Ígylakunk-interjú – Az ingyenes lakossági szigetelési programban megtorpanás látszik, ami az építőipari szereplőknek komoly kockázatot jelent, és a háztartások számára is bizonytalanságot okoz. Szalai Gyula független szakértővel arról beszélgettünk, mi állhat a lassulás mögött, miközben bőven lenne kivitelezői és építőanyag-kapacitás jóval több családi ház energiahatékonysági korszerűsítésére is.
Ígylakunk: Felröppent az a híresztelés, hogy gond lehet az EKR-programmal, leállt vagy le fog állni. Mi a valóság?
Szalai Gyula: Ahogy mondani szokták: nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ebben az esetben is van alapja ennek.
Ahhoz, hogy ezt megértsük, azt kell tisztázni, mi támasztja a hitelesített energiamegtakarítások, vagyis a HEM-ek iránti keresletet. Mert ha van kereslet a HEM-ekre, akkor van finanszírozás is: a HEM-ek vételára, illetve a HEM-ek eladásából származó bevétel biztosítja a beruházások fedezetét.
A magyar EKR-kötelezetti körben az energiakereskedők és az üzemanyag-forgalmazók vannak jelen. A teljes HEM keresleti piacot nézve az MVM Next részesedése nagyjából 40 százalék, de ha kivesszük az üzemanyag-kereskedőket, akkor már körülbelül 70 százalékról beszélünk. Ez azért kulcskérdés, mert a lakossági szigetelési programban valójában az energiakereskedők támasztanak keresletet a HEM-ekre.
Nagyon leegyszerűsítve: ez a piac most nagyrészt azon áll vagy bukik, hogy az MVM Next mutat-e még keresletet a HEM-ek iránt. Ha neki elfogy a kereslete, mert már időarányosan beszerezte a szükséges mennyiséget, vagy akár előre-vásárlással is, akkor a piacról gyakorlatilag eltűnik a kereslet döntő része, nagyságrendileg a 70%-a. Ilyenkor a program minimum belassul, de akár meg is állhat. Természetesen az MVM Next mellett a többi energiakereskedő is mutathat keresletet, de az időarányos teljesítés az ő esetükben is már valószínűleg rendben lehet.
Ezért azt gondolom, hogy ha eltűnt (vagy jelentősen visszaesett) a HEM-ek iránti kereslet, akkor ez akár rendszerszintű megtorpanás is lehet.
Ígylakunk: Miért éppen 2026 tavaszán vált bizonytalanná a program folytatása?
Szalai Gyula: Az igazi megtorpanás szerintem még csak most jön. Erre azért fontos felhívni a figyelmet, hogy azok a beruházók, akik HEM-eket keletkeztetnek, ne járjanak úgy, mint másfél évvel ezelőtt: beleteszik az energiát és a pénzt a teljes értékláncba, aztán a végén nem tudják értékesíteni a HEM-eket.
A program csak akkor tud jól haladni, ha az EKR-kötelezettek előre kiszámítható és szerződésben garantálható keresletet támasztanak a HEM-ek iránt. Ha csak az MVM Csoportot nézzük, akkor a 2025–2027-es csúcsévekben nagyjából 80 ezer háztartás padlásfödém-szigetelésére elegendő kereslet látszik ebből az irányból.
A gond az, hogy nem tudjuk, hol tart most az MVM ezzel a beszerzéssel. Erről nincs nyilvános információ, és ez teszi igazán kiszámíthatatlanná a piacot. Nem tudjuk, hogy az idei kötelező mennyiséget már beszerezték-e, és azt sem, hogy előre vásárolnak-e a következő évekre.
Mivel 2028-tól már markánsan csökken a kötelezettség, és ezzel együtt a kereslet is, most valójában az a kérdés, hogy ebből a három évre számolt keresletből mennyi fogyott el már. Nekem az az érzésem, hogy nagyon közel vagyunk a plafonhoz, de ez becslés. Érzésem szerint az MVM 2026-ra már nem fog érdemi mennyiségben HEM-et vásárolni. Hacsak, a következő évek kötelezettsége érdekében nem hozza előre beszerzései egy részét vagy egészét.
Ígylakunk: Mi a helyzet a többi kötelezettel?
