Ahogy tegnapi interjúnkban Tibor Dávid Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-gyártói Tagozatának elnöke is kifejtette, bármilyen vonzó is a 6 millió forintos otthonfelújítási támogatás az 1991 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére, a túlzott adminisztráció és a bonyolult igénylés miatt a vártnál kevesebben nyújtanak be támogatási kérelmet.

Ezt erősítette meg közleményében Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke is, aki szerint a pályázati keretek túl sok adminisztrációt és kötelező vállalást tartalmaznak, ezért célszerű lenne egyszerűsíteni a kiírást ahhoz, hogy a támogatás valóban fellendülést hozzon a felújítási piacon.

„Az első két és fél hónapban a lehetséges 20-30 ezer helyett mindössze 2000 igénylést fogadtak be a programban résztvevő bankok” – állítja Juhász Attila.

Úgy véli, hogy bár a bankok által befogadott igénylések száma napról napra nő, az itt szerzett tapasztalatok alapján a pályázati feltételek túl sok adminisztrációt és kötelező vállalást írnak elő, ezért célszerű lenne egyszerűsíteni a kiírást ahhoz, hogy a támogatás könnyebben és gyorsabban eljuthasson a régi házakban élőkhöz.

Ezt támasztja alá az is, hogy „augusztusban nemhogy nem nőtt, de még vissza is esett a felújítási programban leggyakrabban használt homlokzati EPS hőszigetelőanyagok forgalma. Idén augusztusban az előző év – eleve szerény – értékesítésével összevetve a volumen 33 százalékkal csökkent, ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy az előző évhez képest az árak 6–7 százalékkal mérséklődtek, akkor a visszaesés mértéke érték alapon még ennél is nagyobb. Ennek okát egyértelműen abban látjuk, hogy aki korszerűsíteni szerette volna az épületét az is kivár egy kedvezőbb pályázati feltételrendszerre” – olvasható a közleményben.

Több problémát is megjelölnek, amelyeket korrigálni kellene a támogatás vonzóbbá tételéhez:

