Az energiafaló háztartási gépek lecserélése fontos lépés a fenntartható, környezetbarát otthonok megteremtéséhez Magyarországon. Ugyanakkor a lakások energetikai felújítása nélkül továbbra sem lehet hosszú távú, valódi energiamegtakarítást elérni sem családi, sem nemzetgazdasági szinten.
Az Otthon Melege program 2014 szeptemberében indult. Az azóta meghirdetett pályázatok 18,834 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást jelentettek – a szükséges önrész felmutatása mellett – a családok számára. (A kazánok, tüzelőberendezések cseréjére 1 milliárd, a külső, homlokzati nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd, a társasházak energetikai korszerűsítésére 10 milliárd, a háztartási nagygépek (hűtők, fagyasztók) cseréjére 2015-ben több mint 700 millió, mosógépcserére 500 millió forintot osztottak szét. Idén júliustól indul a családi házak energetikai felújítására kiírt pályázat 5 milliárd (2015 szeptemberében még 150 milliárdról volt szó), valamint a legújabb háztartásinagygép-csere program 500 millió forintos nagyságrendben.)
Ezek a pályázatok nyilvánvalóan sok ezer családnak jelentettek és jelentenek segítséget, de eltörpülnek amellett az összeg mellet, amelyet az EU-s operatív program vissza nem térítendő forrása jelentett volna. A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna.
. „Jelenleg nincs akkora forrás a magyar költségvetésben, mely mérhető lenne a KEHOP 90 milliárd forintjához.( A vissza nem fizetendő támogatási keret mintegy 90 milliárd forint, a visszatérítendő pedig 130 milliárd forint lehetett volna. ) Azt pedig egyelőre senki nem tudja, kaphat-e Magyarország bármilyen fejlesztési forrást a következő, 2020 utáni uniós finanszírozási ciklusban – és ha igen, mire. A több millió korszerűtlen, energiapazarló otthon felújítása így megint beláthatatlan időre halasztódik el. A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke, ez a tartós rezsicsökkentés alapja.” – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) programigazgatója.
Az Energiaklub és Magyar Energiahatékonysági Intézet 2015. decemberi felmérése szerint a magyar lakosság 94 százaléka indokoltnak tartja, hogy legyen uniós pályázati támogatás a magyar otthonok energetikai korszerűsítésére. A háztartások mintegy kétharmada nem korszerűsítené otthonát, ha csak saját megtakarításaira és hitelekre támaszkodhatna. Az emberek 87 százalékának nincs megtakarítása, vagyis ők önerőből nem tudják korszerűsíteni ingatlanjukat, hiába térülne meg később a beruházás. A felújítani szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz.
A KEHOP-ban 2020-ig évi közel 13 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatás jutott volna a családoknak – közvetítő rendszeren keresztül – lakóingatlanjaik energetikai korszerűsítésére. Emellett rendelkezésre áll a lakosság számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) évi 19 milliárd forint visszatérítendő támogatás. A MEHI szerint a közvetlen támogatás helyett egy állami garanciaalappal meg lehetne sokszorozni a programok pénzügyi mozgásterét. A lakosság hitelképessége ugyanis gyenge. A hitel törlesztőrészletét viszont akár a korszerűsítések által elért rezsicsökkenés is fedezheti.
Ehelyett…
A kormány döntése alapján a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. megbízást kapott egy 110 milliárd forintos, csaknem nulla százalékos kamatú lakossági hitelprogram kidolgozására, amely „kiváltja” a korábban beígért vissza nem fizetendő lakáskorszerűsítési támogatást. Ebből az is kiderül: a kormányzat végleg szakítani kíván a korábbi gyakorlattal, amikor az épületek energetikai felújítására vissza nem térítendő támogatásért lehetett pályázni.
A tapasztalatok szerint azonban a lakosság nagy része ma már óvakodik a kölcsönök felvételétől, miután erős a pénzintézetek iránti bizalmatlanság, és sokaknak ingatag az anyagi helyzete.
Véleményünk szerint a felújításokra adandó kamatmentes kölcsön akkor lehet ésszerű és elfogadható lehetőség a családok számára, ha a futamidő alatt az energetikai korszerűsítés megtakarításaiból vissza tudják azt fizetni.
Átfogó program nélkül nincs esély
Az elavult épületállomány megújulására megfelelő nagyságú vissza nem térítendő állami támogatások nélkül nincs esély. Márpedig Magyarországon a lakosság energiaigénye az összes felhasználás 30 százalékát teszi ki, vagyis nagyjából megegyezik az ipar energiafogyasztásával. Ennek oka az, hogy a magyar épületállomány energiahatékonysági szempontból rendkívül elavult. A mintegy 4,3 milliós hazai lakásállomány megközelítőleg 70 százaléka szorulna modernizálásra. A falakon, a födémeken és az ablakokon keresztül távozik a hő jelentős hányada, ezért a rezsi 75 százalékát fűtésre és hűtésre kell költeniük a családoknak, holott korszerű hőszigetelés alkalmazásával a jelenleg energiapazarló épületek akár 50 százalék fűtési célú energiát is megspórolhatnának, jelentősen csökkentve a levegőszennyezést és a kiadásokat.
Szakmai számításokból az is kiderül: Magyarországon évi 64 milliárd forintból el lehetne indítani egy olyan lakásrekonstrukciós programot, amely már a második évtől többszörösen megtérülne. Ekkora támogatási keretből évi 25 ezer új munkahely létesülne, s akár 70 milliárd forint költségvetési bevétel is keletkezhetne. Emellett fellendülne a legális építőanyag-forgalom, és egy vissza nem térítendő támogatási rendszer bevezetése segítené az építőiparban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat is.
A TLE és más szakmai szervezetek javasolják továbbá, hogy a lakásépítésekhez hasonlóan a lakásfelújítások után is járjon adókedvezmény a családoknak csökkentett áfa vagy áfavisszaigénylés formájában.
