A hőszigetelések a mai korszerű épületek kulcsfontosságú építőanyagi. Korszerű anyagokból már lehet klasszikus hőszigetelés nélkül is a kor követelményeit kielégítő szerkezeteket készíteni, de felújítások esetén szinte elkerülhetetlen alkalmazásuk. Hőszigetelő anyagnak nevezzük azokat az építőanyagokat, amelyek hővezetési tényezője (l) lényegesen jobb, mint az általánosan használt építőanyagoké, kevesebb, mint 0,6 W/mK.
A hőszigetelő anyagokat eredetük szempontjából a következő csoportokba lehet sorolni:
• természetes anyagú,
• szilikát alapú,
• kőolaj származék,
• kompozit anyagok,
• beszélhetünk továbbá külön  kategóriaként  újrahasznosított anyagból készülő
hőszigetelésekről.
A hőszigetelések hővetezési tényezője, páradiffúziós ellenállási száma és jellemző alkalmazási területét a 3.4-1. táblázatban foglaltuk össze.

3.4.1-1. táblázat: Hőszigetelő anyagok hővezetési tényezője, páradiffúziós ellenállási száma és jellemző tulajdonságai

3.4.1     Természetes anyagú hőszigetelések
Természetes eredetűnek tekintjük  azon anyagokat, amely előállítása minimális átalakítást és energia ráfordítást igényel. Jellemző tulajdonsága ugyanakkor ezen anyagoknak, hogy a természetben könnyen, káros anyag kibocsájtás nélkül viszszaalakulnak.

3.4.1.1   Nád szigetelés
A nád vizes élőhelyeken növő üreges, hosszúszárú anyag, amit évezredek óta használnak épületek építőanyagaként. Tradicionálisan tetőfedésre használták, de az elmúlt évtizedekben gyártott  nádpallókat falak, födémek hőszigetelésére is alkalmazták. Magyarországon jelentős mennyiségű nád terem, amiből több cég gyárt tetőfedő  nádat, vagy nádpallót. Ezen termékek jelentős hányada nyugateurópai piacon kerül beépítésre. A nádpallókat 2, 3, 5 cm vastagságban gyártják. A táblák hővezetési képességére ellentmondó  adatok vannak. Gyártók  0,042-0,055 W/mK értéket közölnek, míg az 1991-es hőtechnikai szabvány 0,06 W/mK értéket határoz meg. Páradiffúziós tényezője a vonatkozott szabvány szerint 1,4. [MSZ-04-140-2:1991]

3.4.1.1-1.ábra: Hőszigetelésként használható nádpalló [madinad.hu]

A nádpallókat padlásfödémbe és falakra lehet beépíteni. A padlásfödémbe történő beépítés kevésbe javasolt. A tábláknak ugyanis jelentős térfogatsúlyuk van (200 kg/m3), és a kellő vastagságú (kb. 20-30 cm) hőszigetelés súlya már jelentős terhet  jelent. A szerkezet súlyát tovább növeli, hogy 5-10 cm-es vályogtapasztással érdemes ellátni a vízszintesen fektetett nádpallókat. Ez a réteg födém tűzbiztonságát, és a födém járhatóságát biztosítja. Nem megoldott  ugyanakkor a rágcsáló elleni védelem. A nádpallók teljes vályogos körbeburkolása a födém szélein sokszor nehézkes, illetve a vályogborításon évek során keletkező repedések lehetőséget biztosítanak arra, hogy egerek, pelék költözzenek a szigetelésbe. A falazatra történő  elhelyezés kevésbe problémás. Az egy, vagy akár több rétegben készülő szigetelést alátétes dübelekkel lehet a falszerkezethez rögzíteni. A nád mechanikai és tűz elleni védelme miatt külső oldalról feltétlenül  vakolni kell a rögzített szigetelést. Javasolható, hogy a nádpallókra stukatúr nád, vagy rabicháló kerüljön elhelyezésre, amelyek segítik a vakolat tapadását. (A nádpalló nyers felülete olyan tömör, hogy a vakolat nem tud kellő tapadó felületet kialakítani.) Vakolóanyagként javasolt mészhabarcs, javított mészhabarcs, vagy cementvakolat. Lehetséges még vályogvakolattal védeni a nádpallókat, de a vályog kevésbé tartós, mint az előbb felsorolt anyagok. A nádpalló a szerkezetben kialakuló páratechnikai problémákra kevésbé érzékeny, mivel az anyag üregszerkezete el tudja vezetni az esetleg feldúsuló párát.

