Óriási tévhit, hogy csak a fiatalok hagyják el Magyarországot. Németországban és Ausztriában összesen több magyar dolgozik, mint Angliában, ezekbe az országokba elsősorban a középkorú szakmunkások mennek. A kint tanuló egyetemisták pedig nem jönnek haza.
A tapasztalatok szerint főként életkorbeli különbségek vannak a Nagy-Britanniában és a német nyelvterületen dolgozó magyarok között. Míg előbbi túlnyomó többségben a fiatalok körében népszerűbb, akik zömében diplomások, utóbbi inkább a középkorú, szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők kedvelt célpontja – mondta Tanay Marcell, az Euwork ügyvezetője.
Ausztria a favorit
Az Euwork kutatása szerint a magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, de az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.
Sok álláshirdetésben az áll, hogy szállást biztosít a munkáltató, de – néhány kivételtől eltekintve – nem térítésmentesen, ezek egyébként a többi külföldi álláshirdetésre is igazak. Átlagosan 1000-1100 eurót (312 forintos árfolyamon számolva 312 000 – 343 200 forint) lehet keresni 160 órás munkával számolva. Havonta nagyjából 400 eurót (124 800 forint) tudnak megspórolni a kint élők). Nincs egységes minimálbér Ausztriában, a legalacsonyabb kereseti határ ágazatonként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy évente 25-30 nap fizetett szabadság jár a munkavállalóknak. Év végén pedig féléves munkaviszony után 13., éves munkaviszony után pedig 14. havi fizetést is kapnak. Minden külföldinek ingyenes nyelvi képzés is jár. Támogatást is kapnak a gyermekesek: a magyar és az osztrák családi pótlék különbözetét kifizeti Ausztria.
Németországban az építőipar a nyerő
Ugyan kevésbé kedvelt célpont Németország, mint Ausztria, viszont több a lehetőség.
Németországban az építőiparban dolgozik a legtöbb magyar, ennek az is az oka, hogy a hazai építőipar csak néhány éve normalizálódik, korábban nagyon elterjedt volt a feketemunka, és sokszor amellett, hogy nem jelentették be a dolgozókat, ki sem fizették őket rendesen. Németországban viszont évtizedek óta nagy szükség van a jó szakemberekre, és anyagilag is megbecsülik őket. A második legnépszerűbb az egészségügy. Ezzel szemben Ausztriában inkább a vendéglátás az az iparág, amelyben a legtöbb magyar dolgozik, az építőipar csak a második.
A német minimálbér bruttó 8,84 euró (2758 forint), ami havi szinten 176 órás munkával 1496 eurót (466 752 forint) jelent. Ez a bruttó kereset, a nettót nehéz megállapítani, mert hatsávos adórendszer van a németeknél.
Nettóban egy betanított munkás átlagosan 1000-1300 eurót (312 000-415 600 forint) keres, egy szakmunkás (ide tartoznak a vendéglátók is) 1400 eurót (436 800 forint) keres. Ahol a munkáltató biztosítja a szállást, ott általában havi 200-300 eurót kell fizetni érte, és havi szinten nagyjából 400-500 eurót (124 800-156 000 forint) lehet megtakarítani.
Ahhoz, hogy valaki munkát kapjon, rendelkeznie kell szállással (bejelentett), de szállásbérlés csak munkaszerződéssel lehetséges. Ez az egyik fő oka annak, hogy általában csak biztos munka miatt költöznek Németországba a magyarok, ha nem él kint olyan barát vagy rokon, aki tud számukra szállást biztosítani.
Az álomfizetést Svájcban adják
Egy svájci munkáról nagyon sokan álmodoznak. A magyarok pechére még a németek is. Az oka, hogy ebben az országban tényleg nagyon jól lehet keresni, majdnem kétszer annyit, mint Németországban. Főként az egészségügyben, az építőiparban és a fémiparban lehet elhelyezkedni külföldiként. A jó nyelvtudás alapkövetelmény, és sajnos a magyaroknak ebben az országban a németekkel is versenyezniük kell, itt ők is bevándorlók, és elég nagy előnnyel indulnak.
Átlagosan 3-4 ezer svájci frankot (292 forintos árfolyamon számolva 876 000-1 168 000 forint) lehet megkeresni havonta, ebből a szállás 500-700 frankot (146 000-204 400 forint) visz el, ha viszont albérletet vesz ki az ember, az 1300-1400 frankba (379 600-408 800 forint) kerül. Drága a megélhetés, de még így is nagyon jól meg lehet élni Svájcban.
