. pont): kitűzés, alapozás, felmenő szerkezetek, födémek építése, tetőszerkezet építés, gépészeti és elektromos munkák, szigetelések, szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), kivitelezés lezárása.

[16] MÉK-MMK Szabályzat 5.2. pont

 

 4.3. Műszaki ellenőr

Az építtető köteles építési műszaki ellenőrt megbízni, ha a kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi. [Kivitelezési Kódex 16. § (1) a)]

 

 4.4. Projekttábla elhelyezése

A lakóépület építése esetén az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen fel kell tüntetni:
– az építtető nevét, megnevezését,
– az építőipari kivitelezési tevékenység tárgyát, kezdési és várható befejezési időpontját,
– a fővállalkozó kivitelező megnevezését és nyilvántartási számát,
– az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését,
– a tervezői művezető nevét, névjegyzéki jelölését. [Kivitelezési Kódex 5. § (7)]

 

 4.5. „Kaláka”

Egyszerű bejelentés esetén:

A kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy (a továbbiakban: Felügyelt) is végezheti:
– szakirányú szakképesítés nélkül,
– a szakmai szabályok betartása mellett, és
– a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével. [Kivitelezési Kódex 12. § (6) b)]

A Miniszterelnökség 2016.10.05-i tájékoztatása szerint:

– Vállalkozó kivitelező részvétele kivétel nélkül kötelező a kivitelezésben.

– A vállalkozó kivitelező jóváhagyását közvetlenül megadhatja, azonban megállapodás alapján a felelős műszaki vezetőre is átruházhatja ezt a jogosultságot.

– A vállalkozó kivitelező a jóváhagyást a Felügyelt általi építési szakmunka megkezdését megelőzően köteles megadni.

– A vállalkozó kivitelező jóváhagyását köteles írásban megadni. A jóváhagyás a munkák adataira, menetére vonatkozó adat, aminek az e-naplóban szerepelnie kell.

– A munkaterület átvételétől a munkaterület visszaadásáig a Felügyelt által végzett kivitelezési tevékenységért való felelősség a vállalkozó kivitelezőt terheli.

 

 4.6. Építés lehetősége építési tilalom ideje alatt

Amennyiben egy területre építési tilalmat rendelnek el, a tilalom nem terjed ki az egyszerű bejelentés alapján megkezdett tevékenységre. [Étv. 20. § (7) a)]

 

 4.7. Szabálytalan építési tevékenység

Az építésfelügyeleti hatóság az egyszerű bejelentéssel végzett építési tevékenységet szúrópróbaszerűen a helyszínen, valamint folyamatosan az e-naplót távoli eléréssel ellenőrzi.[17]

[17] Lakossági Tájékoztató 8. o.

 

 4.7.1. Jogszerűtlen építési tevékenység

Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha azt
bejelentés nélkül,
– természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást kialakítva,
– természetes személy esetében a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra szolgáló lakóépület tekintetében, vagy
– természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel;
végzik. [Étv. 48. § (2) b)]

 

 4.7.2. Szakszerűtlen építési tevékenység

Ha a
– településtervezési tevékenységet,
– építészeti-műszaki tervezési tevékenységet,
– építési műszaki ellenőri tevékenységet,
– felelős műszaki vezetői tevékenységet,
– energetikai tanúsítói tevékenységet, valamint a
– kivitelezői tevékenységet
– az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a „csonka” HÉSZ-től eltérően végzik. [Étv. 48. § (5) b)]

 

 4.7.3. Fennmaradási engedély iránti kérelem előterjesztése

Ha
– az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül végzik,
– az egyszerű bejelentéssel megkezdett építési tevékenység esetén az elkészült lakóépület hasznos alapterülete meghaladta a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet, kivéve, ha az III. pont B) vagy C) pontja szerinti építőipari kivitelezési tevékenység hatálya alá esik, vagy
– a III. pont B) vagy C) pontja szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet nem természetes személy építtető vagy nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, illetve
– az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, – amennyiben az épület fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot –
az építtető az Eljárási Kódex szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő. [EB Rendelet 5. § (1), Étv. 48/A. § (1)]

Ha az építtető a fennmaradási engedély iránti kérelmet a lakóépület rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válása előtt nyújtja be, az épületet a jogerős fennmaradási engedély birtokában az EB Rendelet szerinti bejelentést követően lehet továbbépíteni. [EB Rendelet 5. § (2)]

 

 4.7.4. Építési engedély iránti kérelem előterjesztése

Az III. pont B), illetve C) pontja szerinti építési tevékenységhez építési engedélyt kell kérni, amennyiben
– az építtető nem természetes személy és
– az építési tevékenységet nem a saját lakhatása céljából folytatja.

