A világ számos országában elterjedtek már az erkélyekre szerelhető napelemes rendszerek, sőt sok városban támogatják is az üzembe helyezésüket – Magyarországon azonban egyelőre tilos felszerelni ilyeneket. Pedig a Másfélfok elemzése szerint óriási igény lenne rá.
Az elemzés szerint egy átlagos erkélynapelemes rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók már most 25-30 év garanciát kínálnak a termékeikre. Egy 1000 euróba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év, azonban a gyártási költségek és az ár csökkenésével ez csak rövidülni fogAz Európai Unióban Németország a legmegengedőbb a balkonerőműves rendszerek iránt, míg Dániában vagy Magyarországon teljes tiltás van jelenleg érvényben.
Az új technológiai megoldások adaptációját nem akadályozni, hanem körültekintő szabályozással segíteni kell: a mélyfelújítások felpörgetésével, valamint tudatos termelő és fogyasztó energiapolgárokká való válással elérhető közelségbe kerülhetne Magyarországon is ezeknek a rendszereknek a bevezetése mindenki számára – állapítják meg a tanulmány szerzői.
Korábban az igylakunk.hun mi is írtunk arról, hogy Bécsben kifejezetten ösztönzik és anyagilag is támogatják az erkélyekre telepíthető háztartási napelemet. 2024-től az osztrák főváros évi 15 millió euróval támogatja a különboző napelemes rendszerek létesítését. Bécs célja, hogy 2030-ra a háztartások egynegyede napenergiát használjon, ezért 2024-től évi 15 millió euróra emelték a város napelem-támogatási keretét. Az igénylés szabályait is, hogy bárki – legyen szó privát háztartásról, építtetőről vagy vállalkozásról –, aki a napelem gondolatával kacérkodik, találjon megfelelő támogatást. 2024 első három hónapjában pedig 700 ilyen berendezést jelentettek be.
Egyszerű és nagyszerű
A balkonerőmű felszerelése nagyon egyszerű, közvetlenül a lakás bármelyik konnektorába bedugható, így a hálózathoz csatlakoztatható. A megtermelt villamosenergiát a lakók közvetlenül felhasználják műszaki eszközeik működtetéséhez (például TV, hűtőgép, egyéb készülékek). Csökkenti a villanyszámlát és magunkkal tudjuk vinni a következő lakhelyünkre. Olyan helyekre telepíthető, ahol a hagyományos napelemek (háztartási méretű kiserőművek) nem férnek el
Az elemzés kiemeli, hogy komoly előnye a rendszernek, hogy például bérlők is alkalmazhatják, normál esetben nem kell hozzá a főbérlő engedélye, illetve költözés esetén magukkal tudják vinni azt. Ennek különösen azokban az országokban van jelentősége, ahol a lakosság jelentős része nem saját tulajdonú ingatlanban lakik. Ilyen országok például Németország, Ausztria, Dánia, ahol az Eurostat adatai szerint a bérlők aránya 2020-ban sorrendben 49,5%, 44,7%, illetve 40,7% volt (Eurostat 2024).
Egy átlagos méretű rendszer évente nagyjából 850 kWh villamosenergia termelését teszi lehetővé, mely egy 4 fős család villamosenergia-felhasználásának körülbelül 25%-t képes fedezni. A gyártók 25-30 év garanciát kínálnak. Egy 1000 EUR-ba kerülő, 800 W-os balkonerőmű esetében a megtérülési idő szűk 5 év a számításaink szerint (4 év és 9 hónap). A gyártási költségek és az ár csökkenésével természetesen a megtérülési idő is rövidül.
Jó példa Szöul, ahol 2017-ben és 2018-ban két olyan közösségi energiaprojekt kezdődött, melynek keretében összesen 371 lakás erkélyére (összesen két toronyházra) telepítettek 260 W teljesítményű balkonerőműveket. Mindkét esetben a kezdeményezés sűrűn lakott területen történt, ahol más lehetőség nem nagyon volt napelemes rendszerek kiépítésére. A lakosok a balkonerőművek telepítését együtt végezték el, a költségeket az épületek karbantartására félretett keretből finanszírozták, mely így jóval kisebb terhet jelentett számukra, illetve a projekt iránti elköteleződésüket is segítette. Szöul városának önkormányzata a jó tapasztalatok alapján később a projekt felskálázása mellett döntött. Közvetlen pénzügyi támogatási rendszert dolgoztak ki a lakosság számára, mely a beépített kapacitás függvényében 330-380 USD összeget jelentett 2,3-2,9 év megtérülési idő mellett.
A magyarok nyitottak
A magyar társadalom alapvetően nagyon nyitott a napenergia használatára, a szektor bővülése látványos volt az elmúlt időszakban.
A Másfélfok tavaly évvégi kutatásából kiderül például, hogy
- a hazai fogyasztók közel fele (48,7%) többet olvas a háztartási energiafelhasználásról, a lehetséges fejlesztésekről, mint az energiaválságot megelőzően,
- az erkélyre telepíthető napelemes rendszer ismertsége 43,7%, amely a férfi válaszadók körében még magasabb (53,0%),
- a kutatás során azt a kérdést is feltettük, hogy érdekelné-e őket a rendszer, ha a használata csak egy ingyenes bejelentéshez lenne kötve. A válaszadók közel négyötöde (78,0%) igennel válaszolt,
- ugyanennek a rendszernek az engedélyeztetéshez kötött használata iránti érdeklődés lényegesen kisebb, de még így is a válaszadók több, mint fele (56,3%) jelezte érdeklődését.
Komplex modellvizsgálatuuk azt mutatta, hogy a rendszer észlelt hasznossága, a társadalom befolyásoló szerepe, a rendszer használatának egyszerűsége, az elektromos hálózattól való függetlenség erősödése, valamint az ár-érték arány van leginkább pozitív hatással a technológia elfogadására. Persze a pozitív hozzáállás, vagyis a szándék és cselekvés között óriási különbség lehet, ezért érdemes az eredményeket fenntartásokkal kezelni. Előfordulhat ugyanis, hogy a pozitív válaszok (kifejezett szándék) magas aránya ellenére a tényleges beruházók aránya már jóval alacsonyabb. Ezen arány növelése érdekében proaktív, dinamikus és érzékeny szabályozási tervezésre van szükség, kiemelve a rugalmas megközelítések lehetőségét.
Nem mindegy, milyen az alap
Fontos rámutatni azonban, hogy a hazai lakossági épületállomány állapotát össze se lehet hasonlítania némettel. Ők az energiaátmenet tekintetében jóval előrébb járnak, a mélyfelújítások döntő része már megtörtént. Az épületek jóval modernebbek, megfelelő a szigetelés, ezáltal energiahatékonyabbak. A villamos hálózatok jó állapotban vannak. Tehát az az alap – amire az erkélynapelemeket csatlakoztatjuk – már rendelkezésre áll.
Emellett meg kell említeni a német és hazai villamosenergia-rendszerben fennálló különbségeket, így a több, rendelkezésre álló rugalmas tárolókapacitást, illetve azt az informatikai rendszert, mely egy egyszerű regisztráció alapján is képes a finomhangolásra. Tehát Németországban mind a betáplálás helyén, mind a fogadó oldalon – rendszerszinten – adottak a technikai feltételek.
A szerzők hangsúéyozzák, hogy gyorsítani kell tehát a mélyfelújításokat, ha ezek megtörténtek, akkor a következő lépés a fűtéskorszerűsítés és ezzel párhuzamosan az áttérés a megújuló energiaforrásokra.
Forrás: Másfélfok
