A megfizethető, biztonságos és fenntartható lakhatáshoz való hozzáférés Európa-szerte problémát okoz a településeknek, amelyek sokszor hasonló problémákkal szembesülnek, ugyanakkor nagyon különböző megoldásokkal próbálják azokat kezelni. Néhány olyan működő, jó gyakorlatot mutatunk be, amely példa lehet más települések számára is.
Mindegyik program a legújabb fenntartható településfejlesztési megoldások közé tartozik, amelyeket hivatalosan az URBACT* Jó Gyakorlatok közé választottak – nemcsak helyi hatásuk, részvételi és integrált megközelítésük, hanem más települések számára való átadhatóságuk miatt is.
Az ingatlanfejlesztők versenyeztetése
Bécs világviszonylatban vezető szerepet tölt be a megfizethető lakhatás területén, mind a mennyiség, mind a minőség tekintetében, és a városban folyamatosan bővül a széles rétegek számára elérhető, magas színvonalú lakások kínálata. A fejlesztői versenyeztetés a siker elérésének kulcsfontosságú eszközei.
A wohnfonds_wien által szervezett pályázatok célja, hogy a magánfejlesztők olyan projekteket valósítsanak meg, amelyek gazdaságosak, társadalmilag fenntarthatók, építészetileg igényesek és ökológiai szempontból is előremutatók. Bécsben minden támogatott új építésű projektet minőségi kritériumok alapján kell értékelni, például egy ingatlanfejlesztői versenyeljárás keretében. A négypilléres értékelési modell biztosítja a minőség kiegyensúlyozott megítélését minden új projekt esetében.
A benyújtott terveket egy interdiszciplináris zsűri bírálja el, és csak azok a fejlesztések kaphatnak támogatást, amelyek mind a négy minőségi területen jól teljesítenek. Ez az átlátható, részvételi alapú folyamat elősegíti a kreativitást és az innovációt a lakhatás terén, miközben a város hosszú távon fenntartható fejlődését is szolgálja. A modell eddig több tízezer támogatott lakást eredményezett, és hozzájárult a lakhatás minőségi szintjének növeléséhez.
1995 óta a fejlesztői pályázatok révén mintegy 46.000 támogatott lakás jött létre, és mintegy 100.000 embernek biztosítottak lakhatást.
A bécsi gyakorlat példaként szolgálhat más európai városok számára is, különösen a közszféra szerepvállalásának és a szigorú ellenőrzésnek köszönhetően. A megfizethető lakhatáshoz a közszféra, az önkormányzatok beavatkozására van szükség, mégpedig támogatások, területrendezés és egyéb eszközök révén, amelyek átláthatóak és igazságosak. A fejlesztői verseny átadása a szociális lakhatás helyi jogi és kulturális feltételeinek figyelembevételét is megköveteli. A versenymodell és a négypilléres értékelési rendszer rugalmasan adaptálható más helyi körülményekhez.
A magánlakás-állomány megújításának új keretrendszere
A párizsi Clichy-sous-Bois, Grigny, Mantes-la-Jolie és Villepinte városrészek magántársasházai súlyos műszaki és pénzügyi problémákkal küzdenek. A területi földhivatal (EPFIF) által koordinált ORCOD-IN program bontásokat, szociális lakásokká alakítást, közterületi fejlesztéseket és szociális támogatást is magában foglal, partnerségben az állami és önkormányzati szereplőkkel. 2024 áprilisáig közel 60%-os lakásfelvásárlás, jelentős számú átköltöztetés és három fejlesztési övezet létrehozása történt meg. A négy városrészben végzett munkát a helyi önkormányzatok, az állam és az állami szervek által aláírt megállapodások határozzák meg.
A városfejlesztés három dimenziót ölel fel: környezeti, gazdasági és szociális. Jelentős energiahatékonysági beruházások, zöld közterületek, kereskedelmi infrastruktúra fejlesztése és szociális munkával kísért lakossági támogatás valósult meg.
Kiemelt figyelmet kapott a lakosok bevonása, tájékoztatása és a magántulajdonosok ösztönzése, például képzések és részvételi folyamatok révén.
A lakosok tájékoztatása érdekében olyan kommunikációs eszközöket használnak, mint a hírlevelek, plakátok és weboldalak, valamint nyilvános találkozókat szerveznek. Minden városrészben van egy projektközpont, ahol a lakosok információt kaphatnak, és ahol a szociális munkások segítséget nyújtanak.
A magántulajdonosok bevonása elengedhetetlen a társasházak felújításához, mivel nekik kell szavazniuk és segíteniük kell a munkálatok finanszírozásában. A képzések és rendezvények bemutatják a felújítás előnyeit, és javítják az épületkezelési készségeket.
