Átlagosan 977 ezer forintra nőtt a magyar 19–29 évesek megtakarítása, és akiknek van félretett pénzük, azok közül a legtöbben lakáscélra gyűjtenek – derül ki a K&H ifjúsági index 2026 második negyedéves felméréséből.
A fiatalok több mint felének, 56 százalékának van valamilyen megtakarítása. A lakásvásárlás, illetve általában az otthonteremtés kiemelkedik a megtakarítási célok közül: a félretett pénzzel rendelkezők 45 százaléka lakáscélra gyűjt. Ezzel a lakhatás megelőzi az utazást, amelyet 42 százalék, valamint az autóvásárlást, amelyet 36 százalék említett.
A felmérésből az is látszik, hogy a fiatalok egy része egyre tudatosabban próbál pénzügyi alapot teremteni későbbi terveihez. Már 35 százalékuk a hónap elején elkülöníti a megtakarításra szánt összeget, míg korábban ez az arány jellemzően 22–29 százalék között alakult. További közel 20 százalék rendszeresen a hónap végén megmaradó pénzt teszi félre. Mindössze 16 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem takarít meg – ez a felmérés történetének eddigi legalacsonyabb értéke.
Közel egymillió forint az átlagos megtakarítás
A fiatalok átlagos megtakarítása 977 ezer forintra emelkedett, ami rekordot jelent a kutatásban. Az előző hónapban a válaszadók 39 százaléka tudott úgy pénzt félretenni, hogy annak összegét is meg tudta nevezni. Ők átlagosan 115 ezer forintot takarítottak meg egyetlen hónap alatt. A teljes mintára, vagyis a megtakarítani nem tudókat is beleszámítva, havi 62 ezer forint volt az átlag.
Az adatok arra utalnak, hogy a fiatalok egy részénél erősödik az otthonteremtéshez szükséges saját pénzügyi alap megteremtésének szándéka. Az átlagos megtakarítás nagyságát ugyanakkor érdemes óvatosan értelmezni: a kutatás nagyon jelentős különbségeket mutat az egyes csoportok között, így a 977 ezer forintos átlag nem feltétlenül írja le egy „tipikus” fiatal pénzügyi helyzetét.
Különösen nagy az eltérés az életkor szerint. A húszas éveik végén járók átlagosan már 1,953 millió forint megtakarítással rendelkeznek, míg a fiatalabb korosztály átlaga mindössze 699 ezer forint. Ez az otthonteremtés szempontjából is lényeges: a saját lakás megvásárlása jellemzően éppen a húszas évek második felében, illetve azt követően válik reálisabb életcéllá, amikorra valamelyest nagyobb saját tőke is felhalmozódhat.
A fiatal nőknél különösen fontos a lakáscél
A nemek között még nagyobb különbség rajzolódik ki. A férfiak átlagos megtakarítása 1,465 millió forint, a nőké mindössze 469 ezer forint, vagyis több mint háromszoros az eltérés. Éppen a kisebb pénzügyi tartalékkal rendelkező fiatal nők körében ugyanakkor sokkal hangsúlyosabb az otthonteremtés: 56 százalékuk lakáscélra tesz félre, míg a férfiaknál ez az arány 35 százalék. A férfiaknál ezzel szemben az autóvásárlás a leggyakoribb megtakarítási cél.
A pénzügyi helyzetet a gazdasági aktivitás is erősen befolyásolja. Az aktív keresők 61 százalékának, a diákok 59 százalékának van megtakarítása, míg az inaktív fiatalok körében mindössze 38 százalék rendelkezik félretett pénzzel.
Erős az otthonteremtési szándék, a megtakarítási lehetőségek viszont nagyon különbözőek
A K&H felmérésének egyik legfontosabb lakhatási tanulsága, hogy a saját otthon megszerzése továbbra is a fiatalok egyik legfontosabb hosszú távú célja, és sokan már a húszas éveikben tudatosan próbálnak erre pénzügyi tartalékot képezni. A rekordmagas átlagos megtakarítás kedvező tendencia, önmagában azonban keveset mond arról, hogy a fiatalok mekkora része jut ténylegesen közelebb a lakásvásárláshoz.
Az adatok ugyanis jelentős egyenlőtlenségeket jeleznek: miközben a húszas éveik végén járók vagy egyes csoportok már milliós nagyságrendű megtakarítással rendelkeznek, másoknak jóval kisebb a félretett pénzük, és a 19–29 évesek 44 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. A felmérésből így egyszerre rajzolódik ki az erős lakásszerzési szándék és az otthonteremtéshez rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek nagyfokú különbsége.
