Jó iránynak tartja a kormány Otthon melege programjának családi házakra való kiterjesztését a Magyar Energiahatékonysági Intézet (Mehi), ugyanakkor változtatásokat is javasol.
Alapvetően egyetért az Otthon melege program legutóbbi fejezetével a Mehi: úgy vélik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nagyobb figyelmet fordít az energiahatékonyság növelésére.
Az irányvonalat jónak tartja Szalai Gabriella, a szervezet programigazgatója, és úgy véli, hogy a várhatóan tavasszal megnyíló, a családi házak energetikai felújítását segítő pályázat jó folytatása egy olyan állami ösztönzőprogramnak, amely egyre hatékonyabban működik. A szakértő a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a hosszú távú sikerekhez fontos lenne az, hogy kampányszerű pályázatok helyett egy átgondolt, legalább két-három éven átívelő, fokozatos program jelenjen meg a szervezésben és a kommunikációban egyaránt.
A legtöbb családnak ugyanis nem áll rendelkezésére akkora összeg sem, hogy a 40-45 százalékos vissza nem térítendő és a 15 százalékos, kamatmentes visszatérítendő támogatás mellett a fennmaradó pénzt kigazdálkodja egy jelentősebb energetikai felújításhoz. A Mehi szerint az arányokat meg kellene fordítani: 40 százalékos kamatmentes állami támogatást és 15 százalékos önrészt javasolnak. Úgy látják ugyanis, hogy a magyar lakosság nem szívesen vesz fel hitelt, ha csak hosszabb távon megtérülő beruházásról van szó. Ezért a Mehi uniós forrásokkal biztosított állami garanciavállalást szorgalmaz.
Szalai Gabriella figyelmeztet: szakértő nélkül ne vágjon senki családi ház energetikai felújításába. Nagy összegek úszhatnak el azon, ha feleslegesen vastag, vagy nem megfelelően illesztett szigetelést tesznek fel, illetve fontos, hogy a fűtési rendszereket összehangolják a ház új energetikai tulajdonságaival. Hozzátette: ma szerencsére már nem is szabad kazánt cserélni hivatalos fűtési terv elkészíttetése nélkül. A szakértő úgy gondolja, hogy a pályázatokban kötelezővé kellene tenni az auditot, tehát azt, hogy ellenőrizhető legyen a beruházás által elért megtakarítás.
A Mehi üdvözli azt is, hogy a minisztérium kommunikációjában megjelent az általuk évek óta hangsúlyozott szempont, miszerint a lakóépületek energetikai felújításának felpörgetése komoly gazdaságélénkítő hatással jár. Ahogyan azt Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár nemrégiben kiemelte: a korszerűsítések támogatása nemcsak a lakók, hanem az építőiparban, épületgépészetben működő kis- és közepes vállalkozások szempontjából is fontos kérdés, hiszen növeli forgalmukat. Jelezte: a felhasznált energia csökkentésével a lakosság energiára fordított kiadása tartósan alacsonnyá válhat, továbbá környezetvédelmi szempontból is jelentős eredményeket érhet el hazánk a program révén.
Ez utóbbi szempont Szalai Gabriella szerint azért is fontos, mert hazánk összes szén-dioxid-kibocsátásának 38 százalékáért az épületek üzemeltetése felelős. Ez megfelel ugyan az európai uniós átlagnak, mégsem lehetünk elégedettek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legutóbbi javaslata rávilágít, hogyan lehetne a leghatékonyabban csökkenteni a világ szén-dioxid-kibocsátását. Ennek a mixnek csaknem felét az energiahatékonyság növelése adja, amelynek döntő részét az épületenergetika teszi ki. A megújuló energiaforrások szerepe egyelőre 20 százalék alatti.
Forrás: Napi Gazdaság
