1. Pártjuk programja milyen lakáspolitikai kérdéseket érintő elemeket, terveket, javaslatokat tartalmaz?
I. Egyrészt elvi szinten deklaráljuk, hogy a lakhatás szerintünk alapvető, alkotmányos jog. Ebből következően az államnak kötelessége gondoskodni ezen jog érvényesüléséről. A választási programunk szerint: „A lakhatás, mint alapjog: legyen más az ingatlanpiac!
Ki kell mondani a lakhatáshoz való jogot. Kiemelten segítenénk a lakhatásukat önerőből megoldani nem képes családokat és a pályakezdő fiatalokat. Ennek legfontosabb eszköze a közösségi bérlakás-szektor kialakítása. Az LMP támogatja a szakmai szervezetek által kidolgozott szociális lakásügynökség koncepcióját. Magyarországon közel fél millió lakás üresen áll, ezek döntő többsége magántulajdon. Az LMP egy olyan állami támogatási rendszert hozna létre, amely érdekeltté tenné a tulajdonosokat üresen álló lakásaik kiadásában szociálisan rászorulók részére is. Megfelelő jogi és finanszírozási garanciák esetén mind a bérlők mind a bérbeadók biztonságban tudnák magukat. Éves szinten már egy fél stadion árából 10 ezer család lakhatását lehetne elősegíteni ily módon!
A lakáshoz jutás mellett a lakhatás megtartása is kiemelt fontosságú. Ki kell terjeszteni az adósságkezelési szolgáltatást és meg kell erősíteni a lakhatási támogatásokat.
A hajléktalan személyek kriminalizálása és büntetése helyett a hajléktalanságból kivezető utakat kell megtalálni. Ehhez három összekapcsolódó elemre van szükség: szociális rehabilitáció, tartós lakhatási lehetőség bérlakásokban és munkalehetőség. A hajléktalan-ellátásban a rendszert a tartós ellátások irányába fejleszteni. Minden lakhatásában veszélyeztetett személy számára egyenes irányt kell kiépíteni legalább a munkásszálló szintű ellátást biztosító állami-önkormányzati szociális bérházak, de még inkább a közösségi bérlakás-szektor irányába. Ez alatt a szint alatt annyi átmeneti krízis-hajléktalanszállás működhet, amire feltétlenül szükség van. A fő cél az, hogy a rászorulók az utcáról ide kerülhessenek arra a pár napra-hétre, ameddig a hosszabb távú lakhatás megoldódik. „
II. Az LMP programjának egyik legfontosabb része a nagyszabású épületfelújítási program, amit az évi 200 milliárd forintból gazdálkodó Zöld Beruházási Alap támogatna, részben vissza nem térítendő támogatással, részben kamatmentes, a megtakarításból fedezhető hitellel. A fókuszban tehát a meglévő épületállomány mély-felújítása áll, de fontos az új építésekre vonatkozó szigorodó normák, hogy 2020-ra (ha lehet, előbb) elérjük, hogy minden új építésű ház közel 0 energiafogyasztású legyen.
„A lakossági energiahatékonyságba történő állami befektetés – 6.000 milliárd forintos piac – véleményünk szerint a hagyományos munkahelyteremtő programokat jelentősen meghaladó munkahelyteremtő képességgel bír, ami a beruházások magas munkaerő intenzitásának és alacsony import igényének köszönhető. Az LMP számításai szerint egy nagyszabású energiahatékonysági program éves szinten mintegy ötven-százezer munkahely létrejöttéhez járulhat hozzá közvetlenül az építőiparban, és közvetve a beszállítói szektorokban, amely építőanyagokkal és szolgáltatásokkal látja el magát az építőipart.”
Az épületfelújítási programunkat részletesen egyébként külön program tartalmazza:
http://lehetmas.hu/wp-content/uploads/2014/03/Z%C3%B6ld_Munkahelyteremt%C3%A9s-20142.pdf
2. Szükségesnek tartja-e lakásépítési, lakásfelújítási, építésügyi hivatal felállítását vagy legalábbis, hogy kormánybiztosi szinten kezeljék a lakásépítés, a lakásfelújítások, az otthonteremtés ügyét?
Igen. A feladat súlya – önmagában egy többszáz-milliárdos alap kezelése – mindenképpen megköveteli, hogy központosítva, akár kormánybiztosi szinten hangoljuk össze az épületfelújítási és építési program elemeit, végrehajtását. A feladat végrehajtása elképzelhető lazább és szorosabb integrációval – ezt az ágazattal történő érdemi konzultáció után kell eldönteni.
