Lehetne forrást találni a lakhatási problémák javítására

Habitat for Humanity Magyarország a lakhatási szegénységről tegnap közzétett 2014. évi jelentése azt mutatja, hogy a szegénységben élők helyzete tovább romlott, és a szegénnyé válás veszélye leginkább a gyermekes családokat fenyegeti.

A következmények – gyakran vitatható – kezelésére költött összegekből bőven jutna pénz a szegénységbe lecsúszás megelőzésére, ha nem csak az intézményi szintű megoldásokra fókuszálna a kormányzat és a hatóságok. A lakhatási célú kiadások (közel 191 milliárd forint 2014-ben) továbbra is döntően középosztályi, első sorban lakástulajdon szerzést támogató programokat támogattak, és kevesebb forrás jut a szociális célzott támogatásokra.

A jelentést elkészítő és bemutató Habitat for Humanity Magyarország szakértőket hívott meg a tanulmány által felvetett problémák és kérdések megvitatására.

A beszélgetés talán legfőbb – több szakértő által is megfogalmazott – kérdése az volt, hogyan tud hasznosulni egy ilyen tanulmány. És ehhez kapcsolódva: mit tehetnek ennek érdekében szakmai és civil szervezetek, illetve az önkormányzatok.

Azért különösen kritikus ez a kérdés, mivel a kormányzatnak nincs lakáspolitikája. Egyes intézkedéseket látunk, de jó ideje nincs deklarált lakáskoncepció. Sem kormányzati lakásügyi felelős.

Sőt Győri Péter a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) igazgatója szerint szakpolitika nincsen, csak kampánycélú intézkedésekkel találkozunk.
Misetics Bálint szociálpolitikus hangsúlyozta, nem is kapunk szakmai érveket ezekre az intézkedésekre, hiszen nincs is mögöttük semmilyen megalapozott felmérés, tanulmány, koncepció.
Kőszeghy Lea lakáspolitikai szakértő, a Habitat for Humanity Magyarország munkatársa úgy látja, hiányzik a koherens gondolkodás, pedig vannak a szakma által elfogadott konszenzusok, de a szakma és a kormányzati döntések jó ideje külön vágányon mozognak.

Szomorú példa erre az idén márciustól megszüntetett állami normatív lakásfenntartási támogatás. A támogatás fontos szerepet töltött be az alacsonyabb jövedelmű családok körében, és országosan azonos feltételekkel volt hozzáférhető, bár nagyon alacsony összegű volt (átlagosan mindössze 3871 Ft/hó). 2015. március 1-től önkormányzati hatáskörbe került a települési támogatás részeként, amivel csökken a kiszámíthatósága, nagy területi különbségek alakulhatnak ki, a jogosultsági feltételek kizárhatnak korábban jogosult családokat, sőt a hozzáférhetőséget nagyban befolyásolják a helyi, akár szubjektív szempontok is.
A rezsicsökkentés hosszú távon ugyancsak a társadalmi egyenlőtlenségek növekedésének irányába hat – mondta Misetics Bálint. Hozzátette: nem azért él Magyarországon ennyi szegény ember, mert Magyarország szegény ország, hanem, mert ilyen intézkedések és mechanizmusok történnek.

Kőszeghy Lea megfogalmazta a TLE által is gyakran hangsúlyozott tételt: ha van politikai akarat rá, akkor van mód változtatni a kialakult helyzeten.

Szóba került az is, milyen lehetőségeik vannak az önkormányzatoknak lakosaik lakhatásának, szociális helyzetének javítására. Győri Péter többször hangsúlyozta, hogy bizonyos önkormányzatoknak szinte semmilyen lehetőségük nincsen, nagyon bizonytalan helyzetben vannak, mások azonban talán nem használják ki minden lehetőségüket ezek a területen.

Szabó Rebeka Zugló lakhatási ügyekért felelős alpolgármestere arról beszélt, milyen megoldásokat keresnek a kerületben a lakhatás javítására. Amellett, hogy pótolták a kiesett normatív lakásfenntartási támogatást, igyekeznek a többségében rossz állapotú önkormányzati lakások közül minél többet lakhatóvá tenni, és a legszegényebbeknek is fedelet biztosítani. amellett, hogy a korszerűsítésre forrásokat kell találni, fenntartható építészeti megoldásokat keresnek. Fontosnak tartja egy közösségi bérlakásszektor megvalósítását, amely – különböző szinteken – tömegek számára jelenthetne támogatott, elérhető lakhatást. Ehhez azonban építeni is kellene. Egyelőre a SZOL (szociális lakásügynökség) programban gondolkodnak, amelyben magánlakásokat tudnának bevonni be a bérlakásszektorba.
Zugló példát szeretne mutatni abban, hogy a jelenlegi mozgástérben is tehet valamit egy önkormányzat, ha igazán akar.

A jelentés teljes változata:

http://www.habitat.hu/files/HABITAT_2014_lakhatasi_jelentes_hosszu_002.pdf

A jelentés rövid változata:

https://igylakunk.hu/wp-content/uploads/2015/10/gyorsjelentes_press_compressed.pdf

Kapcsolódó cikk:

Százezrek élnek egészségtelen lakásban Magyarországon