Szalai Gyula: Mivel ez a program nagyon népszerű volt, számos piaci szereplő jelentős mennyiségű HEM-et gyártott már készletre, vagyis elég nagy kínálat alakult ki. Ha nagy a kínálat, és versenyképes áron lehet vásárolni, akkor logikus feltételezés, hogy az MVM-en kívüli kötelezettek már biztosították a 2026-os fedezetüket, sőt akár további évekre is bevásárolhattak.
Nagyon leegyszerűsítve: a jogalkotó eredeti célja jó volt, amikor megemelte a kötelezettséget, csak valószínűleg nem eléggé. A piacnak annyira megtetszett ez a lakossági program, hogy a HEM-ek garantált eladhatóságára nagyobb az igény, mint amekkora keresletet a rendszer végül tartósan támasztani tud. Tekintettel a HEM-ek nagyon korlátozott eladhatóságára, amennyiben a kötelezettek nem támasztanak keresletet, úgy gyakorlatilag eladhatatlan termék marad az előállítók készletén.
Ebben az is szerepet játszik, hogy a program a kevésbé tehetős vidéki háztartásokhoz is eljutott, olyanokhoz, akik más módon aligha tudtak volna energiahatékonysági beruházást végrehajtani. Ráadásul a padlásfödém-szigetelés viszonylag egyszerűen szervezhető, kivitelezhető munka, ezért erre gyorsan fel is épült több komplett piaci infrastruktúra, több száz közreműködővel országszerte.
Becslésem szerint országosan akár 2-3 ezer ember is foglalkozhat ezeknek a kivitelezéseknek az anyagellátásával, szervezésével, megvalósításával, hitelesítésével. Sokan rendezkedtek be erre a programra, mert azt az üzenetet értették meg, hogy erre a termékre hosszú távon is jelentős kereslet lesz.
Ígylakunk: Ha az építőipar elbírná, a lakosság pedig igényelné, akkor miért nem emeli meg a jogalkotó a kötelezettségek mértékét?
Szalai Gyula: Ennek a háttere a finanszírozás: vagyis végső soron az, hogy ki fizeti a révészt.
Ez nem klasszikus állami támogatás. Formálisan a kötelezettek fizetik ki a HEM-eket, de valójában ezt a versenypiaci energiafogyasztók és a költségvetési kompenzáció állják. A kötelezettek ugyanis az energiahatékonysági vagy EKR-díjat jellemzően továbbterhelik saját versenypiaci fogyasztóikra, tehát a villamosenergia és a földgáz árában megjelenik az EKR-költség. Ez alól a lakosság (az egyetemes szolgáltatás) természetesen kivétel, hiszen feléjük nem kerül továbbterhelésre az EKR okozta költség. A lakosság helyett egy állami kompenzációs mechanizmus fizeti az EKR-felárat.
Az MVM Next helyzete ebből a szempontból speciális, mert részben költségvetési forrásból, részben a versenypiacról tudja az EKR okozta többletköltségeinek fedezetét biztosítani. Vagyis itt az a kérdés, hogy mit bír el a versenypiaci felár, és mit bír el a költségvetés.
Ha növeljük az EKR-kötelezettséget, akkor nő a továbbhárított tarifaelem is, és nő az MVM kompenzációjához kapcsolódó költségvetési teher is. Ennek pedig közvetlen hatása van az ipari és kereskedelmi fogyasztók versenyképességére az energiaárakon keresztül.
Ígylakunk: Összességében mi okozza a mostani bizonytalanságot?
Szalai Gyula: Az biztos, hogy nem kivitelezői kapacitáshiányról és nem anyaghiányról beszélünk. Az építőipar készen állna jóval több ilyen megrendelés teljesítésére is, és erre szüksége is lenne, különösen a kis- és közepes vállalkozásoknak.
A bizonytalanságot a kereslet eltűnése, illetve kiszámíthatatlansága okozza. Egészen pontosan leginkább az, hogy a nagy kötelezettek így az MVM Csoport részéről is mekkora kereslet várható, és erről miért nincs több és megbízhatóbb információ.
