Csökkenő népesség, üresedő lakások

KSH / igylakunk.hu

Magyarországon a legtöbb lakott lakás téglából épült, három szobás, 84 négyzetméter alapterületű. A 4,4 milliós lakásállomány 12 százaléka (550 ezer darab) nem lakott, az üres lakások többsége kistelepüléseken található – derül ki a KSH tavalyi kis népszámlálásából, amelyet most publikáltak.

A 2016-ban a lakásállomány nagysága 4 404 518 volt. A lakásállomány 21%-a Budapesten, 52%-a más városokban, 28%-a községekben található.

KSHmicrocenzus lakasallomany

Tavaly a 4,4 milliós lakásállomány több mint 12 százaléka volt lakatlan, illetve idényszerűen lakott, vagy nem lakhatási céllal használt, míg 2011-ben ez az arány 11 százalék, 2001-ben pedig csak 9,2 százalék volt. Az üres lakások számát a népesség fogyása, a kistelepülések elöregedése, a falvakból való elvándorlás növelte, de a nagyvárosi lakások irodai célú hasznosításának elterjedése is az okok közé tartozik – olvasható a Mikrocenzus 2016 című, szerdán publikált kiadványban.

Hol van a legtöbb üres lakás?

Budapest kivételével minden településtípusra, illetve minden megyére jellemző a nem lakott lakások számának és lakásállományon belüli arányának növekedése, amely Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok, Tolna és Heves megyében a legmarkánsabb, 4 százalék fölött. Az említett megyék közül az első háromban országos szinten is a legnagyobb az üres lakások aránya.

2016-ban a lakásállomány több mint 12%-a tartozott a nem lakott – más célra használt, idényszerűen lakott vagy üresen álló – lakások körébe. 2011-ben ez az arány 11, 2001-ben 9,2% volt. A jelenséget több tényező befolyásolta, amelyek területi sajátosságokat is mutatnak. A népesség fogyása, a kistelepülések lakosságának elöregedése, a munkalehetőség hiánya miatt a falvakból történő elvándorlás, a nagyvárosi lakásokban működő irodák, üzleti vállalkozások, valamint a
csak idényszerűen, pl. üdülésre használt lakások mind a nem lakott lakások számát növelik.

KSHmicrocenzus üres

Településtípusonként míg Budapesten a 2011-ben mért lakásmennyiségnek csak 91 százaléka volt üres 2016-ban is, a községekben 120 százalékára nőtt a 2011-ben mért volumen. Összesen 550 ezer otthon lakatlan az országban, ebből 107 ezer a fővárosban található, ahol az össz lakásszám 908 ezer. Az 1,2 milliós községi lakásállományból pedig 182 ezer lakás árvult el 2016-ra.

Legszívesebben téglából építünk

A lakott lakások közel kétharmada tégla építésű, a panelek aránya 14 százalék, 13 százalékuknak pedig vályog a falazata. Budapesten minden negyedik lakott lakás panel, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Fejér megyében 17-20 százalék közötti az arányuk. A vályog a négy alföldi megyében, valamint Tolnában jellemző (23-37 százalék).

KSHmicrocenzus falazat

2016-ban a lakott lakások 98 százaléka magánszemélyek, 1,3%-a települési önkormányzat, 0,5%-a egyéb intézmény tulajdonában volt. Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban az átlagosnál valamivel nagyobb a nem magántulajdonú lakások részesedése, arányuk Budapesten 3,3%.

A lakók 90%-a tulajdonosként, 8,3%-a bérlőként, 1,4%-a más jogcímen élt a lakásban. A bérlők alacsony aránya azt mutatja, hogy a lakásbérlés továbbra sem tartozik az általános lakhatási módok közé, aminek oka egyrészt a jövedelmekhez viszonyított magas bérleti díjak, másrészt az önkormányzatibérlakás-vagyon szinte teljes hiánya.

KSH microcenzus jogcim2
Budapesten, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban a legmagasabb a bérleti jogviszony aránya. A többi városban és a községekben az országos átlagnál nagyobb tulajdonosi és jóval kisebb arányú bérleti lakáshasználat az általános.

Az átlagos lakás

Országos szinten a lakott lakások ,6%-a egyszobás, 32%-a kétszobás, 33%-a háromszobás, 29%-a négy vagy annál több szobás volt. Csupán a lakások nem egészen 7 százaléka egyszobás, ám a fővárosban a lakások 14 százaléka tartozik ebbe a körbe.
2011 óta 6 négyzetméterrel nőtt az átlagos alapterület, vagyis 2016-ban az átlag lakás 84 négyzetméteres volt. A 40 négyzetméteresnél kisebb garzonok 15 százalakos budapesti aránya háromszorosan verte az országos átlagot. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya tovább nőtt, már minden harmadik–negyedik lakott lakás ebbe a kategóriába tartozik.

KSHmicrocenzus alapterület

A felmérés szerint 2011 óta javult az állomány komfortossága, a lakott állomány csaknem 99 százalékába bevezették a vezetékes vizet, 97 százalékában megoldott a meleg folyó víz, 98 százalékában a szennyvízelvezetés. A közcsatorna elérése a 2011-es 77 százalékról 2016-ra 87 százalékra nőtt, a vízöblítéses WC-vel való ellátottság 96 százalékra emelkedett.

A közműellátottság növekedése ellenére több mint 50 ezer lakás nem rendelkezett vezetékes vízzel, mintegy 70 ezer lakásban nem megoldott a szennyvízelvezetés. Továbbá 153 ezer lakásban nem volt vízöblítéses WC, és 116 ezer lakásból hiányzott a meleg folyó víz. A legrosszabb felszereltségű lakások a legnagyobb arányban Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók.

Az elmúlt évben száz lakásra átlagosan 249 ember jutott, csaknem ugyanannyi, mint 2011-ben ( 248). A laksűrűség Budapesten a legkisebb, a fővárosban 215 fő él 100 lakásban, szemben a községekben talált 275 fővel.
A legsűrűbben lakott település mégis Budapest volt, ahol átlagosan 3360-an éltek egy négyzetkilométeren. A legsűrűbben lakott megye Pest (196) és Komárom-Esztergom (131), a legritkábban lakott Somogy (50), valamint Tolna, Bács-Kiskun és Békés (60) volt.

A lakosság fogy

Öt év alatt 134 ezerrel csökkent Magyarország népessége a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi kis népszámlálás, úgynevezett mikrocenzus között.
Ez azt jelenti, hogy 2011-hez képest 134 ezerrel kevesebben élnek Magyarországon, ez nagyjából Győr lakosságának felel meg (ott 130 ezren laknak).

Vukovich Gabriella, a KSH elnöke sajtótájékoztatóján azt mondta, rekordgyorsasággal haladnak az adatok feldolgozásával, és a nagyobb mintának köszönhetően majd járási szinten is tudnak adatokat szolgáltatni. A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára.
A felmérést a lakosság 10 százalékának, 440 ezer háztartás bevonásával végezték; a KSH először a népességi adatokról és a lakások jellemzőiről ismertet adatokat.

A lakásállomány régiós eltéréseiről, a fűtési módokról és a népesség számának és jellemzőinek változásairól ITT olvashat még többet.

A mikocenzus publikált kötetei letölthetők innen.

Forrás: Napi.hu, Index.hu