 

 4.7.5 Kivitelezési tevékenység folytatásának tiltása

 Az építésfelügyeleti hatóság megtiltja a kivitelezési tevékenység folytatását, ha:
– súlyos szabálytalanságot[18] észlel ,
– a kivitelezési tevékenység az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy
– építési tevékenységet e-napló hiányában végzik. [Eljárási Kódex 65. § (1), (3)]

[18] Súlyos szabálytalanságnak minősül
a) a jogszabállyal kötelezően előírt építtetői fedezetkezelő közreműködésének elmaradása,
b) az építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás vezetésének hiánya,
c) ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a Kivitelezési Kódex 22. §-a szerinti kivitelezési dokumentáció nélkül végzik,
d) ha az építési munkaterület átadására vagy építőipari kivitelezési tevékenység folytatására a telek, építmény vagy építményrész tulajdonosának a Kivitelezési Kódexben meghatározott nyilatkozata hiányában kerül sor,
e) ha az építési naplóban az eltakarásra kerülő épületszerkezetek ellenőrzésének dokumentálása elmarad,
f) a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítás hiánya,
g) ha az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet
ga) az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációja alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik,
gb) 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése esetén az építtető arra vonatkozó nyilatkozatának hiányában végzik, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi. [Eljárási Kódex 65. § (1)]

[19] Súlyos szabálytalanság esetén az építésfelügyeleti hatóság építésfelügyeleti bírságot is kiszabhat.

 

 4.7.6. Bírság

 4.7.6.1. Építésügyi bírság

 Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóság a jogszerűtlen, vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát. [Bírságrendelet1 2. §]

 

   Eset  Alapbírság  Számított építményérték
1. Építési tevékenységet bejelentés nélkül vagy a bejelentéstől eltérően végzik 100.000 Ft [Bírságrendelet1 3.§ (2) h)] 30%-a  [Bírságrendelet1 3.§ (2) h)]
2.  Egyszerű bejelentés esetén a természetes személy építtető esetében, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület, amennyiben az nem saját lakhatásának biztosítására szolgál 100.000 Ft [Bírságrendelet1 3.§ (2) h)] 100%-a  [Bírságrendelet1 3.§ (4) i) ia)]
3.  Egyszerű bejelentés esetén a nem természetes személy építtető esetében, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan megépült vagy bővített lakóépület bejelentéssel végzett építési tevékenysége 100.000 Ft [Bírságrendelet1 3.§ (2) h)] 30%-a [Bírságrendelet1 3.§ (4) i) ib)]

 

 4.7.6.2. Építésfelügyeleti bírság

 Az építésfelügyeleti hatóság jogosulatlan[20], szakszerűtlen tevékenység folytatása esetén az építési folyamat résztvevőjével szemben a Bírságrendelet2 szerint építésfelügyeleti bírságot szab ki. [Bírságrendelet2 1/A. § (1)]

  Eset Bírság mértéke Bírság alanya
1.  Az építtető a III. pont B) vagy C) pontja szerinti építési tevékenységet – az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatásában foglaltak ellenére – a bejelentéstől számított 16. napon megkezdi  500.000,- Ft
+ 0,015xSZÉ
legfeljebb
5.000.000,- Ft [Bírságrendelet2 1. mell. 4a. pont]
 építtető
2.  Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet kivitelezési dokumentáció alapján, de az Étv. 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértésével végzik 200.000,- Ft
+ 0,005xSZÉ
legfeljebb
500.000,- Ft [Bírságrendelet2 1. mell. 4b. pont] 
 tervező

[20] Jogosulatlan:
– a településtervezési tevékenység,
– az építészeti-műszaki tervezési tevékenység,
– az építési műszaki ellenőri tevékenység,
– a felelős műszaki vezetői tevékenység, továbbá a
– a kivitelezői tevékenység,
ha az építési folyamat résztvevője
– az általa folytatott tevékenység végzéséhez nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy szakképesítéssel vagy
– vagy a kivitelező nem rendelkezik kivitelezői névjegyzéki nyilvántartási számmal,
– vagy kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság felfüggesztésének időtartama alatt folytat kivitelezési tevékenységet. [Étv. 48. § (4)]

 

 

 5. Záró szakasz

5.1. Hatósági bizonyítvány kiállítása

– Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított 10 éven belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a kormányrendeletben kijelölt szervtől. [Étv. 33/A. § (6)]

– A lakóépület akkor minősül felépítettnek, ha a bejelentés szerinti kivitelezési dokumentációnak megfelelően a szerkezetek megépültek és az épület rendeltetésszerűen lakhatásra alkalmas. A lakhatásra alkalmasság az eddigi gyakorlat szerint – jogszabályi meghatározás hiányában – azt jelenti, hogy az épület rendelkezik közműellátottsággal (vagy egyéb rendelet szerinti közműpótló eszközzel), fűthető, biztosított a főzési és tisztálkodási lehetőség. [Miniszterelnökség 2017.02.09-i tájékoztatása]

– Az elkészült épületre használatbavételi engedély és tudomásulvételi eljárás lefolytatása nem szükséges.

