Az építőanyagok, az üzemanyag és az energia drasztikusan emelkedő árait egy-egy többévig tartó lakásépítési projektben nehéz érévnyesíteni, különösen akkor, ha a lakásokat már jóval korábban, tervezőasztalról eladják, ám az építés 1-2 éves időszaka alatti áremelkedéseket lehetetlen előre megjósolni.
„Márpedig úgy nagyon nehéz árat meghatározni egy 2 év múlva elkészülő lakásra, hogy a fejlesztőnek fogalma sincs, hogy a tégla vagy a parketta 20, 50 vagy akár 100%-kal fog-e drágulni, és ugyanez igaz az áramra vagy az üzemanyagra is. Ilyen mértékű áringadozások mellett pedig nem csak a profit tűnhet el nagyon gyorsan, de akár az egész építkezés is ellehetetlenülhet.” – emeli ki Kricsfalussy Tamás.
A megnövekedett kockázatot különbözőképpen kezelik a fejlesztők.
A legtisztább eset, amikor a fejlesztő egyszerűen megemeli az árakat, bízva abban, hogy a megnövekedett vételár biztosítja azt a tartalékot, ami elég az áremelkedések és ingadozások kezelésére. Ezért láthatunk az újlakláspiacon gyakran 20-25 százalékkal magasabb árakat a tavalyiaknál.
Mások inkább a projektek felfüggesztése, az indítás elhalasztása mellett döntenek. Budapesten például tavasszal, mindössze 700 új lakás került piacra. Ez az elmúlt években megszokott mennyiségnek nagyjából 25-30%-a.
Az ingatlanfejlesztők harmadik csoportja azonban inkább az adásvételi előszerződéseken és a regisztrációs szerződéseken módósít, ami gyakran nem követhető, nem egyértelmű a vevőknek.
Kricsfalussy Tamás szerint az úgynevezett regisztrációs szerződések nagy része mára szinte teljesen egyoldalúvá vált: a vevőnek milliós nagyságrendű összeget kell leraknia, és kötelezettséget vállalnia az (elő)szerződés megkötésére úgy, hogy annak alapvető feltételeivel, például az átadási határidővel sincs még tisztában. Az eladót viszont ezek a regisztrációs szerződések jellemzően semmire sem kötelezik: ha nem indítja el a projektet, megemeli az árat, vagy egyszerűen csak nem hívja fel a vevőt a szerződéskötésre, csupán a regisztrációs díjat kell visszafizetnie, sokszor azt is kamat nélkül. Egyes előszerződések esetén már a lakás ára sem tekinthető fixnek. A szerződésekben az eladók fenntartják a lehetőségét annak, hogy bizonyos feltételekkel megemelhessék menet közben is az ingatlan árát.
Az eladói elállás felpuhulása is jellemző. Korábban ez a lehetőség jellemzően arra az esetre korlátozódott, ha a vevő nem tudott fizetni, vagy indokolatlanul nem vette át az elkészült lakást. Mostanra viszont szinte általánossá vált, hogy az eladók bizonyos piaci helyzet, a munkaerőpiac megváltozása, váratlan gazdasági helyzet, vagy más, teljesen megfoghatatlan, homályos feltétel bekövetkezése esetén egyszerűen elállhatnak a szerződéstől. Az egyoldalú elállási feltételek között időnként elsőre egészen meglepő dolgok is felbukkannak, például, hogy az eladó nem talált megfelelő áron dolgozó vállalkozót, vagy hogy egyszerűen nem tudta határidőre felépíteni a házat. Ezek az egyoldalú eladói elállások sokszor teljesen szankciómentesek, a dupla foglaló helyett egyszerűen csak a már befizetett pénzt kell visszaadniuk. Ezzel a technikával a fejlesztő gyakorlatilag teljesen ki tudja zárni az áremelkedések, áringadozások kockázatát: ha megugranak a költségek, megnőnek a lakásárak, a vállalkozó egyszerűen él az elállási joggal, esetleg rögtön tesz egy új, magasabb árajánlatot, amiért ismét megvásárolható a lakás, vagy ha a vevő elfogadja az eladó áremelési javaslatát, az eladó nem él az elállás lehetőségével.
„Fontos aláhúznunk, hogy nem minden ingatlanfejlesztő hozza ilyen kiszolgáltatott helyzetbe a vevőit, de az így eljárók ügyfeleiről gyakorlatilag elmondható, hogy csak ők hiszi azt, hogy lakást vásároltak. Az ingatlan az adott áron valójában csak akkor lesz az vevőké, ha a dolgok minden szempontból jól, a vállalkozó várakozásai szerint alakulnak. A jelenlegi piaci helyzetben azonban erre inkább kevesebb, mint több az esély, és sokan fognak csalódottan rádöbbenni néhány hónap, 1-1,5 év múlva, hogy sokkal többet kell majd fizetniük a lakásukért. És ez még mindig a jobbik eset, mert előfordulhat, hogy a vevő már több részletet befizetett, akár a vételár nagyobb részét is, ezzel gyakorlatilag ő finanszírozva az építkezést, a végén pedig lakás nélkül marad egy olyan piacon, ahol esélye sem lesz, hogy a korábbi áron jusson lakáshoz.” – jegyzi meg Kricsfalussy Tamás.
Forrás: Portfolio