Dr. Rubovszky György, országgyűlési képviselő, a KDNP frakcióvezető-helyettese

„A lakásügyben a szociálpolitikát képviseljük”

A Kereszténydemokrata Néppárt pártszövetségben működik és pártszövetségben fog indulni a választásokon, mint ahogy pártszövetségben és frakciószövetségben végzi a jelenlegi parlamenti és politikai munkáját is. Mi önállóan a szociális kérdéseket szoktuk a Fidesz-KDNP közös programban hangsúlyosan átvállalni, így természetesen pl. a lakásügyekkel kapcsolatban a szociálpolitikai kedvezmények és a lakáshoz jutás kérdésébe tudunk aktívan bekapcsolódni. Nem tartozik bele a lakásépítés, hanem azok a területek, ahol a magánerős építkezésekhez különböző lehetőségekből – EU-s és hazai forrásokból eredő támogatásokat – szeretnénk minél többet biztosítani. Természetesen lényegesen többet szeretnénk adni, mint amire lehetőségünk van, de ez az ország gazdasági erejéhez kötött.

Nem önálló kérdésként szerepel a Kereszténydemokrata Néppárt programjában sem a lakásépítés, hanem mint szociálpolitika, az önkormányzati vonalon mint esetleges önkormányzati építkezés, amely területen a polgármestereink tevékenykednek. A magyar államszerkezetben sem egy építésügyi minisztérium, hanem különböző minisztériumok, különböző szakterületek foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel. Én azt hiszem, hogy ez így jól működik.

Van az építésügynek gazdája, hiszen a Belügyminisztériumnak van egy államtitkársága, amely ezzel foglalkozik. Az Emberi Erőforrások Minisztériumában a Szociális Államtitkárság is nagyon komolyan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, hiszen a szociális támogatásokat ők biztosítják. Az európai források bevonása az energiatakarékosságba, az új lakások építésébe már a Nemzetgazdasági Minisztérium nemzetközi államtitkárságához tartozik. Így a frakciónkban sem tudnék megnevezni egy valakit, aki a lakásüggyel foglalkozó országgyűlési képviselő, de tudok legalább 7-8 olyan embert, akik bizonyos kérdéskörrel dolgoznak. Én például intenzíven foglalkozom a társasházak problémáival.

A szociálpolitika az ország teherbíró képességétől függ

Elismerem, hogy a magyarországi lakáshelyzet tragikusan rossz. De én emlékszem arra, amikor a családoknak sokszor 25-30 évet kellett várni, ameddig lakáshoz jutottak a 60-as, 70-es években. Nagyon sokat enyhített a lakótelep-építés, ami nyilván nagy problémát fog okozni idővel, amikor ezeket ki kell váltani. Közel sem olyan súlyos a lakáshelyzet ma Magyarországon, mint amilyen a 60-70-es években volt.

A szociálpolitikában mindig tenni fogunk azért, hogy minél magasabb juttatásban részesülhessenek azok, akik hajlandóak lakás építeni vagy magánerőből megoldani a lakásproblémájukat. Ez mindig attól függ, hogy a gazdasági minisztérium erre tud állami fedezette adni vagy sem. Ez már nem pártpolitikai kérdés.

Ahhoz, hogy a szociális támogatásokat emelni tudjuk, az ország teherbíró képességének növekedésére van szükség. A realitás annyi, amennyit az ország anyagilag fog bírni. Mi mindent elkövetünk a szociálpolitikai kedvezményekért, mint pl. a GYED-extra és egyéb kedvezmények, amelyeknek mind az életszínvonal emelkedése a célja, ahogy természetesen a lakásügynek is ez a célja.

Ma olyan gazdasági krachból kezdünk kimászni, amikor olyan szociálpolitikai juttatásokat vontak meg, ami minden szempontból visszalépés volt, hogy csoda, hogy egyáltalán 7000 lakás is tudott épülni.

1967-68-ban, amikor az Új Gazdasági Mechanizmust bevezették, hihetetlen sok társasházi lakás épült 2-3 éven belül, aztán ez alábbhagyott. Ezek mindig a gazdaság prosperitásától függő kérdések. Ez nagyon sokrétű dolog: a lakásépítés az egyben foglalkoztatás, épületanyag-gyártás, fuvarozás is. Ehhez be kell indulnia a gazdaságnak.

