Jelentős változások várhatók a szakképzésben: új rendszer jön az OKJ helyett, kevesebb alapszakma lesz, s azok csak iskolarendszerben lesznek tanulhatók. A felnőttképzés, amelyet szintén a gazdaság igényeihez igazítva alakítanak át, rugalmasabb lesz, hogy gyorsan tudjon reagálni a piaci keresletre.
A Magyar Nemzet friss értesülése szerint A korábbi hírekkel ellentétben mégsem úgy alakítják át a szakképzést, hogy radikálisan csökkentik a választható szakmák számát, ehelyett az egész Országos Képzési Jegyzéket megszüntetik, és egy teljesen új, korszerűbb rendszert állítanak fel.
Alapszakmákat ezentúl kizárólag iskolarendszerben lehet majd oktatni, a felnőttképzésben viszont nem lesz korlátozás, annyi specializáció és részszakképesítés jelenhet meg, amennyit a munkaerő-piaci helyzet éppen indokol.
Régóta kommunikálja már a kormány, hogy kétszáz alá kell csökkenteni az iskolában tanulható szakmák számát. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) viszont az ágazat szereplőivel való egyeztetések során arra jutott, nem az a megoldás, ha a jelenlegi rendszert fazonírozzák, hanem inkább létrehoznak helyette egy teljesen új, korszerűbb struktúrát.
Pölöskei Gáborné, a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár a lapnak elmondta, hogy az Országos Képzési Jegyzékre (OKJ) épülő rendszer elavult, ezért olyan szisztémát alakítanak ki helyette, amely jobban igazodik a gyorsan fejlődő gazdasági környezet igényeihez.
A jövő évtől felálló új rendszer tehát két lábon fog állni: lesznek az alapszakmák, amelyeket iskolarendszerben, tehát az ötéves technikumban és a hároméves szakképző iskolákban lehet majd megtanulni. Ezek a képesítések széles alaptudást biztosítanak majd. A másik csoportot pedig a rugalmasabb kereteket biztosító, rövidebb idejű, speciális szaktudást nyújtó szakmai képesítések alkotják, amelyeket kizárólag felnőttképzésben lehet oktatni.
Az alapszakmák száma a jelenleginél valóban alacsonyabb lesz, ezek körét a gazdasági szereplők közreműködésével létrejött ágazati készségtanácsok bevonásával alakítják ki, és számuk várhatóan nem haladja majd meg a 180-at. A felnőttképzéseket, specializációkat azonban nem fogják korlátozni, hiszen a gazdaság, illetve a munkaerőpiac igényeinek megfelelően dinamikusan változhat, hogy mikor milyen képzések indítására van szükség.
Pölöskeiné úgy fogalmazott, hogy a felnőttek képzését rugalmasabb, korszerűbb rendszerben fogják biztosítani. – Bár a felnőtt képzők a közel 180 alap-szakképesítést nem oktathatják, a részszakképesítések és az egyéb szakmai képesítések oktatásába bekapcsolódhatnak, ami akár több mint ötszázféle képzést jelenthet. De ezek számát a piaci igények fogják változtatni, hiszen a szakmák specializálódnak, újabb munkakörök jelennek meg – magyarázta a helyettes államtitkár.
Harmadik képzési szintként továbbra is megmaradnak a céges keretek között működő, rövid ciklusú vállalati képzések is, amelyeket szintén nem korlátoz senki.
A tankötelezettséget valamilyen végzettség megszerzéséhez kötné a kormány. A Szakképzés 4.0 javaslatcsomag szerinti elképzelés az, hogy a szakképzésben tanulóknak legalább egy részszakképesítés megszerzése legyen alapkövetelmény, e nélkül nem tekinthetnék teljesítettnek a tankötelezettségüket. A leszakadóknak ehhez nyújtana segítséget az orientációs évfolyam vagy az akár hat hónap alatt is elvégezhető műhelyiskola.
A teljes cikk a Magyar Nemzetben olvasható.
