Az Otthon Start Programhoz kapcsolódó 33 kiemelt lakásfejlesztésből 28, összesen mintegy 17 ezer tervezett lakással kerülhet kormányzati felülvizsgálat alá. A már megfelelő építési engedéllyel rendelkező beruházásokat nem érinti a tervezett felfüggesztés, a többi projekt viszont csak akkor haladhat tovább, ha megfelel többek között a közlekedési, városépítészeti, megfizethetőségi és fenntarthatósági szempontoknak, valamint egyezségre jut az érintett önkormányzattal.
Az Otthon Start Program keretében összesen 33 lakóingatlan-fejlesztés kapott kiemelt beruházási státuszt, ezekben mintegy 20 ezer új lakás megépítését tervezték. Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont adatgyűjtése szerint azonban mindössze öt, mintegy 2600 lakást tartalmazó projekt jutott olyan szakaszba, amelyet a most tervezett felülvizsgálat már nem érint. További 17 beruházás esetében megkezdődött az engedélyezési folyamat, 11 projektnél pedig még engedélyezési eljárást sem azonosítottak. Így összesen 28 projekt és nagyságrendileg 17 ezer lakás további sorsa függhet a kormányzati átvilágítástól – idézi a Portfolio.
Ahogyan arról korábban az Igylakunk.hu is beszámolt, a kormány olyan törvénymódosítást tervez, amely 2026. december 31-éig felfüggesztené a kiemelt Otthon Start-beruházásokra vonatkozó rendeleteket. A felfüggesztés alatt ezekhez új építési engedélyt nem lehetne kiadni. A már jogerős engedéllyel rendelkező fejlesztések ugyanakkor folytatódhatnak, a korábban megszerzett jogokat a kormányzati intézkedés nem érinti.
Nem feltétlenül állnak le a még engedély nélküli projektek
A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy a még engedély nélküli beruházások végleg leállnak. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium közlése szerint a projekteket egyenként vizsgálják meg. A folytatás feltétele lehet többek között a megfelelő közlekedési kapcsolatok biztosítása, a városépítészeti és fenntarthatósági követelmények teljesítése, a megfizethető lakások arányának növelése, valamint az érintett önkormányzat támogatása.
Egyes fejlesztések esetében a helyszín, a túlzott beépítés, természetvédelmi problémák vagy a közlekedési infrastruktúra hiányosságai miatt dönthetnek úgy, hogy a projekt jelenlegi formájában nem folytatható. Más beruházásoknál viszont a fejlesztővel és az önkormányzattal kötött megállapodással, illetve közérdekű vállalásokkal megnyílhat az út a megvalósítás előtt.
Jelentős tét a következő évek lakáskínálatában
A 17 ezer lakás különösen jelentős mennyiség a jelenlegi magyarországi lakásépítési volumenhez mérten. 2025-ben országosan mindössze 12 062 új lakást adtak át. A két szám természetesen nem vethető össze közvetlenül, hiszen a most felülvizsgálandó beruházások lakásai több év alatt készülnének el, de a nagyságrend jól mutatja, hogy a kormány döntése érdemben befolyásolhatja a következő évek újépítésűlakás-kínálatát.
Az elmúlt években ráadásul jelentősen visszaesett a lakásépítés: 2020-ban még 28 208 új lakás készült el, 2023-ban 18 647, 2024-ben 13 295, 2025-ben pedig már csak 12 062. Eközben az engedélyezésben már fordulat mutatkozott: 2025-ben 28 081 lakásra adtak ki építési engedélyt vagy történt egyszerű bejelentés, 37 százalékkal többre, mint egy évvel korábban.
Nemcsak az számít, hány lakás épül
A Duna House arra hívta fel a figyelmet, hogy az országosan alacsony lakásépítési volumen önmagában nem jelenti azt, hogy minden település korlátlanul képes felszívni az új kínálatot. A felülvizsgálat során ezért a lakások száma mellett a helyi fizetőképes keresletet, a már meglévő újépítésű kínálatot, a projekt ütemezését és az infrastruktúra teherbírását is érdemes figyelembe venni.
Ez különösen a nagy vidéki projektek esetében lehet fontos. Debrecenben és Szegeden is 1200–1300 lakásos beruházások szerepelnek a tervek között, miközben a Portfolio által idézett Duna House-adatok szerint Debrecen jelenlegi teljes fejlesztés alatt álló újlakás-kínálata mintegy 1500, Szegedé körülbelül 1200 lakás. Egyetlen új projekt tehát akár a jelenleg fejlesztés alatt álló teljes helyi kínálathoz mérhető volument jelenthet.
A következő hónapok egyik fontos kérdése ezért nem csupán az lesz, hogya Portfolio felsorolásában szereplő 28 felülvizsgált beruházás közül végül hány kap zöld utat, hanem az is, hogy milyen feltételekkel, milyen ütemezésben és milyen kapcsolódó infrastrukturális vagy megfizethetőségi vállalásokkal valósulhatnak meg. A felülvizsgálat eredménye egyszerre befolyásolhatja az önkormányzatok érdekérvényesítési lehetőségeit és a következő évek új lakáskínálatának alakulását.
