Kevés és drága a lakhatási lehetőség egész Európában, s a helyzet folyamatosan romlik. A kormányoknak komoly lépésekre kell elszánniuk magukat a lakásépítések ügyében, hogy megállítsák, majd visszafordítsák ezt a folyamatot.
Európában a lakhatás ára megfizethetetlenné vált sokak számára. A lakásárak átlagosan 70, a lakbérek 30 százalékkal nőttek az EU tagállamaiban 1995 óta. A lakhatásra átlagosan a jövedelmek 25 százalékát költi a lakosság.
Magyarországon a használt lakások ára 9,4 százalékkal csökkent idén január és március között az előző év azonos időszakához képest, derül ki a Központi Statisztikai hivatal adataiból. Franciaországban 4 %-os csökkenésre számítanak az idén, de 2015-től már növekedést prognosztizálnak. Míg Belgiumban valamelyest lassul, Hollandiában, Írországban 2014-2016-ban várhatóan 2-4%-kal nő a lakások ára. A legsúlyosabb a helyzet Nagy-Britanniában, ahol 2014-ben 12%-kal, 2019-ig összesen 30 %-kal emelkednek a lakásárak.
Zsúfolt nagyvárosok
Ezzel párhuzamosan egyre súlyosbodik a lakáshiány is Európa-szerte. Mind nagyobb a szakadék a kereslet és a kínálat között: 2012-ben Londonban 16 ezer, Bécsben 5000 új lakással volt kevesebb a szükségesnél. A brit kormány 3 millió fontot (3,79 millió euró) különített el a következő két évre 25.000 új otthon építésére. A 2014 júniusában megnyitott, az energia-hatékony felújításokat támogató alapot ugyanakkor be kellett zárniuk, mert a 120 millió fontos keret máris elfogyott (fejenként legfeljebb 7600 font – 9590 euró támogatást adtak). Csökkentek a lakásépítések Franciaországban is, ott a kormányzati máris az építési beruházásokat támogató intézkedéseket jelentett be.
A Shelter nevű, lakhatással foglalkozó szervezet felszólította a londoni kormányt, hogy tegyen lépéseket megfizethető lakások építésére, illetve olyan alternatívák kidolgozására, amellyel segíti a kevésbé tehetősek otthonhoz jutását és leszorítja a lakásárakat. A magas lakásárak miatt Angliában 1,97 millió dolgozó fiatal kényszerül a szüleivel élni.
Az európai városok lakosságának 17 százaléka él zsúfolt körülmények között, a szegények között ez az arány 30 százalék (Lengyelországban csaknem 65%). A családok mérete is megváltozott a korábbiakhoz képes: a háztartások több mint fele egy- vagy kétszemélyes. A lakhatási kiadások folyamatosan emelkednek, az európai lakosok 12 százaléka jövedelmének csaknem felét erre költi.
Lakásépítés nélkül nem megy
A lakásépítés alakulásának óriási gazdasági jelentősége van. Az európai építőiparban 20 millió ember dolgozik, mintegy 3 millió cégben ezen a területen – ebből mintegy 4 millióan a lakásépítésben. Az EU tagállamaiban 20 millió munkavállalót, 3 millió céget érint, és ide köthető az EU-s GDP 10 százaléka.
Innováció-gerjesztő hatása is nagy a különböző szakterületeken: energia-hatékonyság, logisztika, tervezés, épületüzemeltetés, épületgépészet, újrahasznosítás, környezetbarát építőanyagok gyártása.
A lakásépítések támogatása számos további pozitív hozadékkal jár:
– a társadalmi stabilitás és a beilleszkedés támogatása;
– költséghatékony szemlélet támogatása: egyensúlyt teremt a magas technológiai követelmények, a házi megoldások és a költségek között;
– alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energia-hatékony otthonok építésének elősegítése az EU energia- és klíma-célkitűzéseinek megfelelően;
– a fenntartható növekedés és munkahelyteremtés egyik pillére.
A lakásépítéshez mindenképpen politikai elkötelezettségre van szükség, hiszen a szabadpiac a megfizethetőséget nem tudja biztosítani. A lakásépítések célzott támogatása elengedhetetlen a közép- és alsóbb kategóriájú lakások esetében a társadalmi feszültségek enyhítése, az áremelkedések kompenzálása és a szegényebb rétegek lakáshoz juttatása érdekében.
Forrás: TBE, Forrás: De Volkskrant, cBanque, Challenges, BBC News, Irish Times, Daily Mail, L’Echo, Echonet, The Times, Guardian