A lakásfelújítási állami támogatás határozatlan időre való meghosszabbítását, az MNB Zöld Otthonteremtési Programjának kiterjesztését a felújításokra, bérlakásépítési programot és hosszú távú panelfelújítási programot javasol a többi között az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) mai közleményében.
A szervezet általános helyzetértékelést ad az építésgazdaság jelenlegi állapotáról, összefoglalót az idei várakozásokról, valamit javaslatokat a felmerült problémákra.
Kiemelik, hogy az évek óta felfutóban lévő építőipar növekedési üteme az előző évhez képest 5-6%-os lesz, és továbbra is a lakásépítés és felújítás lesz az egyik húzóágazat. Hozzáteszik, hogy mivel a választások miatt idén kevesebb állami és önkormányzati megrendelésre lehet számítani, több szabad kapacitás maradhat a magánszférában. Ez azért fontos, mert a lakásépítéseknél évek óta az építőipari munkaerőhiány az első számú visszahúzó tényező.
Az ÉVOSZ becslése szerint 2022-ben 25 ezer új lakás készülhet el a mostani szerződésekből kiindulva, és körülbelül 250 ezer lakásfelújítás valósulhat meg.
A szakemberhiány és az építőanyagok drágulása idén is nehezíti majd az otthonteremtést. Mint írják, a járványhelyzet továbbra is lassítja és drágítja a kivitelezéseket. Emellett a képzett munkaerő hiánya és az alapanyagok áremelkedése szintén mérsékli az ágazat teljesítőképességét.
Az építőanyagoknál 10 és 15 százalék közötti áremelkedést becsülnek az első negyedév végére az előző év végéhez képest, ami a duplája az elmúlt évek elején tapasztalt 5 és 9 százalék közötti árváltozásnak.
Hosszan foglalkozik az anyag a szakemberhiánnyal is, miszerint „az építőipar tevékenységét legnagyobb mértékben akadályozó tényező a szakmunkás- és mérnökhiány”. Az építőipari munkaerőpiacot 2022-ben is erősen sújtja a 2008-2014 évek intenzív munkaerő elvándorlása, a munkaerő elöregedése és a generációváltás nehézségei, az iskolarendszerből kikerülő szakemberek alacsony számossága. Megállapításuk szerint a 2022-es év legnagyobb kihívása is a foglalkoztatási nehézségek lesznek.
Az építésgazdaságot átfogóan érintő javaslatok között szerepel olyan a közép- és hosszú távú új kormányprogramok kidolgozása, melyek építési-beruházási vonzata az építési ágazatot növekedési pályán tartják, illetve azt tervezhetővé, kiegyensúlyozottá teszik. Ebben említik az országos lakóingatlan-felújítási programot, s ennek keretében 800 ezer lakást érintő Panelprogramot, valamint az önkormányzati és/vagy magánerős bérlakásépítési programot.
Külön fejezetet szentelnek a lakásügyeknek, amely szerint Magyarországon elsősorban a lakásállomány elavulásában jelentkezik a lakhatási krízis. Kiemelik, hogy a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. Ugyanakkor azt is írják, hogy a keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám ellenére sem épül elegendő új lakás, és az elkészülteket sem a rászorulók veszik meg jellemzően, hanem a befektetési célú vásárlások a meghatározóak. Az áfakedvezmények kapcsán javasolják a hosszú távon kiszámítható rendszer működtetését, a kereslet és a kínálat kiegyensúlyozása, a stabilitás megteremtése érdekében.
A problémáknál kiemelik a fekete felújítások problémáját, ami a számlához kötött fejújítási támogatások ellenére óriási értékű. Az ÉVOSZ számításai szerint 2021. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási áfatartalma kb. 75 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.
Ahhoz, hogy 2021. évi nem várt mértékű építőanyagár-emelkedés és az infláció ellenére 2022-ben a lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú legyen és lendületük ne törjön meg, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl a kormányzat és a lakosság figyelmébe:
1. A 2022. év végéig behatárolt lakásfelújítási állami támogatási lehetőséget határozatlan időre indokolt meghosszabbítani. Ezzel a dömpingszerű megrendelési hullám is elkerülhető, valamint a műszaki elavultságok felszámolása a kívánt ütemben történhet. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított épületenergetikai teljesítményről szóló irányelv (EPBD) követelményeinek megfelelően indokolt kialakítani.
Ide illeszkedik, hogy az a javaslat is, hogy az MNB Zöld Otthonteremtési Programját terjesszék ki a lakóingatlanok felújításának finanszírozására.
2. Javasolják, hogy a MNB Zöld Otthonteremtési Programjában az inflációs folyamatok ellenére se emelkedjen a hitel maximum 2,5%-os kamatának mértéke.
3. Javasolják, hogy rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal max. 8 millió forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 4 millió forint összeget.
4. Javasolják az energiatakarékos városrész-rehabilitációs programok modernizálását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt szerepel a városrész további energiafogyasztó létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
5. A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.
6. Sokat javítana a kiszámítható megrendelő felelősségének erősítéséhez a lakásszövetkezetek, a társasházi tulajdonosi közösségek működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.
7. Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasolják, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
8. Javasolják az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását, ahol az üzemeltetés, a közös költségek és a bérleti díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alatt vannak. Ezzel egyidejűleg és összhangban javasoljuk a bérház, mint befektetési forma – szabályozásának kialakítását. A bérbeadási szolgáltatás kedvezményes adózását javasoljuk, ami a bérbeadói piac kifehérítésével kell, hogy együtt járjon. Azaz az adózási kedvezmény a legális bérbeadásnál egyszerre szolgálja a bérlő és a bérbeadó védelmét (közhiteles nyilvántartás, díjmegállapítási gyakorlat, vitarendezés stb.).
9. A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés, lakásfelújítás lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes áfaelőírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg a lakásgazdálkodási piacon. A hosszú távú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot.
10. Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasolják az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.