 
3.4.1.1-2. ábra: Nádpallók falra történő rögzítése [madinad.hu]

A falra elhelyezett hőszigetelés előnyeit és hátrányait a 3.4.1.1-1. táblázat mutatja be

Előny   
1) természetes anyaghasználat

Hátrány
1) mérsékelt hővezetési képesség,
2) rögzítés-technológia bizonytalansága

3.4.1.2  Szalmabála hőszigetelés
A szalma a gabonafélék nagy mennyiségben termelődő száraz szára. Mezőgazdasági alkalmazása tradicionálisan állatok almozására történt.  Az állatállomány számának illetve  az állattartási  szokások megváltozásával a szalma nehezen hasznosítható melléktermékké vált. Sok helyen az aratás során a betakarító gépek leszecskázzák, majd a földre kiterítik, vagy a mezőn elégetik. Mindenképpen értékesebb a szalma tüzelőanyaggá történő alakítása (lásd agro-pellet), de még értékesebb épületek hőszigeteléseként történő alkalmazása.

A jellemzően 35/50/80 cm méretű, szalmabálákat falakban és födémekben alkalmazzák. Az anyag hővezetési képességére az 1991-es hőtechnikai szabvány 0,06
W/mK  értéket  határoz meg. [MSZ-04-140-2:1991]A  külföldi szakirodalom ennél részletesebb adatokat közöl, és megkülönbözteti a bálákban a szálirányú, illetve az arra merőleges hővezetés értékeit. Szálirányú hővezetés esetén a szalmaszállakban lévő légrétegek „átszellőzhetnek”, így rosszabb, 0,065 W/mK értéket adnak meg, míg a zárt légrétegek esetén a szálírányra merőleges hővezetési képesség értéke 0,045 W/mK értékkel számítható. [Scharmer, 2008].

A szalmabálákat az USA-ban, az 1900-as évek elején történt  „feltalálása”  óta használják épületek szerkezeteiben. Még ma is állnak lassan 100 éves szalmabála épületek, amelyek architektúráját tekintve senki nem mondaná meg, miből épültek.

 
3.4.1.2-1 ábra: A legrégebbi, 1896-ban épült még ma is használt szalmabála épület
Nebraskából [buildipedia]

Falszerkezetekben nagyon sokféleképpen lehet a bálákat beépíteni. Léteznek önálló teherhordó szerkezetként épített falak is, de gyakoribb, hogy valamilyen tartóváz ( jellemzően fa) közé építik a 35 cm, vagy 50 cm szélességben fektetett  bálákat. Nagyon fontos a szerkezet kétoldali vakolása, amely a szükséges tűzvédelmet  hivatott  biztosítani. Kétoldalt vakolt 50 cm vastag, nem teherhordó szalmabála falszerkezet az ÉMI által 2008-ban M-110/2008 számon végzett vizsgálata szerint „B” nehezen éghető besorolással, 45 perc (REI 45) tűzállósági határértékkel rendelkezik.

Amennyiben a falazat tartószerkezeti funkciójában a szalmabálák nem vesznek részt, a falazat térelhatároló szerepében a következő mértékben vehet részt a hőszigetelés:
a)  térelhatároló funkciót is ellátó kialakítás,
b)  térelhatárolásban részlegesen szerepet játszó kialakítás, c)  térelhatároláson kívül eső kialakítás.
Térelhatároló funkciót is ellát a hőszigetelő szalmabála, amikor fa tartószerkezet közé építve 50 cm vastagságban fektetik  a bálákat, majd két oldalról vályogos vakolattal vakolják. Ezen szerkezettel épült Magyarország első szalmabálás lakóháza Sárospatakon.

 
3.4.1.2-2 ábra: Szalmabálák beépítése a létraváz közé Sárospatakon. [Foto: Novák Ágnes]

Részleges térelhatároló szerepviselésről beszélhetünk akkor, amikor a faváz belső és vagy külső oldalára féltégla, vagy egésztégla vastagságban vályogtégla falazatot készítnek, majd a tartóváz közötti teret töltik  ki szalmabálával. Ezen kialakítással készült a szalmabála ház Magyarkúton, ahol a belső, féltégla vastag vályog falazat külső oldalára, a tartó létraváz közé épült be 35 cm vastagságban a szalmabála, ami külső oldalról természetesen vályogos-mészhabarcsos vakolatot kapott.