– Az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének, bővítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kérelemre az építésfelügyeleti hatóság állítja ki és tölti fel az e-naplóba. [EB Rendelet 6. § (1)]

– A kiállított hatósági bizonyítványról az építésfelügyeleti hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét. [EB Rendelet 6. § (1)]

– A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez az alábbiakat kell mellékelni:

– ha igazgatási szolgáltatás díjat kell fizetni – a díj megfizetésének igazolását, valamint

– Eljárási Kódex 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot. [EB Rendelet 6. § (2)]

– A hatósági bizonyítványért miniszteri rendeletben [21] meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. [Étv. 33/A. § (9)]

– A hatósági bizonyítvány az alábbiakat tartalmazza:
– az építtető elérhetőségét,
– az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát,
– a bejelentés időpontját, a bejelentéshez tartozó elektronikus építési napló azonosító számát, és a 2016. június 30-a előtti bejelentés esetén a bejelentés ÉTDR azonosító és iratazonosító számát,
– az épület felépítésének megtörténtét,
– a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj mértékét, valamint
– azt, hogy a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig a III. pont B) vagy C) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésmódosítás jogszabályi feltételei fennállnak,
– kinek kerül kiadásra,
– kiadás alapjául szolgáló bizonyítékok,
– eljáró hatóság megnevezése, az ügy száma és ügyintézőjének neve,
– döntéshozatal helye és ideje, a hatáskör gyakorlójának neve, hivatali beosztása, (valamint a döntés kiadmányozójának neve, hivatali beosztása, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával),
– a III. pont B) vagy C) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület tekintetében a tényt, hogy a lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. [EB Rendelet 6. § (3), Ket. 83. § (3), Ket. 72. § (1) a), f), Étv. 33/A. § (7)]

– Az e-napló készenlétét az üzemeltető felé irányuló megkereséssel megszünteti az építésfelügyeleti hatóság a hatósági bizonyítvány feltöltését követően. [Kivitelezési Kódex 24/B. § (6) b) bb)]

[21] A rendelet mindezidáig nem lépett hatályba.

 

 5.2. Rendeltetésváltoztatás tilalma

A hatósági bizonyítvány kiállításától számított 5 évig a III. pont B) vagy C) pontja szerinti építési tevékenységgel érintett lakóépület rendeltetése akkor sem változtatható meg, ha egyébként a rendeltetésváltoztatás jogszabályi feltételei fennállnak. [Étv. 33/A. § (7)]

 

 5.3 Épület lebontása

Ha a bejelentéstől számított 10 éven belül nem valósították meg az építési tevékenységet,
– új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
– meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,
és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani. [Étv. 33/A. § (8)]

Ha a bejelentés alapján megvalósult építményt le kell bontani, és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani, az építésfelügyeleti hatóság a bontás és a terep felszíne eredeti állapota visszaállításának elrendelése során az Eljárási Kódex szerint jár el. [EB Rendelet 5. § (3)]

_________

 

 V. Kötelező felelősségbiztosítás

 V.1. Tervező

– A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében az építtetővel közvetlen szerződéses kapcsolatban álló
– építész vagy
– más szakági tervező
az általa vállalt tervezési és tervezői művezetési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt legalább az e-főnapló megnyitását követő 2 évig fenntartani. [EB Rendelet 6/A. § (1) a), 6/D. § a)]

– Nem kötelező tervezői felelősségbiztosítást kötni, ha az építtető és a tervező ugyanaz a személy, mivel a tervező saját magával nem tud szerződést kötni, tehát közvetlen szerződéses viszony sem jöhet létre. [Magyar Építész Kamara 2017.10.25-i tájékoztatása]

– A felelősségbiztosítással a tervezőnek legkésőbb a tervezési szerződés megkötésekor rendelkeznie kell. [EB Rendelet 6/A. § (3) a)]

– Egy bejelentéssel érintett tervezés esetén, amennyiben a tervezési szerződés utóbb mégsem jön létre, a tervezőnek joga van felmondani a biztosítási szerződést a biztosítási szerződés megkötésétől számított 2 héten belül. [EB Rendelet 6/A. § (4)]

– A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére. [EB Rendelet 6/B. § (1)]

– A tervezői felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt
– a tervező és alvállalkozója által a tervezési tevékenységgel,
– a tervező, vagy az általa bármilyen jogviszonyban foglalkoztatott másik tervező által végzett tervezői művezetéssel
okozott károkra. [EB Rendelet 6/B. § (2)]

