Kiadta a lakásárakra és a lakbérekre vonatkozó negyedéves jelentését az Eurostat. Eszerint 2023 első negyedévében a lakbérek 0,9%-kal nőttek, míg a magánszemélyek által lakáscélra vásárolt ingatlanok ára átlagosan 0,7%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Az elmúlt évtizedben Magyarország első helyen áll a lakásáremelkedésben az Unióban.
Az európai lakások árának csökkenése az előző negyedévben kezdődött, de éves szinten még 0,8%-os növekedésről beszélhetünk. A bérleti díjak éves szinten 2,9%-kal nőttek az EU-ban.
2010 óta a lakbérek kisebb mértékben, de nagyjából egyenletes tempóban nőttek az Európai Unióban, összesen 20%-kal. Miközben az ingatlanárak a 2010-es évek elején Európa-szerte még csökkentek is, ez később növekedésbe váltott, és messze a lakbérnövekedés szintje fölé emelkedett. A dinamikát az alábbi ábra mutatja.
Összességében 46%-os átlagos lakásárnövekedést mért az Eurostat, ehhez kell viszonyítani a 180%-os magyar adatot. Ennél jobban csak Észtországban nőttek a lakásárak, éppen a háromszorosára (+200%). Ezzel azonban nincs egyedül Magyarország, Luxemburgban, Csehországban, Lettországban, Litvániában és Ausztriában is több mint kétszeresére nőtt a lakások ára. Ugyanakkor csökkenés volt tapasztalható Görögországban, Olaszországban és Cipruson.
Az Eurostat adatai alapján 2015-höz viszonyítva is 156 százalékkal emelkedtek a magyarországi lakásárak. A drágulás igencsak elszakadt a régiótól, egyedül a csehek közelítenek meg minket, de előttük is jócskán vezetünk. Ezzel szemben az unóban és az euróövezetben is „csak” 50 százalék körüli az áremelkedés a vizsgált időszakban. A 2023-as év a szakértők szerint hozhat valamekkora árcsökkenést Magyarországon, ennek jelei már látszódnak, legalábbis jó ideje nem vettek fel olyan kevés lakáshitelt a magyarok, mint 2022 novemberében.
Az uniós országok között egyedül Csehországban emelkedtek 100 százalékot meghaladó mértékben az árak 2015 óta, de 121 százalékkal meg sem közelítik a magyar drágulást. A duplázódás közelében van még Portugália, Litvánia és Észtország is. A magyar árrobbanás teljesen elrugaszkodott a régiótól, Bulgáriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában 74 és 80 százalék közötti az áremelkedés ugyanebben az időszakban, a lengyeleknél 67 százalékos, Horvátországban 62, Romániában pedig „csak” 43 százalék.
Mindezzel szemben Olaszországban 7 százalékos volt az áremelkedés, Finnországban és Cipruson pedig 12 százalékkal drágábbak most az ingatlanok, mint 2015-ben voltak. Az uniós átlagos áremelkedés 50 százalék, az euróövezetben pedig a vizsgált időszakban 46 százalékkal drágultak az ingatlanok.
A KSH legfrissebb, 2023 első negyedéves, előzetes adatokat tartalmazó lakásárindexe szerint az adásvételek számának drasztikus visszaesését egyelőre nem követte az árak hasonló ütemű zuhanása. Az előzetes számok szerint nominálisan stagnáló árakat látunk: a korábbi negyedéves 2 százalékos csökkenés után most 2 százalékkal emelkedtek az árak, vagyis lényegében a 2022 harmadik negyedéves szinten állnak.
Forrás: Eurostat, Euronews, Pénzcentrum, Portfolio