3.4.1.2-3 ábra: Szalmabála hőszigetelés elhelyezése féltégla kitöltő falazat elé. [foto: Borday Levente]

Ebbe a kategóriába sorolhatók a Galgahévízen épített házak is, ahol a kétoldali, féltégla vastag vályogtégla falazat közé lett 35 cm vastag szalmabála hőszigetelés beépítve. A térelhatároló szerkezeten kívüli kialakítás az új építések mellett felújításoknál is alkalmazható. Ekkor a meglévő, teherhordó falhoz rögzítünk egy fa segédtartó vázat, amit szalmabála szigeteléssel töltünk ki, és persze itt se maradhat el a külső oldali vakolás. Új építésként ilyen kialakítással készült Mányban egy lakóház, ahol a belső helyzetben a teherhordó, térelhatároló funkciót 30 cm vastag üreges téglafal adta.

3.4.1.2-4 ábra: Új építésű, tégla falazatú ház 35 cm szalmabálával hőszigetelve. [Terv: Medgyasszay Péter]

Meglévő épület felújításaként pedig ez a megoldás lett alkalmazva Nyíregyházán, egy vályogház utólagos hőszigeteléseként.

 
3.4.1.2-5 ábra: Meglévő vályog falazat hőszigetelése szalmabála elemekkel. [terv: Medgyasszay Péter]

Födémekben  történő  alkalmazása a nád szigetelésnél ismertetett  problémákat veti fel.

Előny   
1) természetes anyaghasználat,
2) alacsony bekerülési költség

Hátrány
1) külső felületképzés érzékenysége

3.4.1.3    Egyéb természetes anyagú hőszigetelések
A nemzetközi  gyakorlatban  a helyi  adottságok  függvényében  számos egyéb anyagot alkalmaznak hőszigetelésként. Ezeket az anyagokat csak összefoglalóan, röviden ismertetjük,  mert Magyarországon jelenleg nem, vagy nagyon drágán elérhetők.

Kender szigetelés
A kednerpaplant ipari kenderből állítják elő. A gyorsan növő növény rostjaiból készülő szigetelőanyagot gombafertőzések ellen kezelik majd különböző tömörségű termékeket állítanak elő. Kaphatók hőszigetelő paplanok is, amelyek a kőzetgyapot hőszigeteléshez hasonlítanak, de nem szúrnak, nincs káros kibocsájtásuk.
A kender hőszigetelő képessége a használatos hőszigetelő anyagokkal egyezik meg: 0,04 W/mK.
Magyarországon kender szigetelést jelenleg nem gyártanak, de német termékek kaphatók (lásd Thermo-Hanf, Steico).

 
3.4.1.3-1 ábra: Kender hőszigetelő táblák [Thermo-Hanf]

Parafa szigetelés
Európában Portugália éghajlata a legkedvezőbb a parafa-tölgyek termesztésére. A fa megújulóan lefejthető  kérgéből készítik a különböző parafa termékeket. Az egyedi tulajdonságú anyag felhasználása sokrétű. A rosszabb minőségű, durva részekből, mintegy melléktermék készítik a parafa szigeteléseket.
 

Gyapjú
Gyapjú szigetelést juhok más célra nem alkalmas durvább szőrzetéből készítik. Az átmosott, jellemzően boraxal kezelt alapanyagból tekercs vagy paplan formában állítanak elő építési anyagot. Az építőanyag alkalmazása az üveggyapothoz hasonló, tömörödéstől mentes, mechanikailag védett helyeken építhetők be.
Az anyag  testsűrűsége 20-60  kg/m3.  Hővezetési tényezője  jónak  mondható
(0,035-0,045 W/mK), és páraáteresztő képessége is jó (µ=1-2).
Magyaroszágon nem gyártott, de az Európai Unió több tagországából importálható.

 
3.4.1.3-2 ábra: Gyapjú szigetelés beépítése [thermafleece.com]

3.4.2    Szilikát alapú hőszigetelések
A hőszigetelési igény megjelenésével a természetes anyagú hőszigetelések mellett elsőként a szilikát, azaz ásványi anyag alapanyagú szigetelések jelentek meg. A blokkos épületek lapostető födémeinél alkalmazták a „kőszivacs” lapokat. Ezek mai szemmel már nem tekinthetők hőszigetelő anyagnak. Hővezetési tényezőjük
0,17-0,35 W/m2K, ami inkább az üreges tégla tulajdonságához hasonlítható.
A gyártástechnológiák fejlődésével sok új anyag jelent meg, amelyeket manapság új építéseknél vagy felújításoknál egyaránt alkalmazunk.