1. A pályázat csak az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére hívható le: sok olyan ügyfél esett ki a pályázati lehetőségből, akinek egyébként szándéka lett volna igénybe venni, de az épülete 1990 után épült. Pedig a magyar piac sajátosságai miatt pedig a rendszerváltás után még sokáig épültek gyenge energetikai mutatókkal rendelkező családi házak, amelyeknél ma is könnyű lenne elérni a kívánt 30 százalékos energiahatékonysági megtakarítást.
   Ennek orvoslására célszerű lenne az építés határidejét 1990-ről 2000-re módosítani.
2. A támogatás átlagosan felét kamatmentes hitel formájában kell az építtetőknek igénybe venniük. Juhász Attila szerint a hozzájuk forduló ügyfelek nagyságrendileg egyharmada sokkal inkább szeretné önerőből kiegészíteni a vissza nem térítendő támogatást, mert egyrészt nehézkes a hiteligénylés folyamata, másrészt a kedvező hitelkonstrukció ellenére sokan tartanak az eladósodástól, a kamatmentes konstrukció ellenére.
   Az önerő + támogatás megoldás szerinte nemcsak a pályázóknak lenne egyszerűsítés, de kiiktatná a banki hitelezési eljárások egy részét is a pályázati folyamatból. (Ez a konstrukció kiválóan vizsgázott a 2021–2022-es Otthonfelújítási Programnál, amelyet több mint 200 ezer család tudott igénybe venni.)
3. Az érdeklődők kétharmada kizárólag a program elindításához elegendő 1 millió forintos önerővel rendelkezik, és a fennmaradó 6 millió forintos támogatási összeg 75 százalékos előleg lehívása azt is jelenti, hogy tulajdonképpen az 1 millió forintos önerő mellé további 1,5 millió forintra is szükség van, hiszen a kereskedők és a kivitelezők jellemzően nem finanszírozzák a lakosságot, a magas kockázat miatt.
   Hatalmas segítség lenne ezeknek az ügyfeleknek, ha a regisztrált kivitelező az 1 millió forint önerő felhasználása mellett a teljes támogatási összeget lehívhatná előlegként és nem csak annak 75 százalékát.
4. A tapasztalatok alapján egyszerűsítésre szorul a pályázati kiírás néhány adminisztratív pontja is. Nemcsak a pályázóknak, hanem a velük szerződő kivitelezőknek is problémát okoz, hogy a kiírás nagyon megnehezíti a pályázati anyagban szerződő kivitelezők lecserélését, illetve esetleges elállásukat. Márpedig az ilyen helyzetekre fel kell készülni, mert a hitelkérelem elfogadásától a pályázónak 2 – egy hosszabbítással pedig akár 2,5 – év áll rendelkezésre befejeznie a munkálatokat, és ez alatt az idő alatt bármi közbejöhet.
   Megoldásként célszerű lenne egyszerű bejelentési kötelezettséghez kötni a kivitelezők lecserélését, ha az új építőipari szakember ugyanazokkal a feltételekkel vállalja a munkát.
5. A programban kötelezően megjelenő energetikai tanúsítvány nem rögzít konkrét terméket, ugyanakkor a szigetelőanyagoknál, a nyílászáróknál, valamint fűtőberendezéseknél a pályázat megköveteli az ÉMI által regisztrált kulcstermékek beépítését. Ezen termékek esetében a piacon sok hasonló paraméterű, egyenértékű termék/berendezés is elérhető.
   A javaslat szerint célszerű lenne a feltételrendszernek megengedni, hogy a kivitelező a megvalósítás pillanatában (ami akár 1–2 év elteltével is lehet) dönthesse el, hogy aktuálisan milyen kulcsterméknek minősülő anyaggal dolgozik vagy milyen berendezést épít be, ha azok árban nem jelentenek változást és műszakilag egyenértékűek a pályázati anyagban szereplő termékekkel.
6. A felhívásban rosszul definiálták a fűtött és fűtetlen teret elválasztó belső felület, és az épületenergetikai szempontból hőszigeteléssel ellátni indokolt külső felület eltérésének arányát. A belső, fűtött terület és a külső, szigetelést igénylő felületek közötti eltérési érték nagy szóródást mutathat az épület tagoltságától, a falvastagságtól, egy fűtetlen padlástér tűzfalától, valamint az eltérő födémszerkezetektől függően, és a kiírás ezt nem kezeli elég pontosan, amiből több ügyfelüknek származott problémája.
   Célszerű lenne egy maximális elfogadható arányszámot rögzíteni a külső homlokzati mennyiségnél.
7. A program elsősorban az építőipari szakemberek kezébe helyezi azokat az integrátori feladatokat, amelyek a kivitelezésen túl az energetikai felmérést, a pályázatírást, az építőanyagok beszerzését, azok jövőbeni árának a megbecsülését jelentik. A kivitelező szakemberek elsősorban kivitelezni szeretnének és elhatárolódnak ezektől az adminisztratív feladatoktól – írják.
   Ezért ki kellene bővíteni az integrátori szerepkört az építőanyag-kereskedők irányába is, akik humán erőforrásban, szervezettségben, felkészültségben, digitális megoldásokban hatékonyabban el tudnák látni ezt a feladatot.

Összességében kiváló kezdeményezésként értékelik a kormány törekvését a hazai lakásállomány energetikai korszerűsítésére, hiszen ez hozzájárul a háztartások rezsiköltségeinek csökkentéséhez, az ország energiafüggetlenségéhez, és ezzel párhuzamosan az építőipart is segítik. A rendszer azonban a mai formájában nem tudja elérni ezeket a célokat, ezért az szerintünk egyszerűsítésre szorul.

Forrás: 24.hu, Bank360