Az Európai Bizottság nyilvántartásba vette a meglévő épületek felújítását és átalakítását ösztönző, „HouseEurope! Elsőbbséget a felújításnak” elnevezésű európai polgári kezdeményezést, amely arra kéri a brüsszeli végrehajtó testületet, hogy támogassa az épületek felújítását és az építési anyagok újrafelhasználását – olvasható a Bizottság közleményében.
A „HouseEurope! Elsőbbséget a felújításnak” kezdeményezés célja, hogy ösztönzőket teremtsen a meglévő épületek felújításához és átalakításához. A szervezők felkérik a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot olyan jogszabályra, amely a következők alapján ösztönzné a meglévő épületek megújítását:
- „a felújítási munkálatokra és az újrafelhasznált anyagokra vonatkozó adókedvezmények”;
- „tisztességes szabályok a meglévő épületekben rejlő lehetőségek és kockázatok értékelésére”; valamint
- „a meglévő épületek beágyazott szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó új értékek”.
A HouseEurope! kezdeményezés olyan ösztönzők bevezetését szorgalmazza, amelyek Európa-szerte irányadó és bevett eljárássá teszik a meglévő épületek felújítását és átalakítását. Ez fel tudja lendíteni a felújítási piacot, és felértékeli a már meglévő épületeket. További cél, hogy megőrizzük az otthonokat és a közösségeket, méltányosabbá tegyük az építőipart, és a helyi vállalkozásokat részesítsük előnyben, energiát és erőforrást takarítsunk meg, valamint megóvjuk emlékeinket és történeteinket. Érvelésük szerint az épületbontás ma már épp úgy elavult, mint az élelmiszer-pazarlás, az állatkísérletek, a „fast fashion”, vagy az egyszer használatos műanyagok.
Egyelőre csak formai bejegyzésről van szó, javaslat tartalmát a Bizottság ebben a szakaszban még nem vizsgálta meg. A kezdeményezés nyilvántartásba vételéről szóló határozatok az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet szerinti elfogadhatóságuk jogi elemzésén alapulnak. Ezek a határozatok nem érintik a Bizottság jogi és politikai következtetéseit a kezdeményezésekkel kapcsolatban, valamint azt sem, hogy milyen intézkedéseket fog hozni a Bizottság abban az esetben, ha az érintett kezdeményezés eléri a szükséges legalább egymillió európai polgár támogatását.
Ez azt jelenti, hogy a szervezőknek hat hónap áll rendelkezésükre, hogy megkezdjék az aláírásgyűjtést. Amennyiben a szervezők egy év alatt legalább egymillió támogató nyilatkozatot gyűjtenek össze legalább hét különböző tagállamban (és az egyes országokban összegyűjtött támogató nyilatkozatok száma eléri az adott országra vonatkozó küszöbértéket), a Bizottságnak reagálnia kell: el kell döntenie, és a döntést indokolni, hogy a kezdeményezés szervezőinek kérésére válaszul tesz-e lépéseket vagy sem.
Mi áll a kezdeményezés hátterében?
HouseEurope! kezdeményezői úgy gondolják, hogy manapság az épületeket inkább tekintik befektetésnek, mint emberek lakóhelyének. Pénzügyi spekulációk miatt több millió négyzetméternyi potenciális lakótér áll üresen és romos állapotban, amíg lebontják és valami újat építenek a helyébe: így válnak a rendeltetésüket betöltő családi otthonokból elhagyatott ipari zónák és irodahelyiségek. Az ingatlanspekulánsok szemében minden épület megérett a lebontásra!
Számításaik szerint 2050-re mintegy 2 milliárd négyzetméternyi meglévő épületet fogunk lebontani Európában. Ez a német épületállomány felének felel meg, és meghaladja Párizs vagy Berlin épületállományának egészét. A már meglévő épületek helyére pedig több milliárd négyzetméternyi újat fognak építeni. Ez a gyakorlat társadalmi, gazdasági, környezeti és kulturális problémákat vet fel, mivel a bontás következtében otthonok, munkahelyek, energia és történelmi emlékek mennek veszendőbe.
A egyik legfőbb probléma, hogy a jelenlegi rendszer az épületbontást és új épületek építését támogató szabályozáson és ösztönzőkön alapul. A meglévő épületeket felső kategóriás fejlesztések váltják fel, ahol az emberek jóléte helyett a profit az első. A spekuláció és az ingatlanfejlesztés, valamint a közösségek és az ökoszisztémák szükségletei közötti kapcsolat azonban összetett.
Bár a fejlődés alapvető fontosságú, ugyanilyen fontos annak biztosítása, hogy az ne a meglévő közösségek, a helyi gazdaságok, a bolygónk ökoszisztémája és a történelem rovására menjen végbe. Ezért igyekeznek rávilágítani a spekulatív ingatlanfejlesztésnek az épületbontások hátterében meghúzódó káros gyakorlataira, amelyek mindannyiunkra hatással vannak.