3.4.2.1  Kőzetgyapot hőszigetelés
A kőzetgyapot szigetelést jellemzően vulkanikus eredetű bazaltból állítják elő. A kőzetet 1400-1500 fokon cseppfolyósítják, majd egy centrifugával szálasítják. A vékony szálakat lehűtve készül el a „gyapotszőnyeg”, aminek tömörítésével és kötőanyagok hozzáadásával és polimerizációjával készítik el a hőszigetelő táblákat.
A kőzetgyapotra jellemző a viszonylag nagy tömörség, súly és stabilitás. A gyártott termékek testsűrűsége 35-140 kg/m3, míg hővezetési képessége 0,035-0,039
W/m2K értékek között mozog. Nagyon fontos terméktulajdonság, hogy az anyag nem éghető, ami sok alkalmazás esetén tervezési kritérium  (pl. átszellőztetett légréses homlokzatok szigetelése). A termékek jellemzően táblásítva kaphatók. [rockwool.hu]

Alkalmazása nagyon sokrétű. Homlokzati falak, lapos és magastetők, pincefödémek hőszigetelésére rendkívül alkalmas. Kapható lépésálló kialakításban is, amivel födémekbe, talajon fekvő padlókba is beépíthető. Különlegesen előnyös tűzvédelmileg kritikus helyeken, mint a már említett  átszellőztetett  homlokzat, illetve acélvázas csarnoképületek lapostető rétegrendjében. Alkalmazásának fontos korlátja, hogy nedvesség hatására az anyag elveszti hőszigetelő képességét és stabilitását, így nedvességnek kitett helyeken nem alkalmazható.

Homlokzatok hőszigetelése esetén jellemzően vakolható termékeket építünk be. Egy különleges termék beépítését mutatja a 3.4-1. ábra. Ennél a terméknél két különböző testsűrűségű anyag van összeépítve egy anyaggá. A belső oldali lazább hőszigetelés kisebb súlyú és jobb hőszigetelő képességű, míg a külső oldali szigetelés keményebb, kellően merev aljzatot biztosít a szigetelésre kerülő vékonyvakolat fogadására.

 
3.4-1. ábra: Kőzetgyapottal hőszigetelt falsarok vízszintes metszete (Rockwool nyomán)
1: Teherhordó falszerkezet; 2: Ragasztóhabarcs; 3: Homlokzati  hőszigetelés; 4: Ragasztóba ágyazott üvegszövet; 5: Vékonyvakolat; 6: Élvédő profil.

Amint az a 3.4-1. ábra mutatja a hőszigetelést ragasztani és tárcsás dübelekkel mechanikailag rögzíteni kell. Az általában 60x100 cm-es táblákat az alkalmazástechnikai leírás szerint, de általában a sarkokban és két helyen mezőben kell rögzíteni (3.4-2. ábra)

 
3.4-2. ábra: Kőzetgyapot táblák rögzítése tárcsás dübelekkel (Foto: Medgyasszay Péter)

3.4.2.2 Üveggyapot hőszigetelés
Az üveggyapot gyártása a kőzetgyapothoz hasonló. Alapanyaga azonban nem bazalt, hanem az üveggyártáshoz is használt kvarchomok vagy újrahasznosított üveg. Egyéb alapanyagokkal együtt a megolvasztás után porlasztással képzik az épületszigetelésben használatos üveggyapotot.  Több gyártó kínál olyan terméket, amelyekben a gyapot összekötése nem a szokásos formaldehidet tartalmazó kötőanyaggal van kezelve, hanem vizes bázisú anyaggal. Az így előállított anyag ugyan puha, nem terhelhető, de rákkeltő anyagtól mentes, környezetbarátnak értékelhető (pl. Knauf Ecose, vagy URSA-PURE). Az anyag táblásítva, tekercsben és legújabban befújt formában is kapható. A befújt szigetelés esetén speciális géppel egy bevúzócsövön keresztül juttatják  a beépítés helyére a szigetelést, amely a beépítés technológiája miatt nagyon jól kitölti a rendelkezésre álló teret.

