A kormány nem csökkenti a lakásáfát

A kormány nem tervezi a lakásépítés áfájának csökkentését  derül ki Orbán Gábor, az Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyi államtitkárának képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából.

A levél szerint az áfakulcs csökkentése a tapasztalatok szerint nem mindig hatékony eszköz, mivel nem feltétlenül jár arányos árcsökkenéssel. További probléma, hogy az áfacsökkentés nem elég célzott, mert nemcsak a gyermeket nevelő családoknál vagy a családalapítást és gyermekvállalást tervező fiataloknál jelentkezik, hanem a befektetési célú vevőknél is.

A kormány „az otthonteremtés területén az áfakulcs csökkentésénél jóval célzottabb támogatási eszközök alkalmazásában gondolkodik, mert azok a költségvetési források hatékonyabb felhasználását teszik lehetővé”.

Szakmai szervezetek – köztük a TLE is – szorgalmazzák az új lakások építését terhelő 27 %-os áfa csökkentését, hogy a lakásépítés végre kimozdulhasson százéves mélypontjáról. A jelenlegi támogatások nem kompenzálják az építést terhelő 27%-os, európai viszonylatban kiugróan magas áfát. Több uniós tagállam alkalmaz kedvezményes áfát a nem luxus lakások építésével kapcsolatban. (Ld. erről bővebb anyagunkat és az EU-s tagállamok által alkalmazott áfamértékeket.)

Véleményünk szerint az új építésre a meglévő lakásállomány minőségi kiváltása miatt is nagy szükség van, de az áfacsökkentés az építőipari ágazat valódi növekedési pályára állítását is magával hozná. A lakásépítés multiplikátor hatása pedig a beruházási kedv fellendülésével, és az azzal járó adóbevételekkel kompenzálná az áfacsökkentés hatását. Erről a közelmúltban szakmai fórumot tartott az országgyűlés fogyasztóvédelmi albizottsága is.

Mivel a kormányzat az áfacsökkentés helyett az építkező családok célzottabb támogatásában gondolkodik, alternatív lehetőség lehetne a Családi Otthonteremtési Kedvezményének (CSOK) megemelése annyival, hogy kompenzálja a magas áfabefizetést a legálisan és energiahatékonyan építkező vagy új lakást vásárló gyermekes családok számára.

Az új rendelet ugyanakkora összeget ad a használt és az új lakásokra is, tehát nem veszi figyelembe az új lakások építésénél, illetve vásárlásánál azt a költségvetési bevétel többletet, amely az új lakások esetében az államkasszába befolyik. Új lakást építő vagy vásárló családok 27 %-os áfát fizetnek be a költségvetésbe, míg a használt lakás vásárlásakor nem kell áfát fizetni. Az új építések után az áfabevételeken felül további jelentős bevételei vannak a költségvetésnek (SZJA, TAO, járulékok, megtakarítás munkanélküli ellátásokon).

Egy egygyermekes család 40 nm-es, „B” energetikai minősítésű lakás építése vagy vásárlása után például több mint 3 millió forint áfát fizet, miközben az „új szocpol” (CSOK) csak 500 ezer forint támogatást juttat ennek a családnak (ld. bővebb anyagunkat és táblázatunkat).