A célprogram adott: a kormánynak az a programja, hogy a gazdaságot stabilizálja, hogy a gazdaság fejlődése folyamatos legyen. Minden kérdés a körül mozog, hogy az országot gazdaságilag talpra kell állítani. Továbblépni csak az eddigi eredményekből tudunk. A kormánynak is ez a legfontosabb célja.

Vissza lehet tartani a fiatalokat

Nagyon sok olyan dolog van, amivel a fiatalokat vissza lehet tartani attól, hogy külföldre menjenek. A mai fiatalok sokkal jobb helyzetben vannak, mint évtizedekkel ezelőtt. A fiatalokat természetesen a magyarországi jövedelmek felemelésével, a hazai munkalehetőségek bővítésével, a szociálpolitikai helyzet javításával, így pl. a lakáslehetőségek biztosításával is itthon lehet tartani. Én azt hiszem, hogy a külföldre távozásnál az elsődleges kérdés a munkahely és nem a lakáskérdés. A mai fiatalok körében nem hallom azt a keserű hangot, amire a saját fiatalságom idejéből visszaemlékszem.

Természetesen nincs mindenkinek osztályon felüli lakásmegoldása, de közel sincs olyan nehéz helyzet. Most eljuthatunk arra a pontra, hogy már a lakások minőségének javításával is törődni tudunk. Rettenetesen nagy probléma, amit magam is tapasztalok, hogy igen költséges dolog az energiatakarékos házátalakítás – ablakok cserélése hőszigetelt ablakokra, a falak szigetelése, de ez energiatakarékosság is, ami mindenképpen az ország hasznára válik. Magyarország minden állampolgára megérdemli azt, hogy minél jobb körülmények között éljen. Nekünk politikusoknak az a kötelezettségünk, hogy a lehetőségekhez mérten mindenkinek enyhítsünk a gondjain és mindenkinek próbáljuk javítani az életminőségét.

A magán lakásépítés kap támogatást

A magyar állam nem győzi a bérlakásépítést, az önkormányzatok sem. Az önkormányzatok bérlakás-programja a korábban nem privatizált lakások keretében mozog. Az önkormányzati bérlakásoknak is olyan magas már a bérleti díjuk, hogy vetekszik a magánforgalomban lévő lakások bérleti díjaival. Ez kidobott pénznek tűnik az én szememben. Ebben a kérdésben konzervatív vagyok, és úgy gondolom, hogy ha valaki eladósodik, akkor azért adósodjon el, mert vagyonszaporulata van, és nem azért mert feléli bérleti díj fizetésével.

Azért is támogatom a magán lakásépítést, mert ezt látom biztonságosnak és végleges megoldásnak. Ehhez a szociálpolitikai kedvezménytől kezdve minden lehetőséget szeretnénk bővíteni.

A magántulajdon bizonyos esetben akadályozza a munkaerő-áramlást, de nincs olyan lakáspark és nincs olyan jövedelem, hogy minden további nélkül szabadon költözhessenek a munkavállalók. Ez a mentalitás a magyar morálból hiányzik is, inkább a tulajdon felé húzunk.

Nem véletlen, hogy a szociálpolitika irányítását egy kereszténydemokrata államtitkár látja el. A pártunknál a család és a  szociálpolitikai kérdések a prioritások. Mi szociálpolitikai oldalon a családok tulajdonjogának a támogatását tűztük ki célul.

Nincs önálló lakáspolitikai célkitűzés, hanem vannak különböző szociálpolitikai kérdések. Egy kisgyermekes család céljait azzal szeretnénk támogatni például, hogy magasabb szociálpolitikai kedvezményt kapjon, magasabb ellátást a gyerekek után, magasabb jövedelemadó-kedvezményt stb.

Nyilvánvalóan az is cél, de nem a pártunk közvetlen céljai között, hogy a településeken legyen munkalehetőség. A települések nagy részében a fő foglalkoztató a polgármesteri hivatal, valamint a mezőgazdaság. Ez hol rentábilis, hol nem. Nagyon időjárásfüggő, ugyanakkor komoly európai és hazai támogatása is van. Reménykedem abban, hogy a vidék megélhetése hosszú távon biztosított.