 
3.4-3. ábra: Befújt üveggyapot hőszigetelés és bedolgozása [knaufinsulation.hu]

3.4.2.3 Pórusbeton hőszigetelés
A pórusbeton szigetelést a nehéz falazatoknál ismertetett technológiával gyártják. Az anyag habosítása során azonban nagyobb arányú polustérfogatot  képeznek, így könnyebb, jobban hőszigetelő anyagot tudnak létrehozni. A nagyobb levegőtérfogat miatt azonban az anyag teherhordó képességét elveszíti, csak kiegészítő szigetelőanyagként használható! A Magyarországon Multipor  terméknéven  forgalmazott  termék  hővezetési képessége 0,045 W/m2K. Fontos tulajdonsága, hogy tűzálló, illetve, hogy az anyag a szálas hőszigetelő anyagokhoz képest lényegesen több légnedvességgel tud gazdálkodni. Ez a tulajdonsága teszi alkalmassá, hogy előszeretettel alkalmazzák falak utólagos, belső oldali hőszigetelésére. A hőszigetelő elemek beépítése, felületkezelése a kőzetgyapot szigetelésnél leírtakkal azonos.

 
3.4.2.3-1. ábra: Pórusbeton hőszigetelés elhelyezése [ytong-silka.de]

3.4.2.4 Duzzasztott agyaggolyó
Az apró, jellemzően 1 cm-nél kisebb átmérőjű agyaggolyókat homogenizált agyaggolyók égetésével állítják elő. A kemény felületű golyók 1000 °C-ig tűzállók, fagyállónak minősítettek és viszonylag jó hőszigetelő képességük mellett (0,08-
0,8 W/mk) terhelhetők. Megfelelő kitámasztás mellett  az ömlesztett  formában alkalmazott anyag 2-8 N/mm2   terhelést bír el a 300-500 kg/m3  testsűrűségű feltöltés. A termék azonban képes igen jelentős mennyiségű nedvességet felvenni, amit lassan ad le. (Ezen tulajdonsága miatt az anyag kertészeti alkalmazása is jelentős.)

 
3.4.2.4-1 ábra: Duzzasztott agyaggolyók ömlesztve [Liapor.hu]

A terméket ömlesztve, vagy cementtel kötött  termékekben alkalmazzák az építőiparban. Hőszigetelő könnyű feltöltésként födémekben jól használható, illetve a víztároló képessége miatt zöldtetők hőszigetelő víztároló rétegeként is gyakran alkalmazott. Készítenek falazóelemeket és könnyűbetont is cementtel kötött termékként, illetve a gyártó javasolja talajban lévő hőszigetelő feltöltésként történő alkalmazását.
Ökológiai szempontból gondot jelenthet a termék előállításának magas energiaigénye, azonban számos előnyös tulajdonsága miatt alkalmazása főleg zöldtetők és födémfeltöltések  esetében indokolt.

3.4.2.5 Duzzasztott perlit
Az építőanyag kereskedésekben zsákos formában kapható duzzasztott perlitet
„nyersperlit” nevű kőzetből állítják elő. Az apróra (0,2-2,5 mm) összezúzott kőzetet hirtelen hevítik 900-1200 °C körüli hőmérsékletre, amikor a kőzetben lévő kristályvíz elgőzölgése során az anyag 4-20-szorosára duzzad. Az így létrejövő könnyű anyag sűrűsége 40-130 kg/m3, hőszigetelő képessége kiváló: 0,04-0,047
W/mK. A perlit nem éghető, 900 °C-ig hőálló. A károsanyag kibocsátástól mentes anyag nedvesség felvételre  érzékeny, amely tulajdonságát hidrofóbizáló bevonattal lehet javítani.

 
3.4.2.5-1 ábra: A perlit zsákos formában kapható az építőanyag kereskedésekben

A terméket manapság feltöltésként  hőszigetelő funkcióval alkalmazzák leggyakrabban (pl. ipari, lakóépületek aljzata). Visszatérőben van továbbá az 1980-as években nagyon gyakori hőszigetelő vakolatként  történő alkalmazása. A 80-as években korábbi energetikai követelményeket  ki lehetetett  elégíteni egy 4-6 cm vastag perlites hőszigeteő vakolat felhordásával, míg manapság az egy rétegben hőszigetelő tégla falazatok külső oldali vakolataként javasolja a téglagyártó perlites vakolat alkalmazását. Vakolatként az anyag hőszigetelő képessége természetesen rosszabb, kb. 0,12-0,16 W/mK értékkel számítható hővezető képessége.

