A hazai építőanyaggyártók tartják a frontot, folyik a termelés, de nagyon fontos, hogy most olyan stratégia, illetve válságkezelő intézkedések szülessenek, amelyek biztosítják a magyarországi gyártókapacitások megőrzését. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal, hosszú távú lakásprogram meghirdetésével tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot.
Egyelőre a hazai építőanyaggyártók, folytatják a termelést, a forgalom nagy a pánikvásárlások miatt. Az építésgazdaság ugyanakkor jelentős mennyiségben használ import termékeket is, az olaszországi alapanyag-beszerzés vált leginkább nehézzé és a logisztika miatt drágábbá. A ÉVOSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a csempék, burkolólapok, szaniteráruk, ragasztók, fugázó anyagok, hőszigetelő anyagok import beszerzése akadozik, de egyéb, nyugat-európai beszerzésű termékek érkezése is késik. A Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke szerint van elég építőanyag-tartalék, az ellátásbiztonsággal nem lehet baj.
A kiszállítás azonban szűk keresztmetszet, gyakran a logisztikai kapacitás miatt vannak fennakadások. Szakértők szerint nagy változásokra számíthatunk az ellátási láncokban, az európai, illetve hazai gyártók és beszállítók előtérbe kerülhetnek. Ezért is különösen fontos a magyarországi építőipari alapanyaggyártás kiemelt védelme, megőrzése és segítése.
A lakásépítési szektorban 2019 évben 21.127 lakás épült, 2020-ra 18,5 ezer, 2021-re 16 ezer volt az elemzői várakozás. A járványhelyzet hatására sok projekt azonban már nem indult el. Az átadások is nehézkesek lesznek, a használatbavételi engedélyekkel kapcsolatos csúszások miatt (lásd korábbi cikkünk: Csúsznak a használatbavéletik, bajban a vevők)
A 2013-as mélypont (7.293 db lakás) óta megnyitott gyárak, kialakított új kapacitások megőrzése kerül veszélybe, ha újabb mélyrepülés lesz a hazai lakásépítésekben. A kormányzat lakásépítési és felújítási célszámokkal tudná segíteni a teljes magasépítési értékláncot, így az anyaggyártókat, kereskedőket, tervezőket, beruházókat, kivitelezőket, ingatlanforgalmazókat, finanszírozási szektort és ezeknek a szereplőknek a beszállítóit.
Értékmegőrzés szempontjából fontosak lehetnek a munkahelyek megtartását segítő kormányzati intézkedések, de valós megoldást a beruházások ösztönzése, az építési projektek járványkrízis utáni mielőbbi újraindulása, ösztönzése jelentené. A kormányzati intézkedések ismeretében a munkáltatók is motiváltak lennének a munkahelyek fenntartásában, és legalább középtávra tervezni tudnának.
A ciklikusság csökkenthető lenne egy közhasznú bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával és bérlakásépítési projektek indításával. (Ezzel kapcsolatos program javaslatunkat lásd: TLE lakásépítési javaslatok az építésgazdasági stratégiába)
Véleményünk szerint egy legalább 15 évre szóló lakásprogramot kellene meghirdetnie a kormányzatnak, amelynek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési éves célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Ugyancsak szükség lenne egy lakásügyi fejlesztésekért felelős kormánybiztos kinevezésére a kapcsolódó feladatok összehangolására (kormányzati intézkedések előkészítése, végrehajtása, monitoringja).