– Fedezet összege:

 

 biztosítási eseményenként (jogszabályi minimum)

 állandó / időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében (jogszabályi minimum)
50 millió Ft beruházási költségkeretig  2 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 6 millió Ft-ig
50 millió Ft-ot meghaladó, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között   5 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 15 millió Ft-ig
100 millió Ft feletti beruházási költségkeret esetén   10 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 30 millió Ft-ig

[EB rendelet 6/c.§ a)]

– A felelősségbiztosításnak
– a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és
– legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett,
– a biztosító részére bejelentett,
biztosítási eseménynek minősülő károkra
kell fedezetet nyújtania. [EB Rendelet 6/D. § a)]

– Amennyiben
– a felelősségbiztosítási jogviszony annak a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt valamilyen oknál fogva megszűnik vagy
– a feltöltött fedezetigazolás tartalma módosul,
a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését vagy a módosítást követő 15 napon belül jelzi az építésfelügyeleti hatóságnak. [EB Rendelet 6/E. § (5)]

 

 V.2. Fővállalkozó kivitelező

– A bejelentéssel érintett lakóépület tekintetében a fővállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítást kötni, és azt legalább a lakóépület teljes műszaki átadás-átvételének lezárásáig fenntartani. [EB Rendelet 6/A. § (1) b), 6/D. § b)]

– A felelősségbiztosítással a fővállalkozó kivitelezőnek legkésőbb a munkaterület átadásakor rendelkeznie kell. [EB Rendelet 6/A. § (3) b)]

– A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania a biztosított tevékenység körében felmerülő dologi és személyben történő károkozás esetére. [EB Rendelet 6/B. § (1)]

– A fővállalkozó kivitelező felelősségbiztosításának ki kell terjednie a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt
– a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által az építőipari kivitelezési tevékenységgel érintett lakóépület hibás építési tevékenységével okozott dologi károk,
– a fővállalkozó kivitelező és alvállalkozói által harmadik személyeknek okozott károk,
– az általa bármely jogviszonyban foglalkoztatott felelős műszaki vezető által okozott károk biztosítására. [EB Rendelet 6/B. § (3)]

– Fedezet összege:

   biztosítási eseményenként (jogszabályi minimum)  állandó / időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében (jogszabályi minimum)
50 millió Ft beruházási költségkeretig  10 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 30 millió Ft-ig
50 millió Ft-ot meghaladó, de 100 millió Ft-ot meg nem haladó összegű beruházási költségkeret között  20 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 60 millió Ft-ig
 100 millió Ft feletti beruházási költségkeret esetén  30 millió Ft-ig  évente / biztosítás tartamára együttesen 90 millió Ft-ig

[EB rendelet 6/c.§ b)]

A felelősségbiztosításnak
– a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott és
– legkésőbb a szerződés megszűnését követő 3 éven belül bekövetkezett,
– a biztosító részére bejelentett,
biztosítási eseménynek minősülő károkra
kell fedezetet nyújtania. [EB Rendelet 6/D. § b)]

A fővállalkozó kivitelező legkésőbb a munkaterület átadásakor feltölti
– nyilatkozatát az e-naplóba a felelősségbiztosítása kötvényszámáról és a biztosító nevéről.
biztosító által kiadott igazolást arról, hogy a felelősségbiztosítás vagy biztosítási fedezet fennáll [22]. [EB Rendelet 6/E. § (2)-(3)]

Amennyiben
– a felelősségbiztosítási jogviszony annak a biztosítási szerződés szerinti lezárulta előtt -valamilyen oknál fogva megszűnik vagy
– a feltöltött fedezetigazolás tartalma módosul,
a biztosító ezt a tényt és a megszűnés időpontját a megszűnéshez vezető ok felmerülését vagy a módosítást követő 15 napon belül jelzi az építésfelügyeleti hatóságnak. [EB Rendelet 6/E. § (5)]

[22] Az igazolást a biztosító térítésmentesen, a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül állítja ki. [EB Rendelet 6/E. § (4)

 

 Egyéb megjegyzések

Jelen tájékoztatás nem teljes körű; az a teljesség igénye nélkül készült. Amennyiben jogi segítségre lenne szüksége, vagy a fentiekkel kapcsolatban bővebb tájékoztatást kérne, kérjük, hogy vegye fel a kapcsolatot ügyvédi irodánkkal.

*

A szerző a Dr. Maráczi Zsolt és Társai Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje.

1119 Budapest, Bártfai utca 34.
Telefon: (+36 1) 371-16-20
e-mail: nandor.fellegi@mkpartners.eu

www.mkpartners.eu

 

 maraczi logo

2017_06_06_Feljegyzys_egyszerA_bejelentysi_eljyAryAs_1__sz__mell_yj.doc