3.Szükségesnek tartja-e, hogy a 2014-2020. közötti időszakban uniós forrásokból energiahatékonyság, területfejlesztés, munkaerő-piaci mobilitás, szociális címeken források kerüljenek lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési programokba?
Mindenképpen. A 2014-2020-as periódusban egyébként is 20%-ot kell szánni a klímaváltozás elleni küzdelemre, azzal összefüggő lépésekre (pl. lakásfelújítás). Ez kb. 1400 milliárd forintot jelentene 7 év alatt. Uniós szinten ugyanakkor erős korlátok vannak a magántulajdonú lakások építésének-felújításának támogatására – erre kell megoldást találni, ami egy átlátható, visszatérülő alap lenne. Ha sok esetben nem is közvetlenül az építést-felújítást, de a háttéripar kiépülését, az infrastruktúra, az információs és segítő környezet kialakítását mindenképp lehet EU-s támogatásokkal fejleszteni.
4. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat felvegye a kapcsolatot az EIB-vel, és az ott rendelkezésre álló alacsony forrásköltségű hitelekből elérhetővé váljon Magyarországon alacsony, hozzávetőlegesen 3%-os THM-ű lakásfelújítási, lakásépítési, vagy bérlakásépítési hitel?
Minden lehetséges forrást számításba kell venni. Ugyanakkor az LMP szerint elsősorban hazai forrásokat érdemes bevonni, illetve az EU strukturális alapjainak támogatását. Ha ezen felül szükséges, meg lehet fontolni az EIB hitelek bevonását – vigyázva arra, hogy ez ne jelentsen újabb kezelhetetlen lakossági eladósodást (az árfolyamkockázat megjelenik itt is).
5. Szükségesnek tartja-e, hogy a kormányzat a SZOCPOL mértékét legalább olyan szintre emelje, hogy a gyereket vállaló, lakás építő vagy új lakást vásárló családok SZOCPOL formájában legalább az áfa mértékét visszakapják?
Más megoldásokban gondolkozunk, nem SZOCPOL megemelésén. Magántulajdonú lakásépítést csak akkor támogatnánk közvetlenül, ha ahhoz energetikai-környezetvédelmi követelmények társulnak.
6. Egészségesnek tartja-e, hogy az éves lakásépítések száma ma Magyarországon 10 000 alatt van, amely építési volumennek a fennmaradása azt jelenti, hogy egy most épülő lakásnak több mint 400 évig kell kiszolgálnia a benne lakókat?
Nem, ez a ráta nem fenntartható. Ugyanakkor pusztán az építések számának megemelése nem cél, ha azokhoz nem kapcsolódnak fenntarthatósági követelmények, mert akkor csak a problémát gyártjuk a jövőnek. Emellett a felújításokra is nagyobb hangsúlyt kell helyezni.
7. Ön szerint segítené-e a fiatalok elvándorlásának megelőzését, illetve ösztönözné-e a külföldön élők hazatérését egy lakásépítési, – felújítási, illetve bérlakásépítési program?
Mindenképpen, ezért is szerepel programunkban mind lakásfelújítási, mind bérlakás-program. Az elvándorlást azért is előzné meg, mert így – helyi munkalehetőség híján – nem mennének egyből külföldre, hanem átköltözhetnének más magyar településre, ahol van munkalehetőség, de megfelelő bérlakás jelenleg nincs.
8. Van-e olyan vidékfejlesztési stratégiájuk, amely összhangba hozható a vidéki családi házak felújításával, helyettesítő építésével. (A magyar lakásállomány 56 százaléka családi ház, ezeknek a jelentős része a hiánygazdaság éveiben épült, gazdaságosan nem újítható fel.)
Van, az új építéseknél is az az alapelvünk, mint az energiánál: elsősorban a helyi, legfeljebb a régióból beszerezhető, környezetbarát alapanyagoknak biztosítanánk előnyt. Ez nem csak olcsó, de a helyi gazdaságot erősítő és munkahelyet teremtő hatású program lenne. Ugyanakkor a meglévő házak felújításra is hangsúlyt helyeznénk, hiszen lehet, hogy egy része nem, de nagyobbik része felújítható gazdaságosan.