Az elmúlt három évben közel felére csökkent a kiadott építési engedélyek száma Ausztriában, számuk 2023-ban mindössze 47.200 volt. Az új építkezések jelentős visszaesését a megemelkedett kamatlábak és szigorúbb hitelnyújtási irányelvek okozzák. Ugyanakkor a lakáscélú támogatási kiadások 2,2 milliárd euróra nőttek, ezek fókusza egyre inkább a felújítások felé tolódik – derült ki egy friss statisztikából.
Az építési engedélyek száma 2023-ban 47.200-ra csökkent, és ezzel az utóbbi években megfeleződött. A 2010-es években ma csúcs 85.000 fölött volt.) A támogatott lakóegységek száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat. Ugyanakkor a támogatási kiadások 2,2 milliárd euróra emelkedtek. A tendencia összességében 2024-ben is folytatódik.
„Évek óta egy aggasztó negatív spirálban vagyunk, amelyet a csökkenő építési engedélyek, magas nyersanyagárak, növekvő lakhatási költségek és a demográfiai változások jellemeznek” – mondta Robert Schmid, a gazdasági kamara falazóelemeket és kerámia építési termékeket gyártó cégeit tömörítő csoportjának elnöke. A szakmai szövetség ma bemutatta a 2023-as lakásépítési támogatási statisztikát, amelyet minden évben az Ingatlan-, Építésügyi és Lakásügyi Intézettel (Institut für Immobilien, Bauen und Wohnen – IIBW) közösen készítenek.
A negatív hatások 2024-ben is folytatódnak
„2024-ben is arra számítunk, hogy az építési engedélyek száma tovább csökken. Ez azt jelenti, hogy a negatív dominóhatás folytatódni fog. Most sürgősen stabilizálni kell az építőipari termelést és a megfizethető lakások kínálatát, és el kell kerülni a lakáspiacokat, az építőipart és az építőanyag-ipart érő tartós károkat. Még ha a felújítás – amely a fűtéstechnika mellett az építőipari munkákat is magában foglalja – növekedési pályát mutat is, ez közel sem elég ahhoz, hogy ellensúlyozza az új építkezésekben bekövetkező veszteséget” – hangsúlyozza Schmid.
Wolfgang Amann, a tanulmány szerzője és az IIBW ügyvezetője a 2023-as lakásépítési támogatási statisztika részleteit ismertette:
- az új építkezések továbbra is jelentősen csökkennek: az építési engedélyek száma 2022-ben közel 65.000-ről 2023-ra 47.200-ra esett. Ez 35%-kal alacsonyabb a tízéves átlagnál. A csökkenést elsősorban a megemelkedett kamatlábak és a hitelnyújtási irányelvek szigorítása okozta. 2024-re további visszaesést jósolnak.
- a népességarányos lakásépítési ráta csökken: az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma 2023-ban országosan 3,8 volt, míg 2022-ben még 5,6, a 2010-es évek végén pedig közel 8. A tartományok közötti összehasonlításban Bécs (5,3), Vorarlberg (5,1) és Tirol (4,0) az átlag felett, míg Stájerország (3,0) és Salzburg (2,8) átlag alatt voltak.
- a támogatási kötelezettségvállalások 2023-ban is csökkentek: összességében 2023-ban még 17.000 támogatási kötelezettségvállalás volt (13.200 emeletes lakásokra és 3.800 családi házakra). Az előző évben ez a szám még 17.600 volt. A saját tulajdonú lakások támogatásának száma Alsó-Ausztria és Felső-Ausztria kivételével szinte minden szövetségi államban csak az alacsony három számjegyű tartományban volt.
- a támogatási kiadások tavaly újra növekedtek: miután 2021-ben és 2022-ben a lakásépítési támogatások 2 milliárd euró alá estek, 2023-ban 16%-kal, 2,2 milliárd euróra emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy ismét elérték a tízéves átlagot (az 1990-es évek közepétől a 2010-es évek közepéig a támogatási volumen 2,4 és 3 milliárd euró között mozgott).
- a hangsúly áthelyeződött a felújításokra: a tartományok felújítási támogatási kiadásai 2023-ban 690 millió eurót tettek ki. A szövetségi kormány környezetvédelmi támogatásaival együtt 1,05 milliárd eurót fordítottak a lakóházak felújítására. Ez 50%-kal magasabb a tízéves átlagnál, és egyértelműen jelzi, hogy a támogatások az új építkezésekről a felújítások felé tolódtak el. Különösen erős volt a felújítási támogatás Salzburg, Tirol és Karintia tartományokban.
Cselekvési tervek szükségesek
A tavaly megemelkedett támogatási kiadások csak elsősegélyt jelentettek. Most azonban átfogó intézkedéseket kell bevezetni. Schmid szerint ez különösen a következőket foglalja magában:
- célzott ösztönzők a megfizethető lakhatásért,
- a szigorú hitelnyújtási irányelvek eltörlése vagy legalábbis enyhítése,
- lakáscélú támogatások elkülönítése és vonzóbbá tétele.
„Az alapvető lakásigény kielégítése és a lakásépítés finanszírozása a legfontosabb társadalmi és gazdaságpolitikai kérdések közé tartozik, és olyan cselekvési feladatot jelent, amelyet egyetlen politikai párt sem hagyhat figyelmen kívül” – zárta Schmid.
A kutatásról készült kiadvány az IIBW oldalán olvasható német nyelven.