3.4.3    Kőolaj származékok
A kőolaj általában üzemagyagként ismert, de köztudott, hogy a műanyagok fontos alapanyaga. Ebből készül a talán legismertebb hőszigetelés a polisztirol. A polisztirolnak a gyártás technológiájától függően három szignifikánsan eltérő műszaki tulajdonságú típusa van: expandált, formahabosított expandált, illetve extrudált polisztirol. Mindhárom termékcsoport alapanyaga a sztirolgyöngy. A sztirolgyöngyöket  forró  gőzzel habosítják, hogy azok eredeti térfogatuk  20-50-szeresére duzzadnak. Expandált termékek (EPS)  esetén a gyöngyök duzzasztásával több köbméteres tömböket alakítanak ki, amelyeket pihentetés után forró fémszállal vágnak méretre. Ekkor az egymásnak feszülő megduzzadt golyókat szétvágják, így az anyag kis mértékben, de érzékennyé válik a vízfelvételre. Formahabosított termékek gyártása esetén a habosítás nem nagy tömbökbe történik,  hanem a kereskedelmi méretre habosítják az anyagot. Így a termék felületén  nincsenek nyitott  sztirolgyöngyök, a vízfelvétel  lényegesen alacsonyabb: 1-2  térfogatszázalék hosszú idejű, illetve 3-5 térfogatszázalék páradiffúziós vízfelvétel. Extrudált habok (XPS) esetén a cellák zártak, a hőszigetelés vízhatlan.

A termékeket különböző sűrűségűre tudják habosítani, ami az anyag terhelhetőségét és hővezetési tényezőjét is nagymértékben befolyásolja. A termékek hővezetési tényezője 0,03 – 0,045 W/mK érték között változik. A legkedvezőbb, 0,035W/mK alatti értékek akkor érhetők el, ha az anyagba grafitszemcséket kevernek. Ekkor a hőszigetelés nem csak a zárt levegő miatt hőszigetel, hanem a grafitszemcsék hővisszaverő képessége is fokozza a termék hőszigetelő képességét. [Austrotherm, 2009]
A termékcsoport ökológiai értékelése során tudatába kell lenni annak, hogy nem megújuló erőforrást  használunk, viszonylag magas előállítási energiaigénnyel. Azonban tekintve,  hogy a termékek nagyon könnyűek, az egy négyzetméterre eső előállítási energiaigény hasonló más ipari hőszigetelő anyagok energiaigényéhez. Mivel sok esetben csak ilyen alacsony vízfelvételű anyagokkal lehet a szerkezetek hővédelmét megoldani, a használat során keletkező energiaveszteségeket csökkenteni, alkalmazásuk több esetben javasolható.

3.4.3.1  Expandált polisztirol habok (EPS)
Az expandált termékeket  csaknem minden épületszerkezetbe be lehet építeni. Egyedül nedvességnek intenzíven kitett helyeken nem szabad alkalmazni. Jellemző alkalmazási területe padló, épületközi födém, vagy padlásfödém hőszigetelése. A betervezett  vastagságú hőszigetelés 20 cm vastagságig egy rétegben, utána több rétegben fektethető  egymás mellé. Hasonló helyzetbe, hasonló eljárással építhetők be a födémszerkezetekbe tett „úsztató rétegként” betervezett lépésálló lemezek. Ezen anyagoknál külön figyelnek a gyártók arra, hogy az összenyomhatóság minimális legyen, és a lemezek dinamikus merevséggel is rendelkezzenek. Az „úsztató réteg feladata” nem a terek hőszigetelése, hanem a födémeken való járás okozta kopogó, vagy lépéshangok elnyelése, az emeletek közötti hangszigetelés biztosítása.
Nagyon gyakran alkalmazzák az expandált polisztirol termékeket  új falak építésére,vagy utólagos hőszigetelésére. Nagyon költséghatékony megoldás az
1990-es évek elején elterjedt Dryvit-rendszer. A szigetelést ekkor dübelekkel, és/ vagy ragasztással rögzítik a tartó falszerkezetre, és vékonyvakolatos rendszerrel védik meg a külső környezeti hatásoktól. A szigetelő táblák ragasztásos rögzítése során minden tábla szélére folytonosan, illetve közepére pontszerű ragasztópogácsákat kell elhelyezni, majd a falra rögzíteni. ábra

 
3.4.3.1 ábra: A hőszigetelő táblák szélére folytonosan, míg közepére pontszerű pogácsákkal kell a ragasztóhabarcsot felhordani. [Foto: straubingerkft.hu]

3.4.3.2 Formahabosított EPS
A  formahabosított  termékeket  nedvességre érzékeny  helyeken,  mint  talajjal érintkező szerkezetek, talajon fekvő padlók, pincefalak valamint lábazatok külső oldali hőszigetelésére, és zöldtetők vízmegtartó rétegeként alkalmazni lehet. Mind zöldtetők, mind pincefalak esetén különösen előnyös, hogy egyes termékek felületét  bordázottan alakítják ki a gyártók. Ezzel a hőszigetelés több, általában újabb réteg beépítésével elérhető funkciót tud kielégíteni. Mindkét beépítési szituációban a hőszigetelésre vízáteresztő, de talajt távoltartó geotextiliát helyeznek el. Pincefalak esetén az így kialakított résekben lefolyik az esetleges rétegvíz, míg zöldtetők raktározódni tud a nedvesség a bordák között.