A Neptune társasház példája jól mutatja a program kézzelfogható eredményeit: az eladósodás csökkent, az energiahatékonyság javult, és a felújításhoz jelentős támogatás társult. A tapasztalatok más európai városok számára is hasznosak lehetnek, különösen a kiszolgáltatott, a felújításokra csak korlátozottan költeni képes magántulajdonosok támogatása terén. A siker kulcsa a politikai akarat, a hosszú távú tervezés és az állami finanszírozás biztosítása.
Több magyar város – Fót, Miskolc, Nyíregyháza, Püspökszilágy, Veszprém – is szerepel az URBACT jó gyakorlatok sorában olyan programokkal, mint a zöldterületek fejlesztésétől kezdve a vízvisszatartáson és a vadvirágos gyepgazdálkodáson át az integrált társadalmi beavatkozásokig. A magyar, valamint a többi jó gyakorlatnak választott programról az URBACT oldalán található bővebb információ.
Átvilágítás a biztonságos lakásbérlésért
Az ILHO (Investigation Logement Huisvesting Onderzoek) a belgiumi Schaerbeek városában működő lakásvizsgálati rendszer, amely multidiszciplináris csapattal lép fel a nem megfelelő lakhatási körülmények és a kizsákmányoló bérbeadók ellen. A rendszer célja a lakások minőségének javítása, a bérlők támogatása, valamint az adatok pontosítása annak érdekében, hogy átláthatóbbá váljon, ki hol él.
Az ILHO az önkormányzati osztályokat és külső partnereket bevonva átfogó képet nyújt a helyi lakáshelyzetről, és konkrét intézkedéseket tesz a problémák felszámolására.
A rendszer környezeti, gazdasági és szociális szempontból is átfogó megközelítést alkalmaz. Az energiateljesítmény javítása érdekében felújításokat ösztönöz, koordinálja az adatok megosztását a szolgálatok között, valamint segíti a kiszolgáltatott bérlőket jogi és adminisztratív ügyekben.
Arra is ösztönzik a lakástulajdonosokat, hogy az energiateljesítmény javítása érdekében újítsák fel épületüket. Partnerszervezetük ingyenes műszaki és tervezési tanácsadást kínál a lakások felújításához, valamint pénzügyi támogatást. Felveszik a kapcsolatot a bérbeadókkal is, hogy felszólítsa őket a nem megfelelő épületek felújításához szükséges lépések megtételére, és segítséget nyújt a bérlőknek szociális és jogi igényeik kielégítésében. Megvalósult eddig több száz épület felmérése, felújítási támogatás nyújtása.
A program elősegíti a fenntartható városfejlesztést, a társadalmi egyenlőség növelését és a lakhatáshoz való méltányos hozzáférést. A rendszer sikerének kulcsa a helyi lakáshelyzet pontos ismerete, a hatékony partneri együttműködés, valamint a politikai támogatás. Belgium több települése már adaptálta a modellt, és rendszeresen megosztják tapasztalatokat önkormányzati találkozókon.
Önkormányzatok a lakhatásért címmel hirdetett tavaly pályázatot a Habitat for Humanity Magyarország, amelyre a 2019–2024-es önkormányzati ciklusban a lakhatás ügyével kiemelten foglalkozó és a lakhatási szegénység enyhítésére előremutató intézkedéseket bevezető önkormányzatok jelentkezhettek. A felhívásra 39 önkormányzat jelentkezett Budapestről és 15 vármegyéből.
A pályázatokból gyűjtemény és áttekintő tanulmány készült a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont közreműködésével. A jó gyakorlatok kiadvány célja, hogy településvezetők, önkormányzati képviselők, települési intézményrendszerben dolgozó szakemberek, valamint lakhatással foglalkozó helyi civil szervezetek számára lehetséges utakat mutassanak a lakhatási problémák kezelésére, és új megoldások kipróbálására.
A tanulmány betekintést nyújt a települési önkormányzatok lakhatási kihívásaiba, a lakáspolitikában elért sikereibe és jövőbeli terveibe, valamint rámutat az önkormányzatok lakáspolitikai mozgásterének főbb jellemzőire és az alkalmazott sokszínű lakáspolitikai eszközrendszerre, ezáltal segítve más önkorkormányzatok számára is lakáspolitikai beavatkozásaik újragondolását és kiegészítését.
*Az URBACT az európai fenntartható városfejlesztést segítő, tapasztalatcserét és tanulást támogató program, amely hozzásegíti a városokat, hogy a főbb városi kihívásokra közösen megoldásokat dolgozzanak ki. Tematikus hálózatokon belül lehetővé teszi a városok közötti együttműködést és ötletcserét, a helyi érdekeltek készségeinek fejlesztésével az integrált és részvételi politikák megtervezésében és végrehajtásában, valamint a tudás és a jó városi gyakorlatok megosztásával.