Ha a keresleti piac (azaz a kötelezettek) legalább egy évre előre szerződésben garantálnának kiszámítható keresletet a nagy integrátorok felé, ahhoz tudna alkalmazkodni a gyártói oldal. Ennek hiányában viszont most már hallani olyan kihasználatlan készletekről, amelyeket kifejezetten erre a programra szereztek be, és olyan kivitelezői hálózatokról is, amelyek kénytelenek voltak megállni. Vagyis itt már nem elméleti bizonytalanságról beszélünk, hanem nagyon is valós piaci kockázatról.
Ígylakunk: Szakpolitikai szempontból milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a lakossági szigetelési program 2026-ban is kiszámíthatóan és széles körben elérhető maradjon?
Szalai Gyula: Én azt gondolom, hogy maga a termék jó, és a szakpolitikai szándék is jó. A piac fel van készülve, az egész értéklánc készen áll: a kivitelezők, az anyaggyártók, a logisztikai és hitelesítő szereplők is. Ez a szegmens akár évi több százezer háztartást is ki tudna szolgálni.
Ha igaz az az állítás, hogy már nagyjából 100 ezer háztartás körül jár a program, akkor szerintem nagyjából elfogyott a kereslet. Közben pedig kínálati bőség alakult ki, egyes becslések szerint több százezer gigajoule eladatlan HEM van a piacon.
Gyors beavatkozásként el lehetne képzelni azt, hogy az MVM Csoportot arra ösztönözzék, hogy a későbbi évekre előre vásároljon. Csakhogy ezzel a későbbi keresletet hoznák előre, vagyis amit most megoldunk, az később hiányozni fog. Ezért itt valójában nem egyszerű tűzoltásra, hanem kiszámíthatóbb, új szakpolitikai pályára lenne szükség.
Ígylakunk: Mit üzenne azoknak a háztartásoknak, akik most szeretnének jelentkezni: érdemes még belevágniuk idén, és milyen feltételek vagy kockázatok változhatnak a következő hónapokban?
Szalai Gyula: Azt üzenném nekik, hogy bátran regisztráljanak, de legyenek türelemmel. Előfordulhat, hogy a program lassulása vagy a kereslet átmeneti eltűnése miatt a kivitelezések nem a következő hetekben vagy hónapokban valósulnak meg, hanem csak fél vagy akár egy év múlva.
De ha már regisztráltak, vesztenivalójuk alapvetően nincs. Ha lesz kereslet a HEM-ekre, akkor a kivitelezés meg fog történni. Ha pedig átmenetileg nem lesz, attól még anyagi veszteségük nem keletkezik, legalábbis a padlásfödém-szigetelési programban, ahol nincs önerő.
Most is vannak kivitelezők, akik dolgoznak, főként korábban megkötött szerződések alapján. De az is látszik, hogy készletre gyártani ilyen piacon komoly kockázat. Ha valaki háztartásonként bruttó 600-800 ezer forintos költséggel előre betáraz, és ezt nem tudja eladni, az megoldhatatlanul nagy veszteség termel.
Ezért lenne fontos, hogy legyen konkrét információ és garantálható HEM-átvételi környezet a közeljövőre nézve, mert enélkül a következő hónapokban lehetnek olyan vállalkozások, amelyek egyszerűen nem tudják tovább vinni ezt a modellt.
Ígylakunk: Ha jól értem, a háztartások nem kerülhetnek veszélybe?
Szalai Gyula: A háztartások alapvetően biztonságban vannak, mert ők ennek a programnak a haszonélvezői. A padlásfödém-szigetelésnél nem kell önerőt beletenniük, ezért itt az anyagi kockázat minimális.
Más a helyzet, ha valaki ennél komplexebb beruházásba megy bele, például nyílászárócserébe vagy fűtéskorszerűsítésbe, mert ott már lehet önerő. Ilyenkor nagyon fontos, hogy csak akkor fizessenek, ha a munka elkészült, vagy legfeljebb a készültségi foknak megfelelően fizessenek részletekben.
Én azt mondanám: vagy a teljesen térítésmentes programban vegyenek részt, vagy csak a végén fizessenek. Természetesen ebben az iparágban is lehetnek szélhámosok, de az ingyenes lakossági programban már komoly ellenőrzés van, a NAV és az Energiahivatal oldaláról is, és számlaadási kötelezettségük is van a vállalkozóknak.