 
3.4.3.2-1 ábra: Pincefal, vagy függőlegesen fektetett alap melletti hőszigetelés esetén a formahabosított hőszigetelés bordái levezetik a fal, vagy alap mellett jelentkező nedvességet. [foto: Medgyasszay Péter]

3.4.3.3 XPS
Az extrudált hőszigetelés alkalmazása a formahabosított termékekhez hasonlóan nedvességre kitett helyeken javasolt. Zárt pólusszerkezetének köszönhetően lényegesen kevesebb nedvességet vesz fel, és jellemzően nagyobb súlyokkal terhelhetők, mint a formahabosított termékek.
Gyakran alkalmazzák passzív házak lemezalapozása alá, amivel elérhető, hogy a fal külső oldalára helyezett és az alapozás síkjában futó szigetelések hézagmentesen találkoznak „hőhídmentes” szerkezetek alakulnak ki.

 
3.4.3.3-1 ábra: Lemezalap alatti, hőhidmentes kialakítású hőszigeteléshez használt XPS
hőszigetelés [Foto: buildipedia.com]

Az XPS-ből készülő alap alatti hőszigetelések felvetik, hogy tűzre, illetve rágcsálókra miként viselkedik az anyag, amire egy egész épület épül. Az eddig megépített hőszigetelt alapok gyakorlati tapasztalata nem igazolja ezen félelmeket, mindazonáltal műszakilag biztosabb ellenállóbb pl. habüveg szigetelések alap alatti alkalmazása.

3.4.3.4 PUR/PIR hab
A Puliuretán (PUR) és poliizocianurát (PIR) habokat vegyiparilag előállított alapanyagokat egyesítenek óriasmolekulákká. A megszilárdult anyag könnyű (40-60 kg/m3), nagyon jó hőszigetelő (l=0,02-0,03 W/mK). Zárt szerkezete révén kevés, formahabosított termékekhez hasonlítható, mennyiségű nedvességet vesz fel, ugyanakkor a párát jelentős mértékben átereszti. Tűzre viszont érzékeny, egyes típusai égése során mérgező gázok szabadulnak fel.
Az építőiparban kaphatók helyszínen habosodó termékek, illetve  táblás hőszigetelő elemek. A helyszínen habosodó termékeket vékony hézagok kitöltésére, pl. ablak, válaszfal beépítére használják, de kaphatók nagy felületre felhordható szórt hőszigetelő termékek is. A táblásított termékek gyakori alkalmazási területe látszó faszerkezetű tetőterek szarufák feletti hőszigetelése.

 
3.4.3.4-1 ábra: Szarufák feletti összefüggő hőszigetelés keményhab PIR termékkel. [foto: passzivhazkonf.hu]

3.4.4      Újrahasznosított anyagok
3.4.4.1    Cellulóz hőszigetelés
A cellulóz szigetelés újságpapír újrahasznosításával állítják elő. A papírt összetevő cellulóz szálaira bontják szét, majd tűz, gomba, rovar és rágcsáló elleni védelemként boraxot és foszfátot kevernek az anyaghoz. A beépítés helyszínére tömörített, zsugorfóliával csomagolt formátumban érkezik az anyag, amit egy speciális géppel lazítanak fel és csövön, légnyomással juttatják el a szerkezetbe.

A bedolgozott anyag sűrűségét az alkalmazás függvényében  a beépítés során szabályozni tudják (30-65 kg/m3), tömörebb beépítést kialakítva süppedésre érzékenyebb szerkezetekben. Az anyag hőszigetelő képessége jó (0,037-0,041 W/ mK). Tűzvédelmileg ugyan éghető kategóriában van (E),  azonban az égéskésleltető boraxos kezelésnek köszönhetően nem kap lángra. Hőszigetelő anyagok között különleges tulajdonsága, hogy a nagyobb tömeg és a faalapú cellulóz tartalom miatti magas fajhőnek köszönhetően (1,9 kJ/kgK) hőtároló kapacitása számottevő.