A másik fontos probléma az építőipar válsága. Ez az EU egyik legjövedelmezőbb és leginkább létfontosságú piaca, ugyanakkor a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafogyasztás egyik legfőbb felelőse is. Az Európai Bizottság szerint az épületek felelősek az EU szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 36%-áért és a teljes energiafogyasztás 40%-áért, és 2021-ben az energiával kapcsolatos uniós kibocsátások 35%-a származott az építőiparból.
Emellett az EU teljes hulladékának több mint 35%-át ez az ágazat termeli, vagyis jelentős környezeti lábnyomot tudhat magáénak. Mindezek ellenére fenntartjuk azt a rendszert, amelyben olcsóbb újat vásárolni, mint karbantartani a régit. Ebben a rendszerben, amely a pénzügyi nyereséget részesíti előnyben az emberek és a bolygó jólétével szemben, a felújítás és az átalakítás háttérbe szorultak az épületbontás és az új épületek építésének javára.
Ez a múltban – amikor az erőforrások végtelennek tűntek, és olcsóbb, gyorsabb és könnyebb volt újat építeni, mint a meglévőt karbantartani – talán járható út volt. A jelenlegi anyag- és energiahiány azonban azt mutatja, hogy ez a rendszer már nem működik. Ezért az építőiparnak kulcsszerepe van a társadalmi és ökológiai átalakulásban, és valamennyi érintett félnek – az ingatlanágazattól az építészeken át az építőiparig – fel kell ismernie az épületbontás kockázatait és a felújításban rejlő lehetőségeket.
Ezért fontos a lakásfelújítások ösztönzése
Ugyanakkor a köz- és magánépületek felújítása hatalmas lehetőségeket rejt magában. Az uniós tagállamok célul tűzték, hogy 2050-ig korszerűsítik meglévő épületeiket. Ez a vállalás így fordítható le számokra: jelenleg az európai épületállománynak csupán a 25%-a esett át felújításon, ami azt jelenti, hogy a munkálatok 75%-a még várat magára. A jelenlegi évi 1%-os felújítási rátával háromszor annyi ideig tartana tehát az elfogadott célok elérése, mint amit kitűztünk. Ezért nézzünk szembe a valósággal: céljaink eléréséhez meg kell háromszoroznunk az épületfelújítások ütemét!
A felújítás nagyszerű megoldást kínál a megfizethető lakóterek biztosítására, a kis- és középvállalkozások támogatására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, valamint az emlékek és a közösségek megőrzésére egyaránt.
„HouseEurope! Elsőbbséget a felújításnak” kezdeményezés deklarált céljai:
➔ A meglévő épületek megőrzése: szorgalmazni kell az épületek megóvását, felújítását és adaptív újrafelhasználását az erőforrások megőrzése, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, valamint a kulturális és történelmi folytonosság fenntartása érdekében.
➔ Gazdasági ösztönzők bevezetése: olyan intézkedéseket kell javasolni, mint az adóösztönzők és a szabványok harmonizálása annak érdekében, hogy a felújítás vonzóbbá és gazdaságilag életképesebbé váljon, mint a bontás.
➔ Az összevont energiafelhasználás értékelése: hangsúlyozni kell az épületekbe már befektetett energia beszámításának fontosságát, hogy a múltbeli környezeti hatások figyelembevétele a jövőbeli fenntarthatóságot szolgálja.
➔ Megfizethető lakhatási lehetőségek teremtése: ki kell aknázni a meglévő épületek költségelőnyeit megfizethető lakóterek kialakítása, a dzsentrifikáció mérséklése és annak megelőzése érdekében, hogy teljes közösségek elhagyják lakóhelyüket.
➔ Az építőipari ágazat átalakítása: törekednünk kell arra, hogy az iparágban az anyagigényről áttevődjön a hangsúly a munkaerőigényre, munkahelyeket teremtve és fellendítve a helyi vállalkozásokat Európa-szerte.
➔ Az uniós szakpolitikákkal való összehangolás: a meglévő nemzeti és uniós jogszabályokra kell alapozni a felújítás és az átalakítás előmozdítása, valamint a társadalmi, gazdasági és ökológiai fenntarthatóság fokozása érdekében.
➔ Az éghajlat-politikai célok elérése: ösztönözni kell a meglévő épületek felújítását és átalakítását, hozzájárulva az EU azon célkitűzéséhez, hogy 2050-ig dekarbonizálja az épületállományt.
Forrás: Európai Bizottság, HouseEurope
Fotó: Bilbao – Párdi Zsófia / igylakunk.hu