Rengeteg Kádár-kockát, panellakást és régi téglaépületben található lakást kellene korszerűsíteni belátható időn belül. Léteznek hitelkonstrukciók minderre, de a lakástulajdonosoknak jelentős saját erőt kellene előteremteniük a munkálatok finanszírozására.
A hazai lakásépítések erősen ciklikusak, ezzel együtt jár, hogy az ingatlanok állapotának romlása is hasonló mintázatot követ, derül ki az FHB Index elemzéséből. A rendszerváltás előtt évente 80-100 ezer lakótelepi lakást adtak át, ezek pótlása vagy rekonstrukciója egyszerre válhat szükségessé, de igaz ez a 60-70-80-as évek „Kádár-kockáira” is.
A lakótelepi ingatlanokat pusztán újak építésével lehetetlen lenne pótolni: a tömeges állami lakásépítések korszaka megismételhetetlennek tűnik, a bontások számos egyéb problémát vetnének fel, marad tehát a felújítás.
© FHB Index
Magyarországon az elmúlt 10 évben alig akadt olyan lakóingatlan, ahol ne végeztek volna valamilyen felújítást, mindössze a teljes hazai lakásállomány 12 százaléka esetében nem nyúltak hozzá az épülethez vagy lakáshoz sem kívül, sem pedig belül a KSH legfrissebb, Miben élünk címet viselő felmérése szerint. A válság és a gazdasági nehézségek ellenére tehát a lakosság igyekezett javítani, vagy legalább megőrizni az otthona állapotát.
© FHB Index
A legtöbben elsősorban a belsőre, otthonuk állapotának szinten tartására koncentráltak: a benti karbantartását célzó munkát 3,25 millió lakásban (a teljes állomány 84 százalékánál) végezték el. Ezen belül a legnépszerűbb munkának a festés, mázolás és a tapétázás számított (3,14 millió lakás), de több mint 1 millió ingatlanban végeztek csempézési, burkolási munkát, illetve parketta és padlószőnyeg cseréjét-felújítását is.
A lakásbelsővel kapcsolatban sokan nem elégedtek meg az állapot szinten tartásával, a komfortot javítani hivatott munkát (felújítást, korszerűsítést és lakásátalakítást) körülbelül 1,3 millió lakásban végeztek el. Az épületek külsejét érintő beruházásokat 2,3 millió lakásban hajtottak végre, például nyílászárókat az elmúlt 10 év során 1,2 millió magyarországi lakásban cseréltek.
Jellemző volt, hogy aki kívülről hozzányúlt az épülethez, az belül sem hagyta változatlan állapotban (96 százalék). Azt, hogy a hazai lakosság számára fontos a renoválás jól mutatja, hogy sokan több elemű felújítást végeztettek el. A lakások több mint 70 százaléka esetében legalább kétféle munka valósult meg 2006 és 2016 között.
© FHB Index
A lakóingatlan-állomány élettartamában főként az épületekhez kapcsolódó felújításoknak van nagy szerepe, melyek az adott ingatlan megfelelő állékonyságát és energetikai jellemzőit, valamint a modern elvárásoknak történő megfelelését biztosíthatják. A KSH felméréséből kiderül, hogy az elmúlt éveket jellemző magas felújítási hajlandóság ellenére további munkálatokra van szükség a lakók szerint. A családi házak és panelépületekben található lakások kétharmadánál, illetve a téglalakások 60 százalékánál szükséges további felújítás.
A hőszigetelést a panel és téglalakások, illetve a házak esetében is a leginkább szükséges munkálatnak ítélik lakóik: 1,2 millió családi házban, valamint 500 ezer tégla- és panellakásban lenne erre szükség. A nyílászárókat például a családi házak 34 százalékán, a panelek 30 százalékán, illetve a téglalakások 28 százalékán cseréltetnék ki. A következő 3 évben a lakosság további jelentős felújításokat tervez, melynek köszönhetően 900 ezer lakás kerülhet jobb állapotba a KSH adatai szerint.
© FHB Index
Nem mindegy, hogy felújításra vagy korszerűsítésre kérünk hitelt!
A felújítások megvalósulása szempontjából kulcsfontosságú, hogy a háztartások miként teremtik elő az ehhez szükséges pénzt. A legnagyobb szerepe a saját forrásoknak van minden épülettípus esetében. Az elmúlt évek jelentős támogatásainak köszönhetően egyedül a panelek esetében alacsonyabb valamivel ez az arány, illetve itt van már tapasztalható jelentősége a hitelfelvételnek is. Összességében a korábbi évek felújításaiban – legyen szó házról vagy lakásról – a hitelből történő finanszírozás korlátozott jelentőségű volt a saját forráshoz képest, de a hitelek szerepe a felújításokban így is meghaladta a támogatásokét.
Jellemző, hogy nagyon keskeny a határ a felújítási és korszerűsítési munkálatok között, ugyanakkor a hitelezésnél nagyon lényeges szerep jut annak, hogy az adott munka minek minősül, ugyanis a kettő lakáscél közül csak utóbbira igényelhető támogatott hitel. A bővítés pedig akkor minősül támogatott célnak, ha a hasznos alapterület növekszik és legalább egy lakószobával bővül az ingatlan. A következő három évet tekintve a két legnépszerűbb munkálat, a nyílászárócsere és a külső homlokzati hőszigetelés esetében például lehetőség van támogatott hitel felvételére, illetve az MFB Pontokon elérhető hitelhez is hozzájuthatnak a tulajdonosok. Ugyanez érvényes a fűtéskorszerűsítésekre, a napkollektor, napelem telepítésekre, a tető- vagy födémszigetelésekre, a csatornázásra vagy a tetőtérbeépítésre.
© FHB Index
A KSH felmérésében ugyanis a legtöbben a felújítások akadályaként a pénzhiányt jelölték meg, akár házról, akár tégla- vagy panellakásról volt szó. A lakosság tehát szeretne javítani az életkörülményein, és látja a hibákat, melyeket orvosolni kellene, de sokan úgy érzik, hogy az anyagiak miatt nem kerülhet sor a vágyott felújításokra.
© FHB Index
Forrás: hvg.hu / FHB, KSH