3.4.4.1-1 ábra: Cellulóz szigetelés beépítése tetőtéri fóliarétegek közé. [foto: Medgyasszay Péter]

3.4.4.2   Üveghab és habüveg hőszigetelések
Habüveg hőszigetelést üvegpalackok, törött  síküvegek újrahasznosításával állítják elő. Léteznek granulát formátumú (üveghab) és táblás (habüveg) szigetelések. Mindkét típusú anyagot használják talajon fekvő padlók hőszigetelésére, míg a granulát formátumú  anyag tető szigetelésekben is lehetséges. Az alapozáshoz használt anyagok esetén jól hasznosítható az anyag terhelhetősége (kb.
600 kPa), amivel elérhető, hogy akár teherhordó falak alatti hőszigetelésként is alkalmazható legyen. Az anyag hőszigetelő képessége eléri, vagy megközelíti a szokásos hőszigetelő anyagok értékét (0,04-0,08 W/mK).
A termék további előnyös tulajdonsága, hogy nem vesz fel vizet, nem páraáteresztő, nem éghető és viszonylagos keménysége miatt a rágcsálókat nem vonzza, ugyanakkor hagyományos építőipari szerszámokkal jól megmunkálhatók.

3.4.4.2-1 ábra: Üveghab és habüveg termékek [newmax.de]

3.4.4.3 Farost szigetelés
A farost nem tévesztendő össze a Magyarországon már korábban is forgalmazott fagyapot „szigeteléssel”. A fagyapot a mai szemmel már csak jóindulattal nevezhető hőszigetelő anyagnak. A hővezetési tényezője 0,09 W/mK, ami jelentősen elmarad az újabban alkalmazott farost hőszigetelések 0,03-0,05 W/mK értékétől. A farostot fűrészipari hulladékokból állítják elő. A hulladék fát rostraira bontják, majd a pépesített anyag szárításával, préselésével képeznek új, jellemzően táblásított anyagot. A hőszigetelő anyag számos előnyös tulajdonságának köszönhetően sok helyen alkalmazható. Tetőterek, padlók, sőt falak külsó oldali hőszigetelésére is alkalmazható, mivel kapható vakolható kivitelben is. További fontos előnyös tulajdonsága, hogy a cellulóz szigeteléshez hasonlóan a viszonylag magas testsűrűsége (150-260 kg/m3) és magas fajhő értéke (2,1 kJ/kgK) miatt lényegesen nagyobb hőt tud tárolni, mint a hagyományos hőszigetelő anyagok. (A hőtárolás fontosságáról lásd még „Könnyűszerkezetek” fejezetben leírtakat.)
A szigetelőanyag páratelítésre érzékeny szerkezetekre (pl. vályogfal) is jól alkalmazható, mivel páradiffúziós ellenállási száma alacsony (3-5).
Magyarországon farost szigetelést jelenleg nem gyártanak, de német termékek kaphatók (lásd Agepan, Pavatex, Steico).

 
3.4.4.3-1 ábra: Tető és falburkoló farost lapok (pavatex.de)

3.4.5    Belső oldali hőszigetelések
A hőszigetelő anyagok alapanyagától függetlenül csoportosíthatók a hőszigetelő anyagok szerkezeten belüli helyzetük szerint is. A belső oldali hőszigetelésekkel azért érdemes külön foglalkozni, mert egyes esetekben a szerkezetek hőszigetelése más módon nem képzelhető el. Gondoljunk csak védett, látszó tégla felületű falazatokra: a szerkezetileg ideális külső oldali hőszigetelés esztétikai okok miatt nem kivitelezhető!
A belső oldali hőszigetelést viszont csak nagyon alapos mérlegelés után szabad alkalmazni, átgondolatlan alkalmazásának több hátránya, mint előnye lehet. A szerkezet hőszigetelő képessége ugyan javulni fog, de átgondolatlan tervezés, nem megfelelő kivitelezés esetén a belső oldalon páralecsapodás, a falban lévő szerkezetek elfagyása, illetve a belső terek túlzott nyári felmelegedése is jelentkezhet.
Az alkalmazható beépítési technológia szempontjából három fő csoport határozható meg:
• táblás hőszigetelések (pl.  páratömör  anyagok; páratechnikai réteggel védett szálas  anyagok; építőlemezzel összeépített polisztirol  termékek; kapillaritás szempontjából aktív anyagok), (Bakonyi, 2012)
• hőszigetelő vakolatok,
• festékek (pl. nano-termékek).