Hollandiában az angolosok is labdába rúghatnak
A felsorolt országok között Hollandia a kakukktojás, itt ugyanis német és angol nyelvtudással is lehet boldogulni. A kint dolgozók viszont néhány hónap alatt egész jól megtanulnak hollandul, mivel hasonlít a németre is és az angolra is. Külföldiként a fém-, az autó-, és az építőiparban lehet legkönnyebben elhelyezkedni. Itt is heti fizetési rendszer van, csakúgy, mint Nagy-Britanniában.
Általában 350-475 eurót lehet keresni hetente, ami havi szinten 1500-2000 eurót jelent. Furcsaság, hogy itt nem a munkáltató vonja le a bérből a TB-t, hanem a munkavállalónak kell befizetnie maga után.
Összességében tehát elmondható, hogy aki beszél németül, és jó a szakmájában, az jó eséllyel boldogul az említett országokban. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen írásában a lap kizárólag gazdasági és munkaerőpiaci tapasztalatokkal foglalkozott, de nem lehet kizárólag erre alapozni, ha valaki külföldön próbálna szerencsét.
Tízezer magyar fiatal tanul külföldön
Jelenleg csaknem 10 ezer magyar egyetemista tanul külföldön. A hazai munkakörnyezet, a lehetőségek és a közhangulat azonban nem túl csábító egy külföldi egyetemen szocializálódott pályakezdőnek a hazatérésre.
Hogyan lehet hazacsalogatni a jelenleg közel 10 ezer külföldi egyetemen tanuló magyar diákot? Tette fel a kérdést az Engame akadémia friss kutatása. Az 500 külföldön tanuló, vagy frissen végzett diák részvételével készített felméréséből az derül ki, hogy a jelenlegi magyarországi munkakörnyezet, a lehetőségek, a közhangulat nem túl vonzó egy külföldi egyetemen szocializálódott, ifjú pályakezdőnek.
Az akadémia többek között arról kérdezte a résztvevőket, miért választják a külföldi egyetemi képzéseket, milyen terveik vannak a diploma megszerzése után, hogyan látják a hazai munkaerőpiacot és terveznek-e hazatérni és itthon munkát vállalni. Érvek-ellenérvek mentén térképezte föl az intézmény, mi tartja az ifjú szakembereket külföldön, és mik azok a tényezők, amelyek megléte/hiánya mégis hazai munkavállalásra ösztönözné őket.
A kutatási eredmények segítségével a hazai munkaerőpiaci szereplők megérthetik a külföldön végzett magyar pályakezdők a jövőbeli munkehelyükkel szemben támasztott elvárásait. Ez pedig hozzájárulhat egy olyan hazai munkaerőpiaci környezet kialakításához, mely támogató a külföldi felsőoktatásban magasan képzett magyar diákok felé és valós alternatívát kínál számukra a külföldi munkahelyekkel szemben – mondta Lévai Balázs, az Engame Akadémia alapító-ügyvezetője.
Csak töredékük jön haza
A sok ezer diák a világ különböző pontjain tanul: Anglia, Ausztria, Németország, az Egyesült Államok a legnépszerűbb célpontok. A most végzett felmérést kitöltő hallgatók válaszaiból azonban egyértelműen látszik, hogy bármely ország egyeteme mellett döntöttek is, elsősorban a hazai felsőoktatás alacsony színvonala, túlzott elmélet-orientáltsága, a külföldi képzésekhez képest elavult tananyaga, valamint módszertana miatt hagyják el az országot.
Tanulmányaik során a diákok nagyra értékelik az egyetemi képzések képesség-fókuszú Tanulmányaik során a diákok nagyra értékelik az egyetemi képzések képesség-fókuszú diákközpontúságát és innovativitását is. Szeretik továbbá az önállóságra tanító külföldi létet, és a felmérésben sokan jelölték kint tartózkodásuk fontos okának a hazai negatív közhangulatot is.
A külföldön tanuló és az elmúlt években végzett magyarok több mint 40 százaléka tervez ugyan hazaköltözni a jövőben, ám túlnyomó többségük még nem tudja, mikor jönne haza.
Azonban a kint élők 30 százaléka egyértelműen külföldön képzeli el a jövőjét, és a megkérdezettek maradék 30 százaléka pedig egyelőre bizonytalan a hazatérést illetően. A tanulmányok befejezése utáni külföldön maradás mellett racionális, sok esetben anyagi jellegű érveket jelöltek meg a diákok. Az életszínvonal és megélhetési feltételek, a szakmai lehetőségek és a „civilizált” fizetések tartják kint a magyar fiatalokat.
Természetesen vannak „hazahúzó” indokok is, ám a megkérdezettek túlnyomó többségének külföldi létét kizárólag személyes, érzelmi tényezők nehezítik: a család, a barátok távolléte és a mindennapi életből való hiánya, valamint a tágan értelmezett „otthon” érzés csábítja haza a diákokat.
Forrás: Pénzcentrum